„A pénz nem beszél, hanem káromkodik” - Bob Dylan 72 éves
Szülinapos Amerika legnagyobb folk-protest zenésze, többszörös Grammy-díjas zeneszerző és előadó. Karrierje középpontjában előadói munkássága és albumai állnak, általában mégis dalszerzői tehetségéért rajonganak. Dylan olyan legendás dalok szerzője, mint a Like a Rolling Stone vagy a Blowin’ int he Wind. Isten éltesse, mi pedig tekintsünk vissza a zenevilág egyik kiemelkedő pályafutásának legfontosabb állomásaira.
„Elfogadom a káoszt. Nem vagyok biztos abban, hogy a káosz elfogad-e engem.”
„Nincs szükséged időjósra, hogy tudd, merről fúj a szél.”
Zeneileg sokáig a rock and roll és az amerikai folk között ingázott, végül inkább utóbbi felé fordult. Pályafutása során azonban hatással voltak rá a country, a blues és jazz dallamok is. A zenei véna mellett jó költői képességekkel rendelkező művész gyakran zenésítette meg saját verseit. Az első minneapolisi év után Dylan abbahagyta a tanulást, de a városban maradt és a helyi folkos körökben mozgott. Az itt szerzett kapcsolatai révén gyakran megfordult Denverben és Chicagóban is. 1961-ben aztán New York felé vette az irányt, ahol kezdetben, kis klubokban, kevés pénzért játszott. Fellépései és első nagylemeze (Bob Dylan) főleg ismert folkdalokból, bluesból és gospelből, illetve néhány saját dalból állt.
1962-ben nevét hivatalosan is Robert Dylanre változtatta. Egy évvel később megjelentette második albuma, a The Freewheelin' Bob Dylan, amellyel megalapozta dalszerzői és énekesi hírnevét. Leghíresebb dala ebből az időből a „Blowin' in the Wind”, amely egy régi rabszolgadalig nyúlik vissza, szövegét azonban teljesen Dylan írta. A politikai és a szociális status quo teljes elutasítása.
Dylan egyre inkább belesodródott a polgárjogi mozgalomba, s olyan eseményeken lépett fel, mint a washingtoni szabadtéri tüntetés, ahol Martin Luther King a „Van egy álmom” kezdetű, világhírű beszédét is tartotta.
Következő albuma, a The Times They Are A-Changin’ politikailag sokkal kifinomultabb és gúnyosabb lett, mint a megelőző, ugyanakkor már érződött a változás a dalokon. A hatvanas évek elején Dylan művészi átalakulása annyira gyors volt, hogy mind kritikusait, mind rajongóit maga mögött hagyta.
[video width="600" ][/video]
1965-ben rocktörténeti jelentőségű koncertet adott a newporti folkfesztiválon: ő volt az első, aki elektromos erősítésű zenekarral lépett a közönség elé. Dylan három dal után lement a színpadról, mert a közönség egyik fele kifütyülte (szentségtörésnek tartották az elektromos hangszereket ott, ahol addig csak akusztikusak voltak), de aztán visszatért egy akusztikus gitárral és letolt két dalt.
„Elfogadom a káoszt. Nem vagyok biztos abban, hogy a káosz elfogad-e engem.”
A Like a Rolling Stone Amerikában és az Egyesült Királyságban is sláger lett, végleg megerősítve Dylan szövegírói hírnevét. (2004-ben a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb dalának listáján az első helyen szerepelt.) 1965-ben Dylan titokban elvette Sara Lownds-t, korábbi playboy nyuszit. Négy gyermekük született: Jesse Byron Dylan, Anna, Samuel és Jakob. (Később elváltak, de jó kapcsolatuk ezután is megmaradt.)
Dylan 1966 tavaszán, egy nagy ausztrál és európai turnéra indult, amelynek fogadtatása elég vegyes volt. Még ezen a nyáron komoly motorbalesetet szenvedett, emiatt másfél évre visszavonult a zenéléstől. A hosszú szünet után következő albuma 1967 decemberében jött ki. Az ezen hallható All Along the Watchtower című számot később Jimi Hendrix tette halhatatlanná.[video width="600" ][/video]
1968-tól gyengébb időszak következett, mert zenéjében és érzelmileg a mélypontra jutott. Újabb fellendülés az 1976-os évtől kezdődött: ez ismét nagy időszaka volt, de szövegei már nem mindig érték el a régi színvonalat. A nyolcvanas években, egy hosszabb visszavonulás közben érdeklődése nagymértékben a vallás felé fordult. Az 1985-ben ő is részt vett a Live Aiden, 1989 óta pedig évenként elzarándokol Angliába, és telt házas koncerteket ad.
Zeneszerzői nagyságát leginkább talán az bizonyítja, hogy szerzeményeiből az elmúlt két évtized alatt seregnyi nagyszerű feldolgozás készült. Nem véletlenül tartották annakidején a rock Rimbaud-jának. Nemcsak óriási sztár volt, de a hatvanas évek első felének egyik legbefolyásosabb ideológusa is, akit 1964-ben az amerikai diákok John F. Kennedy mellett a korszak legmarkánsabb személyiségének tartottak.
