Amerika napja - október 12.
Bár az Amerikai Egyesült Államok legfontosabb dátuma július 4-e, a Függetlenség Napja, Kolombusz Kristóf 1492. október 12-én éjjel érte el a kontinenst.
Európából először - mai tudásunk szerint - a normann hajósok, a vikingek jutottak el a mai Amerika területére a X. században. Évszázadokkal később Toscanelli itáliai geográfus biztatta Cristoforo Colombot, hogy vágjon neki az óceánnak, tartson folyamatosan nyugatnak, s el fogja érni Ázsiát annak mesés kincseivel.
1492. május 12-én indult az expedíció a Santa Maria, a Nina és a Pinta nevű hajókkal.
Viszontagságos út után 1492. október 12-én pillantotta meg Kolumbusz és legénysége a Nyugat-Indiai szigetek közé tartozó Guanahani szigetet, amelyet ő San Salvadornak, Szent Megváltónak nevezett el, később az angol hódítók pedig Watlingnak nevezték át. Kolombuszék a sziget lakóit indiánoknak nevezték el, akik barátságosan fogadták az európai hajósokat. (Az angol nyelvben az "Indian" szó mai is egyaránt jelent indiait és indiánt.)
San Salvador-szigetet elhagyva dél felé vették útjukat a Bahama-sziget körül. Több szigeten kikötöttek. Mindenhol találkoztak számukra ismeretlen dolgokkal, szokásokkal, például függőággyal, szivarral. Kubában megismerkedtek a burgonyával, kukoricával és számukra egzotikus gyümölcsökkel.
[ads1]
Kuba után Haitin kötöttek ki. Decemberben a Santa Maria hajó zátonyra futott és használhatatlanná vált.
1493 februárjában az első, márciusában a második hajó is megérkezett Európába az új földrész híreivel. Ez év szeptemberében került sor a második expedícióra, amely két évig és kilenc hónapig tartott.
A harmadik útra 1498 tavaszán indult Kolumbusz. A 92 napig tartó, szerencsés kimenetelű legnagyobb eredménye Dél-Amerika felfedezése volt. Az amerikai kontinensre végül nem is lépett, de látta az Orinoco folyó torkolatát.
1502 a negyedik út indulási éve. 1504. november 7-én tért vissza Spanyolországba számos sziget felfedezése után. Visszatérte után Kolumbusz Sevillába utazott, s ott élt nagybetegen.
Kolombusz abban a hitben halt meg 1506-ban, hogy az áhított célt elérte, vagyis Kelet-Ázsiába jutott. Az eredeti terve az volt, hogy az Atlanti-óceánon átkelve eljut Kínába, onnan Japánba, végül Indiába.
Kolumbusz emlékét számos, főleg spanyol nyelvterületen álló emlékmű őrzi, múzeuma van a spanyolországi Valladolidban. Operát szerzett róla Franchetti és Donizetti. Készült magyar rockopera is "Kolombusz" címmel Gallai Péter zeneszerző és Fábri Péter szövegíró jóvoltából. A legismertebb mű róla azonban az "1492 - A Paradicsom meghódítása" című film volt Gérard Depardieu és Sigorney Weaver főszereplésével, Ridley Scott rendezésében, Vangelis zenéjével.
A Santa Maria másolata
Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy nem Ázsiáról, hanem az akkori Európa számára új földrészről van szó. Ő tette közzé a felfedezést, írta le a szigeteket. S őróla nevezték el az Újvilágot Amerikának.
Nem Kolombusz volt az egyetlen felfedező a korban, a térségben. Még életében, öt évvel később Cabot (Giovanni Cabotto) Új-Foundlandet és Labradort fedezte fel. Közép-Amerika szigetvilágát is Kolumbusz kortársai fedezték fel és írták le. Ázsia és Amerika különállását Magellán 1520-21-s útja bizonyította be.
A nagy felfedezési hullám a XVI. század elején folytatódott. Kezdetben a spanyolok és a portugálok vetélkedtek az újonnan felfedezett területek jogaiért, majd a franciák és az angolok következtek.
Az egyetlen nagy horderejű magyar felfedezés Benyovszky Móric gróf nevéhez fűződik. A Bering-szorost Desnev kozák tiszt találta meg 1648-ban, de ez a felfedezés a feledés homályába merült, Beringnek tulajdonították annak felfedezését. 1772-ben Benyovszky járta be a Bering-tengert és igazolta Desnevet.
