A meztelen férfi szobrok legendája Budapesten
A szóbeszéd szerint nem található teljesen pucér férfi a fővárosban. Vagy mégis?
Sokáig sorolhatjuk azokat a szobrokat, amelyek meztelen nőt, vagy férfit ábrázolnak, ám egy legenda szerint, Budapesten nincs olyan férfi szobor, amelynek nem takarná el valami a férfiasságát.
A városi pletyka szerint a kőből, vagy bronzból készült alakok mindegyikét úgy alakította ki a szobrász, hogy legyen rajta nadrág, vagy tartson a kezében valamit, esetleg olyan pózban jeljen meg, ami miatt ne legyen látható a nemes testrész.
Még mielőtt a nyakunkba vennénk a várost, hogy bebizonyítsuk, hogy budapesti legenda téved, vagy nem téved, elég csak megismernünk a következő példákat, de persze ettől függetlenül még bejárhatjuk a fővárost, hátha találunk további szobrokat, amelyek megcáfolják, vagy alátámasztják a szóbeszédet!
Erdei faun: A Balaha fái között kell keresnünk az egyáltalán nem szemérmes szobrot, amit 1985-ben alkotott Marton László. A szobrászművész műve igazán provokatív, hiszen az Erdei faun egy bronzfán ül, a kecskelábait pedig szétterpesztve enged bepillantást a legintimebb testrészére.
Gondolkodó: A II. kerületi Medve utca új irodaháza előtt található Varga Imre alkotása. Az, hogy a Gondolkodó esze min járhat, kérdéses, de lehet, hogy azt próbálja megérteni, hogy a szobrász miért áldotta meg ilyen szerény mérettel.
Sportoló férfi: 1958-ban készítette el Kamotsay István a Sportoló férfi szobrát, amit Pasaréten, a Vasas pálya bejárata előtt tekinthetünk meg. Az alkotás meztelenkedése valószínűleg az olimpia ókori sportolóira utal, hiszen ők még meztelenül küzdöttek.
Zsákhordó szobra: A Szent István parkban található a félmeztelen Zsákhordó szobra. Az alkotás nadrágot kapott Borbereki Kovács Zoltántól, aki úgy alakította ki a szobrot 1936-ban, hogy azon semmi sem utal arra, hogy lenne valami a lába között. A 270 centis bronzmunkás eredetileg Nagyvásártelepen állt, majd 1948-ban átkerült a parkba.
Tóth Béla síremléke: Az ember nem szeret temetőbe járni, ezért próbál a lehető legkevesebb időt ott tölteni, emiatt nagyon sokan nem tudják, hogy milyen sok félmeztelen férfi szoborral lehet találkozni egy-egy sírkertben.
Tóth Béla síremléke igazán lehengerlő. A szobrot Tóth Béla jó barátja Ligeti Miklós szobrászművész készítette el márványból 1909-ben. Igaz, a temetőkbe nem illik aktot rakni, de az biztos, hogy a kezében irónt és papírt tartó, az oldalán pallost viselő szobor, remekül kifejezi Tóth Béla író–publicista habitusát.
Balogh Tihamér síremléke: Egy másik temetőben található szemérmes, bánatos szobor remekül őrzi Balogh Tihamér orvos-író emlékét.
Raoul Wallenberg-emlékmű: A Szent István park északi részén találhatjuk meg az emlékművet, amely azt ábrázolja, hogy Raoul Wallenberg megküzd egy kígyóval. Az erőfeszítéstől görnyedő alakot úgy alkotta meg Pátzai Pál, hogy a szobor akár egy férfi anatómia mintapéldánya is lehetne.
Spartacus: A Kerepesi útra kell elmennünk, ha szeretnénk megnézni az 1956-ban állított alkotást, ami Megyeri Barna munkáját dicséri. Habár Spartacus alakja csak deréktól felfelé látszik, mégis a lényeg még pont felfedezhető.
Kaszás férfi: A Kossuth téri metrókijáratnál nézi a Parlamentet a Kaszás férfi, aki egy kigombolt inget visel. Somogyi Árpád 1956-ban készítette el a szobrot, ami egyike a szovjet értékeket megfogalmazó munkásszobroknak.
Kozma Sándor síremléke: A Kerepesi temetőben található síremléket 1902-ben készítette Kallós Ede. Az alkotáson a magyar királyi államügyészség megteremtője törvénykönyvet tart, lepelbe burkolózik, és az igazság istennője obeliszkje alatt töpreng.
