Az ABBA sikerének titka
Éppen 40 évvel ezelőtt nyerte meg a svéd négyes fogat az Eurovíziós dalfesztivált Waterloo című dalukkal. Dalaik máig népszerűek, lemezeladásaik ma is növekednek. Miért?
Waterloo, 1974
Csak a Beatles adott el több lemezt, az ABBÁ-nál, azaz több mint 380 millió albumot és kislemezt. Pályájuk csúcsán, a hetvenes évek második felében az ABBA a Volvo után országuk második exportcikkének számított. Olyan nagy volt az igény zenéjük iránt, hogy a Szovjetunió első emberei inkább olajtermékek jogaival fizettek, mint a nem transzferábilis rubellel.
A svéd csapat sikere meglehetősen váratlan volt, ekkora siker korábban elképzelhetetlen volt egy nem angol nyelvterületről érkező előadó számára, s azóta sem sok követője akadt. 1974-ben még minden ország képviselője csak saját nyelven adhatta elő a versenydalt, így az ABBA is svédül énekelte a Waterloot.
Az ABBA reneszánszát a kasszasikert jelentő Mamma mia! című musical és film műsorra tűzésével érte el, több mint 54 millió ember látta világszerte. A lemezeladások ismét lendületet vettek.
Zenéjük a könnyűzene nemzetközi elemeit felhasználva mégis európai hangzású maradt.
"Az ABBA megértéséhez az alulértékelt svédségüket kell megérteni" - magyarázza Carl Magnus Palm, az együttesről írott egyik életrajzi könyv, a "Bright Light, Dark Shadows" (Fények és sötét árnyékok) szerzője. "Különösen a svéd népdalokat kell megérteni hozzá". Ők a közép-európai slágereken nőttek fel, amelyek a ma fül számára giccsesnek hatnak, de szerették a Beatlest és a Beach Boyst is sok millió emberhez hasonlóan. "Ezen kívül megtalálható az észak-európai melankólia még az ABBA legvidámabb dalaiban is. Még a Mamma miában is felfedezhető egy réteg szomorúság, ami a kor többi zenéjében, például a Brotherhood of Man dalaiban nincs meg.
Ez a szomorúság nem volt tervezett. Mindannyian a háború utáni Svédországban nőttek fel, meg kellett tapasztalniuk a szegénységet és egyéni családi problémákat, például nem szerető családot. Anni-Fried (Frida) és Benny is még 20 éves kora előtt szülővé vált házasság nélkül. Mindketten úgy döntöttek, hogy gyermekeiket elhagyják zenei pályájuk érdekében.
A zenekar pályája alatt a tagok előbb házasságot kötöttek egymással Benny Fridával, Björn Angethával, azonban később mindkét pár elvált, ami a két utolsó album, a Super Trouper és a The Visitors nagylemezen tetten érhető. Sok kritikát is kaptak ezért.
Frida
Frida személyes tragédiája azonban mélyebb. 1945-ben született egy házasságon kívüli kapcsolatból. Apja a bevonuló német hadsereg egyik katonája, anyja egy fiatal norvég lány. Mint ilyen a társadalom kivetette magából. Anyjával együtt Svédországba menekültek, ahol anyja, Synni váratlanul meghalt vesefertőzésben. Nehéz körülmények között nevelte fel nagyanyja. A szomorú lány csodálatos hanggal, kézzel készített ruhákban, s egy apára vágyott. Személyes tragédiái azonban nem értek véget gyermekkora végével. 1992-ben férjhez ment a svájci születésű Heinrich Ruzzo Reuss von Plauen herceghez, tehát hercegné lett. Ám a herceg daganatos betegségben elhunyt, legidősebb lánya, Lise-Lotte pedig autóbalesetben hunyt el közvetlenül előtte.
Az ABBA sikerének titkai közé tartozik, hogy amikor elérték a nemzetközi sikert, már hosszú zenei múlt állt hátuk mögött. Mielőtt ABBA lett belőlük, mind a négyen már sokéves dalszerzői, énekesi pályát mondhattak magukénak turnékkal, lemezfelvételekkel. Svédországban, sőt Skandináviában ismert és elismert zenészeknek, illetve énekeseknek számítottak. A színpadi gyakorlat látszott az eurovíziós szereplésükön.
A sikerhez Michael Tretow hangmérnök is nagymértékben hozzájárult: ő teremtette meg az ABBA hangzást, amit a hangok duplikálása adott. Nemcsak jó dalokat alkottak, hanem olyan hangzást is nyújtottak, ami akkor újdonságként hatott.
Egy-egy dalban sokkal több hang, zene szerepel, mint ami első hallásra feltűnik, s közben megmarad a fülbemászó dallam. Erre jó példa a "The Names of the Game".
1982 végén búcsút mondtak egymásnak a tagok. Ma már jól kijönnek egymással, de az újraegyesülés nem valószínű.
