Az urbanizáció általános elmélete - Ildefonso Cerdá kötete magyarul
Mintegy százötven évvel első kiadása után magyarul is megjelent a katalán Ildefonso Cerdának a modern urbanisztika elméleti alapvetéseként számon tartott, Az urbanizáció általános elmélete című kötete a Scolar Kiadó gondozásában.
Miközben kiváló urbanisztikai munkák sora született a 20. században és ezek egy része magyar fordításban is elérhető, az homályban maradt a magyar olvasók, sőt a szakmai közvélemény számára is, hogy valójában mi az urbanisztika és mik az elméleti alapjai - mondta el az MTI-nek a könyv hazai megjelentetésének indokaitól Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezetője.
A kötetet Farkas Ildikóval és Ernhöffer Mónikával lefordító urbanista hangsúlyozta: Cerdá munkájának magyar kiadására azért volt szükség, mert ez az urbanisztika első, megkerülhetetlen, paradigmatikus igényű elméleti alapműve. A kötet Magyarországon mégis teljesen ismeretlen annak ellenére, hogy Franciaországban évtizedekig tananyag volt az egyetemeken - fűzte hozzá.
"Az urbanisztika területén ilyen átfogó teoretikus mű nem született azóta sem" - érzékeltette a katalán építész könyvének jelentőségét.
Bajnai László hozzátette: Cerdá számtalan olyan alapelvet fogalmazott meg, amelyek közül "egy-egy részlet későbbi felismeréséért mások a 20. században megdicsőültek". Fontos felismerése volt például, hogy a város fejlesztése a közszféra és a magánstruktúrák együttműködésében a leghatékonyabb, de ezt kézben tartania a közszférának kell. Sajnos azonban Budapesten és Magyarországon 1990 után mind a szakmai, mind a közvélemény éppen az ellenkezőjét gondolta - jegyezte meg.
A szakember emlékeztetett arra, hogy Ildefonso Cerdá nemcsak teoretikusként alkotott jelentőset, hanem ő volt az a várostervező, aki a 19. század közepén megtervezte Barcelona bővítését, így neki köszönhető a katalán település városszerkezete is.
Bajnai László elmondása szerint Cerdá műve halála után jó néhány évtizedig feledésbe merült, elsősorban szerzője politikai tevékenységének következményeként: részben mert katalán létére együttműködött a madridi kormánnyal, részben mert szociális elképzelései sértették a gazdag barcelonai ingatlantulajdonos réteg érdekeit.
Az életművet Francoise Choay francia eszmetörténész fedezte fel újra a hatvanas években, és az ő tanítványa, Antonio López de Aberasturi szerkesztette kötetbe a cerdái alapmű legfontosabb részeit; ehhez a kiadáshoz Choay írt előszót és Aberasturi egy Cerdá életművét áttekintő bevezető tanulmányt. A magyar kiadás ebből, az Aberasturi által - Cerdá ismétléseit és mára már elavult fejtegetéseit kihagyva - fordított, szerkesztett és rövidített francia változatból készült.
MTI
Miközben kiváló urbanisztikai munkák sora született a 20. században és ezek egy része magyar fordításban is elérhető, az homályban maradt a magyar olvasók, sőt a szakmai közvélemény számára is, hogy valójában mi az urbanisztika és mik az elméleti alapjai - mondta el az MTI-nek a könyv hazai megjelentetésének indokaitól Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezetője.A kötetet Farkas Ildikóval és Ernhöffer Mónikával lefordító urbanista hangsúlyozta: Cerdá munkájának magyar kiadására azért volt szükség, mert ez az urbanisztika első, megkerülhetetlen, paradigmatikus igényű elméleti alapműve. A kötet Magyarországon mégis teljesen ismeretlen annak ellenére, hogy Franciaországban évtizedekig tananyag volt az egyetemeken - fűzte hozzá.
"Az urbanisztika területén ilyen átfogó teoretikus mű nem született azóta sem" - érzékeltette a katalán építész könyvének jelentőségét.
Bajnai László hozzátette: Cerdá számtalan olyan alapelvet fogalmazott meg, amelyek közül "egy-egy részlet későbbi felismeréséért mások a 20. században megdicsőültek". Fontos felismerése volt például, hogy a város fejlesztése a közszféra és a magánstruktúrák együttműködésében a leghatékonyabb, de ezt kézben tartania a közszférának kell. Sajnos azonban Budapesten és Magyarországon 1990 után mind a szakmai, mind a közvélemény éppen az ellenkezőjét gondolta - jegyezte meg.
A szakember emlékeztetett arra, hogy Ildefonso Cerdá nemcsak teoretikusként alkotott jelentőset, hanem ő volt az a várostervező, aki a 19. század közepén megtervezte Barcelona bővítését, így neki köszönhető a katalán település városszerkezete is.
Bajnai László elmondása szerint Cerdá műve halála után jó néhány évtizedig feledésbe merült, elsősorban szerzője politikai tevékenységének következményeként: részben mert katalán létére együttműködött a madridi kormánnyal, részben mert szociális elképzelései sértették a gazdag barcelonai ingatlantulajdonos réteg érdekeit.
Az életművet Francoise Choay francia eszmetörténész fedezte fel újra a hatvanas években, és az ő tanítványa, Antonio López de Aberasturi szerkesztette kötetbe a cerdái alapmű legfontosabb részeit; ehhez a kiadáshoz Choay írt előszót és Aberasturi egy Cerdá életművét áttekintő bevezető tanulmányt. A magyar kiadás ebből, az Aberasturi által - Cerdá ismétléseit és mára már elavult fejtegetéseit kihagyva - fordított, szerkesztett és rövidített francia változatból készült.
MTI
Hozzászólások