A Várkert Bazár feltárt kincsei
A kivitelezési munkák számos régészeti emléket hoztak felszínre. A leletekből látható kiállítás november 10-ig a Budapesti Történeti Múzeumban. Október 22-én és november 6-án az ásatáson dolgozó régészek mutatják be leleteket, a munkálatokat a Budavári Szabadegyetem rendezvényének keretében.
Már korábban is folytak régészeti kutatások a Várkert Bazár, illetve a Budai Ifjúsági Park területén, amely teljes körű feltárásra ezidáig nem nyílt lehetőség. A jelenlegi feltárások bebizonyították a feltételezést, hogy igen gazdag leletanyagot tartalmazott a terület.
Mintegy 750 évet ölelnek fel a munkálatok során előkerült tárgyak. A leglátványosabb, és a nagyközönség számára is érdekes tárgyakból állítottak össze az ásatást felügyelő múzeum munkatársai egy kamarakiállítást. Ahogy várható, török- és középkori tárgyak adják a tárlat gerincét: kerámiák, használati tárgyak. A közel kétszáz leleten és fotón kívül a feltárási munkálatokba is betekintést nyerhet a látogató ásatási felvételek és egy 3D-s film segítségével.
Az egykori Ifipark északnyugati részén, a hegyoldalban kőépület maradványaira bukkantak a régészek. A hódoltság kori épület egyes részeiben téglapadló, és agyagpadló volt. Találtak kövezett járófelület maradványokat, vasrácsos lefolyót és zöld mázas kályhaszemeket, valamint egy sírt is benne a csontvázzal.
A szakemberek két tárgyra hívták fel a figyelmet: egy épen maradt zárszerkezetre benne a beletört kulccsal, valamint egy csontnyéllel ellátott bicskára, amely egy női alakot formál.
Ifipark, 1970-es évek
Az Öntőház-udvarnak nevezett területet Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) uralkodása alatt csatolták a palotához. Később egy nagyméretű épületet emeltek rajta. A XVI-XVIII. században a korábban feltételezhetően raktárként használt épületben ágyúöntő műhely működött. Az épület elbontása után pedig kerteket alakítottak ki.
A lépcsőtől délre fekvő terület a török korban házaknak, temetőnek adott helyet, amelyek Buda visszafoglalásának ostroma idején, az 1680-as évek közepén elpusztult. Később a terület a vár védelmi zónájához tartozott, majd beépítették, illetve itt is kerteket alakítottak ki. Az alsó rész házait épp a Várkert Bazár építése miatt kellett lebontani.
Ybl Miklós tervei szerint 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban felépült a Várkert bazár. Ahogy neve is sejteni engedi, kereskedelmi célokra épült, üzletekkel tele. Eddig fennállása alatt azonban számos egyéb funkciót töltött be. 1890 és 1918 között egyik szárnyában női festőiskola működött. 1890-től öt évig pedig a Történeti Arcképcsarnoknak adott helyett.
Később művészek lakó- és alkotóhelye lett egészen a legutolsó időkig a bezárás előtt. Stróbl Alajos volt az első művész, aki az árkádsoron saját műteremmel rendelkezett a Várkertben.
A második világháború alatt a Várkertet is súlyos károk érték.
Az Ifipark, azaz a Budai ifjúsági Park 1961 és 1984 között működött itt. Híres koncertek, öt órai teák, táncos összejövetelek és táncházak helyszíne volt. A nyolcvanas évektől állapota fokozatosan romlott. Utoljára a lakásokban lakó művészek hagyták el a területet, majd a teljes bezárás következett. Az újranyitást 2014-re tervezik.
www.mult-kor.hu
Már korábban is folytak régészeti kutatások a Várkert Bazár, illetve a Budai Ifjúsági Park területén, amely teljes körű feltárásra ezidáig nem nyílt lehetőség. A jelenlegi feltárások bebizonyították a feltételezést, hogy igen gazdag leletanyagot tartalmazott a terület.Mintegy 750 évet ölelnek fel a munkálatok során előkerült tárgyak.
Az egykori Ifipark északnyugati részén, a hegyoldalban kőépület maradványaira bukkantak a régészek. A hódoltság kori épület egyes részeiben téglapadló, és agyagpadló volt. Találtak kövezett járófelület maradványokat, vasrácsos lefolyót és zöld mázas kályhaszemeket, valamint egy sírt is benne a csontvázzal.
A szakemberek két tárgyra hívták fel a figyelmet: egy épen maradt zárszerkezetre benne a beletört kulccsal, valamint egy csontnyéllel ellátott bicskára, amely egy női alakot formál.
Ifipark, 1970-es évekAz Öntőház-udvarnak nevezett területet Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) uralkodása alatt csatolták a palotához. Később egy nagyméretű épületet emeltek rajta. A XVI-XVIII. században a korábban feltételezhetően raktárként használt épületben ágyúöntő műhely működött. Az épület elbontása után pedig kerteket alakítottak ki.
A lépcsőtől délre fekvő terület a török korban házaknak, temetőnek adott helyet, amelyek Buda visszafoglalásának ostroma idején, az 1680-as évek közepén elpusztult. Később a terület a vár védelmi zónájához tartozott, majd beépítették, illetve itt is kerteket alakítottak ki. Az alsó rész házait épp a Várkert Bazár építése miatt kellett lebontani.
Ybl Miklós tervei szerint 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban felépült a Várkert bazár. Ahogy neve is sejteni engedi, kereskedelmi célokra épült, üzletekkel tele. Eddig fennállása alatt azonban számos egyéb funkciót töltött be. 1890 és 1918 között egyik szárnyában női festőiskola működött. 1890-től öt évig pedig a Történeti Arcképcsarnoknak adott helyett.
Később művészek lakó- és alkotóhelye lett egészen a legutolsó időkig a bezárás előtt. Stróbl Alajos volt az első művész, aki az árkádsoron saját műteremmel rendelkezett a Várkertben.
A második világháború alatt a Várkertet is súlyos károk érték.
Az Ifipark, azaz a Budai ifjúsági Park 1961 és 1984 között működött itt. Híres koncertek, öt órai teák, táncos összejövetelek és táncházak helyszíne volt. A nyolcvanas évektől állapota fokozatosan romlott. Utoljára a lakásokban lakó művészek hagyták el a területet, majd a teljes bezárás következett. Az újranyitást 2014-re tervezik.
www.mult-kor.hu
Hozzászólások