A nagy mesemondó
Benedek Elek 1859. szeptember 30-án Kisbaconban (ma Románia) látta meg a napvilágot. Tanárnak készült, újságíró lett belőle, mégis mesék írójaként, gyűjtőjeként emlékezünk rá elsősorban.
Bölcsésztanulmányai után helyezkedett el újságíróként. Magyar és német szakos volt, hallgatott filozófiát, de nem szerzett diplomát. A Budapesti Hírlapnak és más újságoknak is dolgozott. Napilapok és folyóiratok szerkesztője volt, de írt álnéven is. Az első gyereklap, az Én Újságom munkájában is részt vett, majd ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett. Gyűjtötte a meséket, majd szerkesztve adta közre azokat.
Neve a magyar mese és mondavilág című sorozattal lett országosan ismertté. Úgy vélte, hogy a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait mutatja be a gyerekeknek. Meseátdolgozásait az ifjúság igényeihez igazította, például Az Ezeregyéjszaka meséit, és a Grimm fivérek írásait. Kis könyvtár címet viselő ifjúsági könyvsorozata 1900 után Benedek Elek kis könyvtára néven jelent meg.
Meséken kívül írt verseket, színdarabokat, lányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket.
Más kortárs írókhoz - például Mikszáth Kálmánhoz vagy Jókai Mórhoz hasonlóan - volt országgyűlési képviselő. Képviselőházi beszédeiben a népköltészet, a népnyelv és a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Ő volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika szintjére emelte. 1902-ben szakított a politikával.
Szintén kortárs íróihoz, művészeihez - így Ady Endréhez hasonlóan - belépett a szabadkőművesek egyik páholyába.
Trianon után Budapestről visszatért Erdélybe, szülőföldjére, Kisbaconba. Itt élt haláláig, s lett a romániai magyar irodalom szervezője. "Elek apó" írt, levelezett, fordított, szerkesztett, tanított. Életének utolsó éveit a Cimbora lapnak szenteli. Egyre nyomasztóbb anyagi helyzetbe kerül a lap. 1929-ben a Cimbora kilátástalan helyzetbe kerül. 1929 augusztusában levélírás közben agyvérzést kap és meghal.
Szó szerint sírig tartó szerelemmel élt Fischer Máriával, aki férje halála után két nappal öngyilkosságot követett el.
2005-ben az író születésének évfordulóján a Magyar Olvasás társaság kezdeményezésére jött létre a magyar mese napja. Célja, a népmesék megőrzése, továbbadása, értékőrzés. Felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak ezen a napon, de minden nap olvassanak, mondjanak mesét az óvodák, iskolák, a média és a szülők.
Bölcsésztanulmányai után helyezkedett el újságíróként. Magyar és német szakos volt, hallgatott filozófiát, de nem szerzett diplomát. A Budapesti Hírlapnak és más újságoknak is dolgozott. Napilapok és folyóiratok szerkesztője volt, de írt álnéven is. Az első gyereklap, az Én Újságom munkájában is részt vett, majd ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett. Gyűjtötte a meséket, majd szerkesztve adta közre azokat.Neve a magyar mese és mondavilág című sorozattal lett országosan ismertté. Úgy vélte, hogy a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait mutatja be a gyerekeknek. Meseátdolgozásait az ifjúság igényeihez igazította, például Az Ezeregyéjszaka meséit, és a Grimm fivérek írásait. Kis könyvtár címet viselő ifjúsági könyvsorozata 1900 után Benedek Elek kis könyvtára néven jelent meg.
Meséken kívül írt verseket, színdarabokat, lányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket.
Más kortárs írókhoz - például Mikszáth Kálmánhoz vagy Jókai Mórhoz hasonlóan - volt országgyűlési képviselő. Képviselőházi beszédeiben a népköltészet, a népnyelv és a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Ő volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika szintjére emelte. 1902-ben szakított a politikával.
Szintén kortárs íróihoz, művészeihez - így Ady Endréhez hasonlóan - belépett a szabadkőművesek egyik páholyába.
Trianon után Budapestről visszatért Erdélybe, szülőföldjére, Kisbaconba. Itt élt haláláig, s lett a romániai magyar irodalom szervezője. "Elek apó" írt, levelezett, fordított, szerkesztett, tanított. Életének utolsó éveit a Cimbora lapnak szenteli. Egyre nyomasztóbb anyagi helyzetbe kerül a lap. 1929-ben a Cimbora kilátástalan helyzetbe kerül. 1929 augusztusában levélírás közben agyvérzést kap és meghal.
Szó szerint sírig tartó szerelemmel élt Fischer Máriával, aki férje halála után két nappal öngyilkosságot követett el.
2005-ben az író születésének évfordulóján a Magyar Olvasás társaság kezdeményezésére jött létre a magyar mese napja. Célja, a népmesék megőrzése, továbbadása, értékőrzés. Felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak ezen a napon, de minden nap olvassanak, mondjanak mesét az óvodák, iskolák, a média és a szülők.
Hozzászólások