Csontváry évforduló
1853. július 5-én Kisszebenben (ma Szlovákia) született Csontváry Kosztka Tivadar, a modern magyar festészet egyik legkimagaslóbb alkotója.
Önarckép
Mintegy száz nagyobb festmény fűződik nevéhez. Témái közül sokat utazásaiból merítette, főleg keleten járt, de a Vatikánban is tanulmányozta Raffaello festményeit.
Kortársai közül is kapott elismerést. Például 1907-ben párizsi kiállításairól elismerően szóltak a kritikusok.
Itthon már - mai szóval élve - inkább megosztó személyiségnek számított. Ehhez különc életvitele, élete vége felé pedig látomásai is hozzájárultak. Különcnek tartották, hogy nem fogyaszt szeszt, nem dohányzik, főleg késői éveiben gyakorlatilag gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztott. Meggyőződéses pacifista volt számtalan háború korában.
Mint a nagy festők közül sokan, ő sem sorolható be egyetlen művészeti irányzathoz sem. Művészetét mind az expresszionizmushoz, mind a posztimpresszionizmushoz kötik.
Eredetileg édesapját akarta követni a gyógyszerészeti pályán, patikussegédként dolgozott, amikor tehetségét főnöke, a patikavezető ismerte fel egy rajza láttán. Később saját patikát is nyitott.
Pirotechnikai kísérleteket folytatott, petárdákat, minirakétákat készített. Szerette a természetet, figyelte a rovarok, lepkék, méhek életét.
Sétalovaglás a tengerparton
A festés művészetét 41 évesen kezdte el tanulni. Kortársaihoz hasonlóan ő is tanult egy rövid ideig a müncheni akadémián, ahol Hollósy Simon növendéke volt. Tanult, illetve tanulmányutat tett még Párizsban, Düsseldorfban, Karlsruhében, de valójában autodidakta módon tanult meg festeni.
További tanulmányutakat tett a Szentföldre, Palesztínába, Itáliába, Egyiptomba, Szíriába és Görögországba. Egy-egy kép ezeknek az utaknak az emlékét őrzi.
Utolsó, befejezetlen művét, a "Sétalovaglás a tengerparton" címűt Nápolyban festette, valószínűleg 1910-ben.
Magányos cédrus
Majd filozófiai jellegű írásainak, előadásainak korszaka következik.
Többen patológiai esetnek tartották, illetve róla beszélve szokták megállapítani, hogy a zsenit és az őrültet csak egy hajszál választja el egymástól. Idős korában írt írásai mentális állapotának romlásáról tanúskodnak. Ugyanakkor a kor új, tudományos eredményeit is tükrözik.
Halála után sem tartották nagy értéknek a képeit sokan, így örökösei sem, akik festményeit a vásznak miatt egy fuvarosnak akarták eladni a vászon árában. Az utolsó pillanatban Gerlóczy Gedeon építész vásárolta meg a kollekciót.
1919-ben hunyt el. Hamvait - miután az örökösök nem jelentkeztek az lejárati idő után - közös sírba helyezték. A Kerepesi temetőben síremléke látható.
1980-ban Huszárik Zoltán Csontváry címmel filmet rendezett róla. A főszerepet eredetileg Latinovits Zoltánnak szánta. További játék-, TV és dokumentumfilm, regény, dráma készült életéről, munkásságáról.
Pécsett múzeum tiszteleg a művész-zseni előtt.
ÖnarcképMintegy száz nagyobb festmény fűződik nevéhez. Témái közül sokat utazásaiból merítette, főleg keleten járt, de a Vatikánban is tanulmányozta Raffaello festményeit.
Kortársai közül is kapott elismerést. Például 1907-ben párizsi kiállításairól elismerően szóltak a kritikusok.
Itthon már - mai szóval élve - inkább megosztó személyiségnek számított. Ehhez különc életvitele, élete vége felé pedig látomásai is hozzájárultak.
Mint a nagy festők közül sokan, ő sem sorolható be egyetlen művészeti irányzathoz sem. Művészetét mind az expresszionizmushoz, mind a posztimpresszionizmushoz kötik.
Eredetileg édesapját akarta követni a gyógyszerészeti pályán, patikussegédként dolgozott, amikor tehetségét főnöke, a patikavezető ismerte fel egy rajza láttán. Később saját patikát is nyitott.
Pirotechnikai kísérleteket folytatott, petárdákat, minirakétákat készített. Szerette a természetet, figyelte a rovarok, lepkék, méhek életét.
Sétalovaglás a tengerpartonA festés művészetét 41 évesen kezdte el tanulni. Kortársaihoz hasonlóan ő is tanult egy rövid ideig a müncheni akadémián, ahol Hollósy Simon növendéke volt. Tanult, illetve tanulmányutat tett még Párizsban, Düsseldorfban, Karlsruhében, de valójában autodidakta módon tanult meg festeni.
További tanulmányutakat tett a Szentföldre, Palesztínába, Itáliába, Egyiptomba, Szíriába és Görögországba. Egy-egy kép ezeknek az utaknak az emlékét őrzi.
Utolsó, befejezetlen művét, a "Sétalovaglás a tengerparton" címűt Nápolyban festette, valószínűleg 1910-ben.
Magányos cédrusMajd filozófiai jellegű írásainak, előadásainak korszaka következik.
Többen patológiai esetnek tartották, illetve róla beszélve szokták megállapítani, hogy a zsenit és az őrültet csak egy hajszál választja el egymástól. Idős korában írt írásai mentális állapotának romlásáról tanúskodnak. Ugyanakkor a kor új, tudományos eredményeit is tükrözik.
Halála után sem tartották nagy értéknek a képeit sokan, így örökösei sem, akik festményeit a vásznak miatt egy fuvarosnak akarták eladni a vászon árában. Az utolsó pillanatban Gerlóczy Gedeon építész vásárolta meg a kollekciót.
1919-ben hunyt el. Hamvait - miután az örökösök nem jelentkeztek az lejárati idő után - közös sírba helyezték. A Kerepesi temetőben síremléke látható.
1980-ban Huszárik Zoltán Csontváry címmel filmet rendezett róla. A főszerepet eredetileg Latinovits Zoltánnak szánta. További játék-, TV és dokumentumfilm, regény, dráma készült életéről, munkásságáról.
Pécsett múzeum tiszteleg a művész-zseni előtt.
Hozzászólások