Egy rendőr, aki a művészetben is nyomot hagy

Az egykori informatikusból tűzoltó, majd rendőr lett, és szabadidejében lenyűgöző festményeket alkot, amelyeket már többször ki is állított. Most önálló tárlatot tervez Noskó Zsolt alezredes, a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatalvezetője, hogy bemutassa munkáit a műkedvelő közönségnek.Már az óvodában kitűnt kreativitásával, színes ceruzával készített rajzai a pedagógusok és a szülők figyelmét is felkeltették. Óvodásként, általános iskolásként több rajzversenyen is részt vett. Tizenéves korában helyi művészetpedagógusoknál tanulta a festészet fortélyait, azonban az álma, hogy felvegyék a Képzőművészeti Főiskolára, nem valósult meg. Műszaki területen tanult tovább, ahol rajzokat készített ugyan, de nem festővászonra, hanem tervezőasztalon.

A sors azonban nem hagyta, hogy teljesen elszakadjon a művészettől. A katonaságnál kezdett el tetoválással foglalkozni, a nonfiguratív stílus keltette fel az érdeklődését. Miután leszerelt, visszatért a rajzoláshoz, majd fokozatosan a festészet felé fordult.

– Többféle technikát is elsajátítottam, ezek egyike például a „wet on wet”, amelynek a lényege, hogy előrajzolás nélkül több réteget viszünk fel a vászonra még a száradás előtt – meséli Noskó Zsolt alezredes, a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatalvezetője. – Inspirált, hogy könnyen, rövid idő alatt lehet elkészíteni a festményeket. Nem fotórealisztikus hatást keltenek, de olyan sikerélményt adnak, ami motiválja az embert.

Egy éve kezdtem el portrékat festeni. Gyakran járok lányaimmal jelmezes (Cosplay) rendezvényekre, és ha látok valakit, akinek a személyisége eredeti, akkor megkérem, hadd fotózzam le, majd pedig lefestem. Néha az is előfordul, hogy – önkéntes modell híján – a mesterséges intelligenciát hívom segítségül az általam megálmodott kép előkészítésében.

Kitalálja és megalkotja egy modell arcát, amelyből aztán én festményt készítek. A közeli hozzátartozók megfestése sokkal nehezebb, mert őket nap mint nap látjuk, ismerjük az összes attitűdjüket, így azokat is hozzáteszem, amiket más nem, csak én látok. Sokszor az interneten is keresek eseményeket, képeket, amik megfognak, érzelmi nyomot hagynak bennem, és azokat vászonra viszem. Kihívásnak tartom a hiperralizmust, de motiválnak Boris Vallejo fantasyfestményei is.

Kiváló megfigyelőképességét nemcsak a festészetben, hanem a rendőri munkában is kamatoztatta – hiszen egy gyanús viselkedést, egy apró arcrándulást vagy egy hazugságot ugyanazzal a precizitással kiszűrt, mint ahogy egy portré minden részletét kidolgozza.

Salgótarjánban nőtt fel, a rendőrséggel már a középiskolában volt kapcsolata, amikor a DADA program keretében külső kortárs segítőként járt Medve Judit ny. alezredessel különböző iskolákba, rendezvényekre bűnmegelőzési előadásokat tartani.

A sorkatonaság után a tűzoltósághoz szerelt fel, ahol tizenöt évet töltött el hivatásosként, majd 2013-ban szerelt át a rendőrséghez. Először a vizsgálati osztályra került, majd a kommunikációs területre, innen a bűnmegelőzési osztályra, majd 2022-től hivatalvezető lett.

– Sok érdekes esettel találkoztam rendőri munkám során, a kábítószerrel kapcsolatos ügyek voltak többségben. Később, amikor szóvivői feladatokat láttam el, videókat vágtam, grafikákat terveztem. A kitartás, precizitás – ahogy a tűzoltóságnál – a rendőrségen is fontos – mondja.

A rendőri hivatás és a festészet mellett egy szokatlan hobbija is van: A hullámos papagájok szerelmese, jelenleg 50-60 madarat gondoz. Gyakran gyerekeivel közösen festi meg azokat az állatokat, amelyeket csodálatosnak talál, bár ironikus módon a saját papagájait még sosem örökítette meg.

Alkotásai több kiállításon is szerepeltek már, a célja egy önálló tárlat, amelyen megmutathatja a nagyközönségnek is a munkáit.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, RENDŐRSÉG