Európából először - mai tudásunk szerint - a normann hajósok, a vikingek jutottak el a mai Amerika területére a X. században. Évszázadokkal később Toscanelli itáliai geográfus biztatta Cristoforo Colombot, hogy vágjon neki az óceánnak, tartson folyamatosan nyugatnak, s el fogja érni Ázsiát annak mesés kincseivel.1492. május 12-én indult az expedíció a Santa Maria, a Nina és a Pinta nevű hajókkal.
Viszontagságos út után 1492. október 12-én pillantotta meg Kolumbusz és legénysége a Nyugat-Indiai szigetek közé tartozó Guanahani szigetet, amelyet ő San Salvadornak, Szent Megváltónak nevezett el, később az angol hódítók pedig Watlingnak nevezték át. Kolombuszék a sziget lakóit indiánoknak nevezték el, akik barátságosan fogadták az európai hajósokat.
San Salvador-szigetet elhagyva dél felé vették útjukat a Bahama-sziget körül. Több szigeten kikötöttek. Mindenhol találkoztak számukra ismeretlen dolgokkal, szokásokkal, például függőággyal, szivarral. Kubában megismerkedtek a burgonyával, kukoricával és számukra egzotikus gyümölcsökkel.
[ads1]
Kuba után Haitin kötöttek ki. Decemberben a Santa Maria hajó zátonyra futott és használhatatlanná vált.
1493 februárjában az első, márciusában a második hajó is megérkezett Európába az új földrész híreivel. Ez év szeptemberében került sor a második expedícióra, amely két évig és kilenc hónapig tartott.
A harmadik útra 1498 tavaszán indult Kolumbusz. A 92 napig tartó, szerencsés kimenetelű legnagyobb eredménye Dél-Amerika felfedezése volt. Az amerikai kontinensre végül nem is lépett, de látta az Orinoco folyó torkolatát.
1502 a negyedik út indulási éve. 1504. november 7-én tért vissza Spanyolországba számos sziget felfedezése után. Visszatérte után Kolumbusz Sevillába utazott, s ott élt nagybetegen.
Kolombusz abban a hitben halt meg 1506-ban, hogy az áhított célt elérte, vagyis Kelet-Ázsiába jutott. Az eredeti terve az volt, hogy az Atlanti-óceánon átkelve eljut Kínába, onnan Japánba, végül Indiába.
Kolumbusz emlékét számos, főleg spanyol nyelvterületen álló emlékmű őrzi, múzeuma van a spanyolországi Valladolidban. Operát szerzett róla Franchetti és Donizetti. Készült magyar rockopera is "Kolombusz" címmel Gallai Péter zeneszerző és Fábri Péter szövegíró jóvoltából. A legismertebb mű róla azonban az "1492 - A Paradicsom meghódítása" című film volt Gérard Depardieu és Sigorney Weaver főszereplésével, Ridley Scott rendezésében, Vangelis zenéjével.
A Santa Maria másolataAmerigo Vespucci ismerte fel, hogy nem Ázsiáról, hanem az akkori Európa számára új földrészről van szó. Ő tette közzé a felfedezést, írta le a szigeteket. S őróla nevezték el az Újvilágot Amerikának.
Nem Kolombusz volt az egyetlen felfedező a korban, a térségben. Még életében, öt évvel később Cabot (Giovanni Cabotto) Új-Foundlandet és Labradort fedezte fel. Közép-Amerika szigetvilágát is Kolumbusz kortársai fedezték fel és írták le. Ázsia és Amerika különállását Magellán 1520-21-s útja bizonyította be.
A nagy felfedezési hullám a XVI. század elején folytatódott. Kezdetben a spanyolok és a portugálok vetélkedtek az újonnan felfedezett területek jogaiért, majd a franciák és az angolok következtek.
Az egyetlen nagy horderejű magyar felfedezés Benyovszky Móric gróf nevéhez fűződik. A Bering-szorost Desnev kozák tiszt találta meg 1648-ban, de ez a felfedezés a feledés homályába merült, Beringnek tulajdonították annak felfedezését. 1772-ben Benyovszky járta be a Bering-tengert és igazolta Desnevet.
Hozzászólások