Egyedülálló régészeti lelet Brigetióban
Brigetio Komárom városában, Szőny területén, a Duna jobb partján található város volt a Római Birodalom területén Pannonia provinciában.
Magyarország területén, egyedülálló módon épen maradt római kori födémet találtak az egykori római településen az ELTE ókori régészeti tanszékének hallgatói - adta hírül dr. Borhy László ásatásvezető régész.
Brigetio feltárása hosszú múltra nyúlik vissza. Tavaly pincét tártak fel, ezt ásták tovább. A beszakadt helyiség födémje egy méteres mélységből került elő. A födém párhuzamosan futó pallókból és alattuk fekvő tartógerendákból áll, összesen 16-22 centiméter széles.
Ilyen mértékben épen maradt födém már évtizedek óta nem került elő az egyébként római leletekben gazdag Pannonia területén. A feltárt leletből teljesen rekonstruálható a római kori födémszerkezet, a szögelések és a csapolások módja - magyarázta a vezető régész.
A födém környékén talált edények és edénytöredékek alapján megállapítható, hogy a födémet a Kr. u. 200-230-as években készíthették.
Nemcsak edények, hanem a benne tárolt gyümölcsök, egyéb élelmiszerek maradványai is előkerültek. A tálak és amforák datolya, alma, barack, körte és olivabogyó magja, de összeaszott olíva és datolya is napvilágra került. Gyümölcsökön kívül bort, olajat, fahéjat, sőt osztrigát is hoztak a távoli területekről.
A Duna parti Brigetio kereskedelmi központ volt. Hispaniából, Itáliából szállították ide a gyümölcsöket amforákban, amelyeket le tudtak zárni légmentesen, így nagy távolságra is lehetett romlandó élelmiszereket is biztonsággal szállítani.
A város fontosságát az is adta, hogy határváros volt a római limes vonalán. Stratégiai fontosságú helyen feküdt az észak felől támadó kvád törzsek ellen. Békeidőben a kvádokkal is kereskedtek. A katonai várost Traianus császár kezdte el építeni a Kr. u. 1. században. Virágkorát a Kr. u. 2. század végén élte a Severus-dinasztia idején. A 3. században municipiumot kapott, majd később colonia néven említik. 375-ben a katonai táborban hunyt el I. Valentinianus császár.
Először a katona,- vagyis légiótábor jött létre - csakúgy, mint Aquincumban - tőle 2-3 kilométerre nyugatra pedig a civilek részére a polgárváros. Az ásatások a polgárváros központját tárták fel. A birodalom többi városához hasonlóan Brigetio is rendelkezett amphiteatrummal, vízvezetékkel, fürdőkkel, padlófűtéses házakkal.
Az ásatások eredményeiről július 24-én 14 órakor kaphatnak az érdeklődők régészeti bemutató keretében, majd "Rómaiak a Dunakanyarban" címmel időszaki régészeti kiállítás nyílik a Klapka György Múzeumban.
www.mult-kor.hu
Magyarország területén, egyedülálló módon épen maradt római kori födémet találtak az egykori római településen az ELTE ókori régészeti tanszékének hallgatói - adta hírül dr. Borhy László ásatásvezető régész.Brigetio feltárása hosszú múltra nyúlik vissza. Tavaly pincét tártak fel, ezt ásták tovább. A beszakadt helyiség födémje egy méteres mélységből került elő. A födém párhuzamosan futó pallókból és alattuk fekvő tartógerendákból áll, összesen 16-22 centiméter széles.
Ilyen mértékben épen maradt födém már évtizedek óta nem került elő az egyébként római leletekben gazdag Pannonia területén. A feltárt leletből teljesen rekonstruálható a római kori födémszerkezet, a szögelések és a csapolások módja - magyarázta a vezető régész.
A födém környékén talált edények és edénytöredékek alapján megállapítható, hogy a födémet a Kr. u. 200-230-as években készíthették.
Nemcsak edények, hanem a benne tárolt gyümölcsök, egyéb élelmiszerek maradványai is előkerültek. A tálak és amforák datolya, alma, barack, körte és olivabogyó magja, de összeaszott olíva és datolya is napvilágra került. Gyümölcsökön kívül bort, olajat, fahéjat, sőt osztrigát is hoztak a távoli területekről.
A Duna parti Brigetio kereskedelmi központ volt. Hispaniából, Itáliából szállították ide a gyümölcsöket amforákban, amelyeket le tudtak zárni légmentesen, így nagy távolságra is lehetett romlandó élelmiszereket is biztonsággal szállítani.
A város fontosságát az is adta, hogy határváros volt a római limes vonalán. Stratégiai fontosságú helyen feküdt az észak felől támadó kvád törzsek ellen. Békeidőben a kvádokkal is kereskedtek. A katonai várost Traianus császár kezdte el építeni a Kr. u. 1. században. Virágkorát a Kr. u. 2. század végén élte a Severus-dinasztia idején. A 3. században municipiumot kapott, majd később colonia néven említik. 375-ben a katonai táborban hunyt el I. Valentinianus császár.
Először a katona,- vagyis légiótábor jött létre - csakúgy, mint Aquincumban - tőle 2-3 kilométerre nyugatra pedig a civilek részére a polgárváros. Az ásatások a polgárváros központját tárták fel. A birodalom többi városához hasonlóan Brigetio is rendelkezett amphiteatrummal, vízvezetékkel, fürdőkkel, padlófűtéses házakkal.
Az ásatások eredményeiről július 24-én 14 órakor kaphatnak az érdeklődők régészeti bemutató keretében, majd "Rómaiak a Dunakanyarban" címmel időszaki régészeti kiállítás nyílik a Klapka György Múzeumban.
www.mult-kor.hu
Hozzászólások