Az interneten teszik közzé a nácik egykori tiltólistáján szereplő műalkotások neveit
A londoni Viktória és Albert Múzeum február elején teszi elérhetővé azokat az alkotásokat, amelyek Hitler szerint az „elfajzott művészethez” tartóztak.
A náci propagandaminisztérium 1941-42-ben állította össze azt a tiltólistát, amin 16 558 mű szerepelt. Ezek között a legtöbb expresszionista és absztrakt alkotás volt, amelynek készítőit üldözték a nácik, ezért nem gyakorolhatták a hivatásukat, és kiállítást sem rendezhettek.
A tiltólista két kötetből áll, ám sokáig azt hitték az emberek, hogy a háborút csak az első kötet két példánya élte túl, a berlini archívumokban.
A második kötetről 1966-ban derült ki, hogy nem semmisült meg, mert akkor egy londoni műkereskedő felesége, a Viktória és Albert Múzeumnak adományozott egy példányt belőle. Az, hogy hogyan került az 1939-ben Bécsből elmenekült műkereskedőhöz a kötet, az a mai napig rejtély.
A múzeum igazgatója, Martin Roth egészen 2013-ig nem is tudott róla, hogy létezik a lista. Amikor a tudomására jutott, akkor úgy döntött, hogy az iratokat be kell szkennelni, hogy aztán a múzeum honlapján közzétegyék. Ezt február elejére tervezi a múzeum.
A leltár azonosítja a legtöbb műalkotás vevőjét, és árát. A listán „x”-szel lesznek megjelölve azok a művek, amelyek megsemmisültek 1939-ben, ugyanis akkor nagyjából 5 000 alkotást égettek el a berlini tűzoltóság udvarán.
(Forrás: kurir.hu)
A náci propagandaminisztérium 1941-42-ben állította össze azt a tiltólistát, amin 16 558 mű szerepelt. Ezek között a legtöbb expresszionista és absztrakt alkotás volt, amelynek készítőit üldözték a nácik, ezért nem gyakorolhatták a hivatásukat, és kiállítást sem rendezhettek.
A tiltólista két kötetből áll, ám sokáig azt hitték az emberek, hogy a háborút csak az első kötet két példánya élte túl, a berlini archívumokban.
A második kötetről 1966-ban derült ki, hogy nem semmisült meg, mert akkor egy londoni műkereskedő felesége, a Viktória és Albert Múzeumnak adományozott egy példányt belőle. Az, hogy hogyan került az 1939-ben Bécsből elmenekült műkereskedőhöz a kötet, az a mai napig rejtély.
A múzeum igazgatója, Martin Roth egészen 2013-ig nem is tudott róla, hogy létezik a lista. Amikor a tudomására jutott, akkor úgy döntött, hogy az iratokat be kell szkennelni, hogy aztán a múzeum honlapján közzétegyék. Ezt február elejére tervezi a múzeum.
A leltár azonosítja a legtöbb műalkotás vevőjét, és árát. A listán „x”-szel lesznek megjelölve azok a művek, amelyek megsemmisültek 1939-ben, ugyanis akkor nagyjából 5 000 alkotást égettek el a berlini tűzoltóság udvarán.
(Forrás: kurir.hu)
Hozzászólások