Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelemről nyílt kiállítás Szegeden
A 11. században uralkodó Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelmet és a korszak ukrán diplomáciáját a dinasztikus házasságokon keresztül bemutató kiállítás nyílt szerdán a Szegedi Dóm Látogatóközpontban.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök az április 17-ig látható tárlat megnyitóján úgy fogalmazott, a múlt ismerete erősíti a közösségek identitását, amely szükséges ahhoz, hogy a társadalom egészséges tudjon maradni.
Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet, a kiállítás ötletgazdája hangsúlyozta, a két nemzet barátsága a régmúltban gyökerezik. Ezek fontos eleme, hogy I. András a Kijevi Ruszban kért menedéket, majd onnan a nagyfejedelem lánya, Anasztázia kezét elnyerve tért vissza Magyarországra.
Szeged sokat tesz a két nemzet kapcsolatáért - közölte a diplomata, példaként említve az 1932-1933-as ukrajnai éhínség, a holodomor áldozatai emlékművének tavaly novemberi felállítását a székesegyház szomszédságában. Az ukrán történelem a Kijevi Rusz kora óta szorosan összefonódik más európai országokéval. Ennek a történelemnek egyik legfényesebb időszaka Jaroszláv kijevi nagyfejedelem uralkodása a 11. század első felében, akinek külpolitikájában igen hangsúlyosak voltak a dinasztikus házasságok. Őmaga a svéd király lányát, Ingigerdát vette feleségül.
Harald Bold norvég király fia Jaroszláv Jelizaveta nevű lányával házasodott, a nagyfejedelem másik lánya, Anasztázia pedig I. András magyar király hitvese lett. Anna nevű lányát pedig Franciaország királya, I. Henrik vette nőül, akinek a halála után fia nagykorúságáig a királyné régensként irányította az országot. A tárlat 12 nagyméretű fotón mutatja be a Bölcs Jaroszlávhoz kötődő fontos kulturális emlékeket.
A látogatók megismerhetik a többi közt Kijev fő bástyakapuját vagy a Szent Szófia székesegyházat az ukrán fővárosban, melynek építését a nagyfejedelem uralkodása idején fejeztek be, valamint több szobrot és freskót, melyek az uralkodót ábrázolják. A fotográfiák egyikén magyarországi műemlék szerepel, a Tihanyi Bencés Apátság, melyet I. András és Anasztázia királyné alapított.
(Forrás: MTI)
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök az április 17-ig látható tárlat megnyitóján úgy fogalmazott, a múlt ismerete erősíti a közösségek identitását, amely szükséges ahhoz, hogy a társadalom egészséges tudjon maradni.
Ha a szomszédos közösségek megismerik egymás múltját, hozzájárul ahhoz, hogy előítéletektől mentes, őszinte kapcsolatokat tudjanak ápolni - mondta a püspök.
Szeged sokat tesz a két nemzet kapcsolatáért - közölte a diplomata, példaként említve az 1932-1933-as ukrajnai éhínség, a holodomor áldozatai emlékművének tavaly novemberi felállítását a székesegyház szomszédságában. Az ukrán történelem a Kijevi Rusz kora óta szorosan összefonódik más európai országokéval. Ennek a történelemnek egyik legfényesebb időszaka Jaroszláv kijevi nagyfejedelem uralkodása a 11. század első felében, akinek külpolitikájában igen hangsúlyosak voltak a dinasztikus házasságok. Őmaga a svéd király lányát, Ingigerdát vette feleségül.
Harald Bold norvég király fia Jaroszláv Jelizaveta nevű lányával házasodott, a nagyfejedelem másik lánya, Anasztázia pedig I. András magyar király hitvese lett. Anna nevű lányát pedig Franciaország királya, I. Henrik vette nőül, akinek a halála után fia nagykorúságáig a királyné régensként irányította az országot. A tárlat 12 nagyméretű fotón mutatja be a Bölcs Jaroszlávhoz kötődő fontos kulturális emlékeket.
A látogatók megismerhetik a többi közt Kijev fő bástyakapuját vagy a Szent Szófia székesegyházat az ukrán fővárosban, melynek építését a nagyfejedelem uralkodása idején fejeztek be, valamint több szobrot és freskót, melyek az uralkodót ábrázolják. A fotográfiák egyikén magyarországi műemlék szerepel, a Tihanyi Bencés Apátság, melyet I. András és Anasztázia királyné alapított.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások