A művészettörténet legnagyobb cenzúra hadjárata

Miért takarták el fügefalevelekkel a szobrok intim testrészeit?Utazásaid során te is találkozhattál olyan szobrokkal, amelyeknek intim testrészeit lecsiszolták vagy fügefalevelekkel eltakarták. Ennek oka a művészettörténet legnagyobb cenzúra hadjárata, ami akkor kezdődött, amikor Michelangelo 1504-ben bemutatta a híres Dávid szobrát a Piazza della Signoria-n.

A bibliai alakról mintázott meztelen szobor alaposan megbotránkoztatta a firenzeieket és a katolikus papságot, ezért a hatóság hamarosan fügefalevéllel takarta el az alkotás „illetlen részeit”. Hatvan esztendővel később, néhány hónappal Michelangelo halála előtt, a katolikus egyház rendeletben tiltotta meg az emberalakoknak a „vágy izgató testrészeivel való” ábrázolását.

Ugyanebben az időben vette kezdetét az a keresztes hadjárat, amely a meztelen olasz szobrok ellen indult.

Mivel ennek során általában fügefalevelekkel álcázták az intim testrészeket, ezért a történelem legnagyobb művészeti cenzúrája „Fügefalevél hadjárat” néven híresült el.

A középkorban az egyházi megrendelésre készült alkotásokon általában a bűnös, pokolra jutó embereket ábrázolták ádámkosztümben. Az 1400-as években megváltozott ez a helyzet, mert az itáliai művészek ismét felfedezték a klasszikus római és görög alkotásokat.

Ebben az időben a művészek abból a korból merítettek ihletet, amelyben nem volt erkölcstelen, ha meztelenül ábrázolták az embereket, mert ez a szépséget és az erőt jelképezte. Ezekből az antik művekből nyert inspirációt Donatello is a bronz Dávid szobrához, ami a tudósok szerint az első teljesen meztelen emberalak az ókor óta.

A Dávid szobor rossz fogadtatása nem törte meg Michelangelo karrierjét, ugyanis sok megrendelést kapott az egyháztól, ám a művész nem élhetett az alkotás szabadságával, mert a Vatikán figyelmeztette, ha úgy ítélték meg, hogy Michelangelo átlépte a jó ízlés határát.

Pontosan ez történt 40 évvel a Dávid szobor leleplezése után, amikor Michelangelo a Sixtus-kápolna mennyezetére festette az Utolsó Ítéletet. A művész a festmény minden alakját, rangtól és ruhától megfosztva ábrázolta.Michelangelo ezzel kiborította a magas rangú egyházi személyeket, akik szerint egy ilyen festmény a bordélyba való, nem kápolnába. Néhány bíboros azt követelte, hogy cenzúrázzák a freskót. Ezek a hangos kritikák voltak azok, amelyek miatt elindult a Fügefalevél hadjárat, amit 1563-ban tett hivatalossá a Tridenti zsinat.

A tilalom miatt Itáliában, de főleg Rómában, minden akt szoborra fém fügeleveleket barkácsoltak. A gipsz és márvány alkotások nagy részét egyszerűen „kasztrálták”, ugyanis lecsiszolták a kifogásolt testrészeket.

A hadjáratnak nem csak a szobrok estek áldozatául, hanem a festmények is. Michelangelo Utolsó Ítélet freskóját kétszer festették át az 1500-as években, majd az 1700-as években ismét ruhákkal egészítették ki a festményt.

A hadjárat óta sok szoborról lekerült a fügefalevél, az elmúlt 40 évben pedig helyreállították Masaccio Ádám és Éva alkotását és az Utolsó Ítéletet is. Ennek ellenére még ma is számos szobor található oda nem illő fügefalevelekkel, míg a megcsonkított alkotások továbbra is hiányosak.

Miért pont fügefalevél: Nem Michelangelo botrányos szobrával kezdődött a fügefalevél szerepe a művészettörténetben, ugyanis a növény kulturális jelentősége Ádám és Éva bibliai történetével kezdődött.

A Bibliában az áll, hogy miután az első emberpár evett a tudás fájának a gyümölcséből, megijedt a saját meztelenségétől. Ádám és Éva fügefalevelekből készített ágyékkötőkkel takarták el magukat. A kereszténység ebből a történetből azt következtetést vonta le, hogy a meztelenség szégyenletes, bűnös dolog.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

Alacsony önértékeléshez vezethetnek a mesebeli hercegnőkről szóló mesék

Alacsony önértékeléshez vezethetnek a mesebeli hercegnőkről szóló mesék

Ezeket a dolgokat tanulhatják meg rosszul a gyerekek a kedvenc történeteikből.

A valóságban idegtudós az Agymenők sztárja

A valóságban idegtudós az Agymenők sztárja

Zenészek és színészek, akikről nem is tudtad, hogy még milyen különleges hivatással teszik érdekesebbé az életüket.

Ezeknek az íróknak csak egy könyve lett sikeres

Ezeknek az íróknak csak egy könyve lett sikeres

A többi mű csak árnyéka annak, ami meghozta a hírnevet a szerzőnek.

Minden, amit tudni érdemes a világ egyik legjobb science-fiction művéről, a Dűnéről

Minden, amit tudni érdemes a világ egyik legjobb science-fiction művéről, a Dűnéről

Fontos információk Frank Herbert regénysorozatáról, amiből december 17-én érkezik az új adaptáció első része.

A magyar irodalom nagy alakjait sem kímélte a spanyolnátha

A magyar irodalom nagy alakjait sem kímélte a spanyolnátha

Műveket ihletet, szerelmeket és barátságokat erősített meg a sok áldozatot követelő járvány.

Daniel Defoe regénye erősen emlékeztet a koronavírus-járványra

Daniel Defoe regénye erősen emlékeztet a koronavírus-járványra

Betegségek megjelenéséről, lefolyásáról és az élet normális kerékvágásba való visszatéréséről szóló történetek.

Disney párokat vizsgált egy pszichológus, aki szerint lesznek, akik idővel szakítanak

Disney párokat vizsgált egy pszichológus, aki szerint lesznek, akik idővel szakítanak

Nyolc mese szerelmesei, akik közül nem mindegyikre igaz, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.

Idézetek Csukás Istvántól, amelyeket érdemes örökre megjegyezni

Idézetek Csukás Istvántól, amelyeket érdemes örökre megjegyezni

Fontos gondolatok az ország mesemondójától.

Szabó Lőrinc átengedte a menyasszonyát Babits Mihálynak

Szabó Lőrinc átengedte a menyasszonyát Babits Mihálynak

A magyar irodalom legkülönlegesebb barátságai.

A nemzetközi megjelenés előtt is komoly kultusza volt Geraltnak

A nemzetközi megjelenés előtt is komoly kultusza volt Geraltnak

Kevésbé ismert tények a Vaják-franchise-ról.

http://ujhazak.com