[video width="600" ][/video]
Dalszövegeire hatással volt a politika, a szociális kommentár, a filozófia és az irodalom, így sikeresen szállt szembe a korabeli könnyűzene konvencióival és elnyerte az ellenkultúra tetszését is.
„Az igazi nagy festmények nem a múzeumokba valók. A múzeumok temetők. A képeket az éttermek, az olcsó üzletek, a benzinkutak és a férfivécék falára kell akasztani.”
Albumai:
Bob Dylan (1962)
The Freewheelin' Bob Dylan (1963
The Times They Are A-Changing (1964)
Another Side Of Bob Dylan (1964)
Bring It All Back Home (1965)
Highway 61 Revisited (1965)
Great White Wonder (1965)
Stealin' (1965)
Blonde On Blonde (1966)
Greatest Hits (1966)
While The Establishment Burns (1966)
Royal Albert Hall (1966)
John Westley Harding (1968)
Nashville Skyline (1969)
Self Portrait (1970)
New Morning (1970)
More Greatest Hits (1971)
The Concert From Bangladesh (1972)
Pat Garrett&Billy The Kid (1973)
Dylan (1973)
Planet Waves (1974)
Before The Flood (1974)
Blood On The Tracks (1974)
The Basement Tapes (1975)
Desire (1976)
Hard Rain (1976)
11 Years In The Life Of Bob Dylan (1977)
The Last Waltz (1978)
Live At Budokan (1978)
Street-Legal (1978)
Slow Train Coming (1979)
Saved (1980)
Shot Of Love (1981)
Infidels (1983)
Historical Archives (1983)
Real Live (1984)
Empire Burlesque (1985)
Biograph (1985)
Knocked Out Loaded (1986)
Hearts Of Fire (1987)
Down In Groowe (1988)
Oh Mercy (1989)
Under The Red Sky (1990)
Good As I Been To You (1992)
Would Gone Wrong (1993)
Three Classic Albums (1993)
Greatest Hits (1994)
Unplugged (1995)
Time Out Of Mind (1997)
Love And Theft (2001)
Masked And Anonymous (2003)
Modern Times (2006)
Together Through Life (2009)
The Witmark Demos 1962-1964 (2010)
Tempest (2012)
„Elfogadom a káoszt. Nem vagyok biztos abban, hogy a káosz elfogad-e engem.” „Nincs szükséged időjósra, hogy tudd, merről fúj a szél.”Robert Allen Zimmerman, alias Bob Dylan a minnesotai Duluth-ban született 1941. május 24-én. Nagyszülei Litvániából, Oroszországból és Ukrajnából kivándorolt zsidók voltak. Édesapja halála után a család a közeli Hibbingbe költözött. Gyerekkorában imádta a rádiót, mindig azon lógott, ha tehette. Középiskolásként több zenekart alapított. 1959-ben beiratkozott a Minnesotai Egyetemre és Minneapolisba költözött. Ekkor kezdte használni a Bob Dylan nevet, melyet egy angol költőtől, Thomas Dylantől „kölcsönzött”.
Zeneileg sokáig a rock and roll és az amerikai folk között ingázott, végül inkább utóbbi felé fordult. Pályafutása során azonban hatással voltak rá a country, a blues és jazz dallamok is. A zenei véna mellett jó költői képességekkel rendelkező művész gyakran zenésítette meg saját verseit. Az első minneapolisi év után Dylan abbahagyta a tanulást, de a városban maradt és a helyi folkos körökben mozgott. Az itt szerzett kapcsolatai révén gyakran megfordult Denverben és Chicagóban is. 1961-ben aztán New York felé vette az irányt, ahol kezdetben, kis klubokban, kevés pénzért játszott. Fellépései és első nagylemeze (Bob Dylan) főleg ismert folkdalokból, bluesból és gospelből, illetve néhány saját dalból állt.
1962-ben nevét hivatalosan is Robert Dylanre változtatta. Egy évvel később megjelentette második albuma, a The Freewheelin' Bob Dylan, amellyel megalapozta dalszerzői és énekesi hírnevét.
"Hány évig létezhet egy hegy
Míg az belemállik a tengerbe
Hány évig létezhetnek még emberek
Míg megengedik nekik, hogy szabadok legyenek
Hányszor fordítja el egy férfi a fejét
Hogy úgy tegyen, mintha nem látná
A választ, barátom, elfújja a szél
A választ elfújja a szél."
Dylan egyre inkább belesodródott a polgárjogi mozgalomba, s olyan eseményeken lépett fel, mint a washingtoni szabadtéri tüntetés, ahol Martin Luther King a „Van egy álmom” kezdetű, világhírű beszédét is tartotta.