Vitéz Vági Imre százados síremléke: 1924-ben alkotta Horvay János a meztelen szobrot, amelyen Vitézi Vági Imre megmutatja a kidolgozott izmait a megölt oroszlán és kígyó mellett. A síremlék az ártó gonosz feletti győzelmet és az emberi áldozatvállalást jelképezi.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag)
Sokáig sorolhatjuk azokat a szobrokat, amelyek meztelen nőt, vagy férfit ábrázolnak, ám egy legenda szerint, Budapesten nincs olyan férfi szobor, amelynek nem takarná el valami a férfiasságát.
A városi pletyka szerint a kőből, vagy bronzból készült alakok mindegyikét úgy alakította ki a szobrász, hogy legyen rajta nadrág, vagy tartson a kezében valamit, esetleg olyan pózban jeljen meg, ami miatt ne legyen látható a nemes testrész.
Még mielőtt a nyakunkba vennénk a várost, hogy bebizonyítsuk, hogy budapesti legenda téved, vagy nem téved, elég csak megismernünk a következő példákat, de persze ettől függetlenül még bejárhatjuk a fővárost, hátha találunk további szobrokat, amelyek megcáfolják, vagy alátámasztják a szóbeszédet!
Erdei faun: A Balaha fái között kell keresnünk az egyáltalán nem szemérmes szobrot, amit 1985-ben alkotott Marton László. A szobrászművész műve igazán provokatív, hiszen az Erdei faun egy bronzfán ül, a kecskelábait pedig szétterpesztve enged bepillantást a legintimebb testrészére.Gondolkodó: A II. kerületi Medve utca új irodaháza előtt található Varga Imre alkotása. Az, hogy a Gondolkodó esze min járhat, kérdéses, de lehet, hogy azt próbálja megérteni, hogy a szobrász miért áldotta meg ilyen szerény mérettel.Sportoló férfi: 1958-ban készítette el Kamotsay István a Sportoló férfi szobrát, amit Pasaréten, a Vasas pálya bejárata előtt tekinthetünk meg. Az alkotás meztelenkedése valószínűleg az olimpia ókori sportolóira utal, hiszen ők még meztelenül küzdöttek.Zsákhordó szobra: A Szent István parkban található a félmeztelen Zsákhordó szobra. Az alkotás nadrágot kapott Borbereki Kovács Zoltántól, aki úgy alakította ki a szobrot 1936-ban, hogy azon semmi sem utal arra, hogy lenne valami a lába között. A 270 centis bronzmunkás eredetileg Nagyvásártelepen állt, majd 1948-ban átkerült a parkba.Tóth Béla síremléke: Az ember nem szeret temetőbe járni, ezért próbál a lehető legkevesebb időt ott tölteni, emiatt nagyon sokan nem tudják, hogy milyen sok félmeztelen férfi szoborral lehet találkozni egy-egy sírkertben.Tóth Béla síremléke igazán lehengerlő. A szobrot Tóth Béla jó barátja Ligeti Miklós szobrászművész készítette el márványból 1909-ben. Igaz, a temetőkbe nem illik aktot rakni, de az biztos, hogy a kezében irónt és papírt tartó, az oldalán pallost viselő szobor, remekül kifejezi Tóth Béla író–publicista habitusát.
Balogh Tihamér síremléke: Egy másik temetőben található szemérmes, bánatos szobor remekül őrzi Balogh Tihamér orvos-író emlékét.Raoul Wallenberg-emlékmű: A Szent István park északi részén találhatjuk meg az emlékművet, amely azt ábrázolja, hogy Raoul Wallenberg megküzd egy kígyóval. Az erőfeszítéstől görnyedő alakot úgy alkotta meg Pátzai Pál, hogy a szobor akár egy férfi anatómia mintapéldánya is lehetne.Spartacus: A Kerepesi útra kell elmennünk, ha szeretnénk megnézni az 1956-ban állított alkotást, ami Megyeri Barna munkáját dicséri. Habár Spartacus alakja csak deréktól felfelé látszik, mégis a lényeg még pont felfedezhető.Kaszás férfi: A Kossuth téri metrókijáratnál nézi a Parlamentet a Kaszás férfi, aki egy kigombolt inget visel. Somogyi Árpád 1956-ban készítette el a szobrot, ami egyike a szovjet értékeket megfogalmazó munkásszobroknak.Kozma Sándor síremléke: A Kerepesi temetőben található síremléket 1902-ben készítette Kallós Ede. Az alkotáson a magyar királyi államügyészség megteremtője törvénykönyvet tart, lepelbe burkolózik, és az igazság istennője obeliszkje alatt töpreng.Vitéz Vági Imre százados síremléke: 1924-ben alkotta Horvay János a meztelen szobrot, amelyen Vitézi Vági Imre megmutatja a kidolgozott izmait a megölt oroszlán és kígyó mellett. A síremlék az ártó gonosz feletti győzelmet és az emberi áldozatvállalást jelképezi.(Forrás: szeretlekmagyarorszag)
Hozzászólások