A magas szint jelzése is, hogy kevés jó minőségű feldolgozás született. Nehéz mindent beletenni a dalba, ami az eredetiben benne volt. Ahhoz, hogy úgy hangozzon, mint az ABBA, ABBÁ-nak kell lenni.
www.bbc.com
Waterloo, 1974Csak a Beatles adott el több lemezt, az ABBÁ-nál, azaz több mint 380 millió albumot és kislemezt. Pályájuk csúcsán, a hetvenes évek második felében az ABBA a Volvo után országuk második exportcikkének számított. Olyan nagy volt az igény zenéjük iránt, hogy a Szovjetunió első emberei inkább olajtermékek jogaival fizettek, mint a nem transzferábilis rubellel.
A svéd csapat sikere meglehetősen váratlan volt, ekkora siker korábban elképzelhetetlen volt egy nem angol nyelvterületről érkező előadó számára, s azóta sem sok követője akadt. 1974-ben még minden ország képviselője csak saját nyelven adhatta elő a versenydalt, így az ABBA is svédül énekelte a Waterloot.
Az ABBA reneszánszát a kasszasikert jelentő Mamma mia! című musical és film műsorra tűzésével érte el, több mint 54 millió ember látta világszerte. A lemezeladások ismét lendületet vettek.
Zenéjük a könnyűzene nemzetközi elemeit felhasználva mégis európai hangzású maradt.
Míg a rock'n'roll a lázadásról és a kívülállásról szól, az ABBA zenéje az álmokat, a reményeket és a csalódásokat énekli meg, szó sincs lázadásról.
"Az ABBA megértéséhez az alulértékelt svédségüket kell megérteni" - magyarázza Carl Magnus Palm, az együttesről írott egyik életrajzi könyv, a "Bright Light, Dark Shadows" (Fények és sötét árnyékok) szerzője. "Különösen a svéd népdalokat kell megérteni hozzá". Ők a közép-európai slágereken nőttek fel, amelyek a ma fül számára giccsesnek hatnak, de szerették a Beatlest és a Beach Boyst is sok millió emberhez hasonlóan. "Ezen kívül megtalálható az észak-európai melankólia még az ABBA legvidámabb dalaiban is. Még a Mamma miában is felfedezhető egy réteg szomorúság, ami a kor többi zenéjében, például a Brotherhood of Man dalaiban nincs meg.
Ez a szomorúság nem volt tervezett. Mindannyian a háború utáni Svédországban nőttek fel, meg kellett tapasztalniuk a szegénységet és egyéni családi problémákat, például nem szerető családot. Anni-Fried (Frida) és Benny is még 20 éves kora előtt szülővé vált házasság nélkül. Mindketten úgy döntöttek, hogy gyermekeiket elhagyják zenei pályájuk érdekében.
A zenekar pályája alatt a tagok előbb házasságot kötöttek egymással Benny Fridával, Björn Angethával, azonban később mindkét pár elvált, ami a két utolsó album, a Super Trouper és a The Visitors nagylemezen tetten érhető. Sok kritikát is kaptak ezért.
FridaFrida személyes tragédiája azonban mélyebb. 1945-ben született egy házasságon kívüli kapcsolatból. Apja a bevonuló német hadsereg egyik katonája, anyja egy fiatal norvég lány. Mint ilyen a társadalom kivetette magából. Anyjával együtt Svédországba menekültek, ahol anyja, Synni váratlanul meghalt vesefertőzésben. Nehéz körülmények között nevelte fel nagyanyja. A szomorú lány csodálatos hanggal, kézzel készített ruhákban, s egy apára vágyott. Személyes tragédiái azonban nem értek véget gyermekkora végével. 1992-ben férjhez ment a svájci születésű Heinrich Ruzzo Reuss von Plauen herceghez, tehát hercegné lett. Ám a herceg daganatos betegségben elhunyt, legidősebb lánya, Lise-Lotte pedig autóbalesetben hunyt el közvetlenül előtte.
Az ABBA sikerének titkai közé tartozik, hogy amikor elérték a nemzetközi sikert, már hosszú zenei múlt állt hátuk mögött. Mielőtt ABBA lett belőlük, mind a négyen már sokéves dalszerzői, énekesi pályát mondhattak magukénak turnékkal, lemezfelvételekkel. Svédországban, sőt Skandináviában ismert és elismert zenészeknek, illetve énekeseknek számítottak. A színpadi gyakorlat látszott az eurovíziós szereplésükön.
A sikerhez Michael Tretow hangmérnök is nagymértékben hozzájárult: ő teremtette meg az ABBA hangzást, amit a hangok duplikálása adott. Nemcsak jó dalokat alkottak, hanem olyan hangzást is nyújtottak, ami akkor újdonságként hatott.
Egy-egy dalban sokkal több hang, zene szerepel, mint ami első hallásra feltűnik, s közben megmarad a fülbemászó dallam. Erre jó példa a "The Names of the Game".
1982 végén búcsút mondtak egymásnak a tagok. Ma már jól kijönnek egymással, de az újraegyesülés nem valószínű.
A magas szint jelzése is, hogy kevés jó minőségű feldolgozás született. Nehéz mindent beletenni a dalba, ami az eredetiben benne volt. Ahhoz, hogy úgy hangozzon, mint az ABBA, ABBÁ-nak kell lenni.
www.bbc.com
Hozzászólások