Következő albuma, a The Times They Are A-Changin’ politikailag sokkal kifinomultabb és gúnyosabb lett, mint a megelőző, ugyanakkor már érződött a változás a dalokon. A hatvanas évek elején Dylan művészi átalakulása annyira gyors volt, hogy mind kritikusait, mind rajongóit maga mögött hagyta.
[video width="600" ][/video]
1965-ben rocktörténeti jelentőségű koncertet adott a newporti folkfesztiválon: ő volt az első, aki elektromos erősítésű zenekarral lépett a közönség elé. Dylan három dal után lement a színpadról, mert a közönség egyik fele kifütyülte (szentségtörésnek tartották az elektromos hangszereket ott, ahol addig csak akusztikusak voltak), de aztán visszatért egy akusztikus gitárral és letolt két dalt.
„Elfogadom a káoszt. Nem vagyok biztos abban, hogy a káosz elfogad-e engem.”A Like a Rolling Stone Amerikában és az Egyesült Királyságban is sláger lett, végleg megerősítve Dylan szövegírói hírnevét. (2004-ben a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb dalának listáján az első helyen szerepelt.) 1965-ben Dylan titokban elvette Sara Lownds-t, korábbi playboy nyuszit. Négy gyermekük született: Jesse Byron Dylan, Anna, Samuel és Jakob. (Később elváltak, de jó kapcsolatuk ezután is megmaradt.)
Dylan 1966 tavaszán, egy nagy ausztrál és európai turnéra indult, amelynek fogadtatása elég vegyes volt. Még ezen a nyáron komoly motorbalesetet szenvedett, emiatt másfél évre visszavonult a zenéléstől. A hosszú szünet után következő albuma 1967 decemberében jött ki. Az ezen hallható All Along the Watchtower című számot később Jimi Hendrix tette halhatatlanná.[video width="600" ][/video]
1968-tól gyengébb időszak következett, mert zenéjében és érzelmileg a mélypontra jutott. Újabb fellendülés az 1976-os évtől kezdődött: ez ismét nagy időszaka volt, de szövegei már nem mindig érték el a régi színvonalat. A nyolcvanas években, egy hosszabb visszavonulás közben érdeklődése nagymértékben a vallás felé fordult. Az 1985-ben ő is részt vett a Live Aiden, 1989 óta pedig évenként elzarándokol Angliába, és telt házas koncerteket ad.
Zeneszerzői nagyságát leginkább talán az bizonyítja, hogy szerzeményeiből az elmúlt két évtized alatt seregnyi nagyszerű feldolgozás készült. Nem véletlenül tartották annakidején a rock Rimbaud-jának. Nemcsak óriási sztár volt, de a hatvanas évek első felének egyik legbefolyásosabb ideológusa is, akit 1964-ben az amerikai diákok John F. Kennedy mellett a korszak legmarkánsabb személyiségének tartottak.
[video width="600" ][/video]
Dalszövegeire hatással volt a politika, a szociális kommentár, a filozófia és az irodalom, így sikeresen szállt szembe a korabeli könnyűzene konvencióival és elnyerte az ellenkultúra tetszését is.
„Az igazi nagy festmények nem a múzeumokba valók. A múzeumok temetők. A képeket az éttermek, az olcsó üzletek, a benzinkutak és a férfivécék falára kell akasztani.”Albumai:
Bob Dylan (1962)
The Freewheelin' Bob Dylan (1963
The Times They Are A-Changing (1964)
Another Side Of Bob Dylan (1964)
Bring It All Back Home (1965)
Highway 61 Revisited (1965)
Great White Wonder (1965)
Stealin' (1965)
Blonde On Blonde (1966)
Greatest Hits (1966)
While The Establishment Burns (1966)
Royal Albert Hall (1966)
John Westley Harding (1968)
Nashville Skyline (1969)
Self Portrait (1970)
New Morning (1970)
More Greatest Hits (1971)
The Concert From Bangladesh (1972)
Pat Garrett&Billy The Kid (1973)
Dylan (1973)
Planet Waves (1974)
Before The Flood (1974)
Blood On The Tracks (1974)
The Basement Tapes (1975)
Desire (1976)
Hard Rain (1976)
11 Years In The Life Of Bob Dylan (1977)
The Last Waltz (1978)
Live At Budokan (1978)
Street-Legal (1978)
Slow Train Coming (1979)
Saved (1980)
Shot Of Love (1981)
Infidels (1983)
Historical Archives (1983)
Real Live (1984)
Empire Burlesque (1985)
Biograph (1985)
Knocked Out Loaded (1986)
Hearts Of Fire (1987)
Down In Groowe (1988)
Oh Mercy (1989)
Under The Red Sky (1990)
Good As I Been To You (1992)
Would Gone Wrong (1993)
Three Classic Albums (1993)
Greatest Hits (1994)
Unplugged (1995)
Time Out Of Mind (1997)
Love And Theft (2001)
Masked And Anonymous (2003)
Modern Times (2006)
Together Through Life (2009)
The Witmark Demos 1962-1964 (2010)
Tempest (2012)
Hozzászólások