Fricsay Ferenc karmesterre emlékeznek Szegeden
Emléktábla-avatással és hangversennyel tisztelegnek a világhírű karmester, Fricsay Ferenc előtt születésének centenáriuma alkalmából pénteken Szegeden a nagyszínházban - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Az emlékhangverseny előtt a színház előcsarnokában emléktáblát állítanak a pályája első évtizedében a Tisza-parti városban munkálkodó karnagynak, majd a Somogyi-könyvtár által korabeli dokumentumokból, fényképekből összeállított kiállítás nyílik Fricsay Ferenc szegedi éveiről. A koncerten - amelyen Gyüdi Sándor karnagy dirigálja a Szegedi Szimfonikus Zenekart - Fricsay Ferenc Drámai nyitánya mellett felcsendül Mozart Jupiter szimfóniája, Bartók Béla Táncszvitje és Kodály Zoltán Fölszállott a páva – variációk egy magyar népdalra című műve.
Fricsay Ferenc 1914. augusztus 9-én született Budapesten. Cseh származású édesapja is muzsikus volt, a magyar hadseregben szolgálva katonazenekart vezetett, és fiának is magas szintű zenei nevelést igyekezett biztosítani, így már hatévesen a pesti Zeneakadémiára járt. 1933-ban végzett, s bár akadt budapesti ajánlata, ő Szegedet választotta, ahol apja mesterségét folytatva katonazenekart irányított, továbbá a Szegedi Filharmonikusokat irányította – 1934-től vezető karmesterként.
A háborút követően, 1947-ben Fricsay Ferenc a Székesfővárosi Zenekarral Bécsben szerepelt, amikor Otto Klemperer felkérte Fricsayt asszisztensének egy salzburgi bemutatóhoz, de a mester betegsége miatt a premiert az ifjú magyar karmester dirigálta, kiugró sikert aratva. Ezután már nem volt visszatérés Magyarországra; Fricsay Ferenc egyik nyugat-európai ajánlatot kapta a másik után. Az 1956-os forradalom leverése után a művész nem látott esélyt arra, hogy akár csak hazalátogasson, így osztrák állampolgárságért folyamodott, amelyet 1960-ban meg is kapott. Ekkor már súlyos beteg volt, a munkában azonban ez sem akadályozta. Az 50-es évektől haláláig készített felvételeket – melyeket rendszeresen újra kiadnak - a Deutsche Grammophon lemezcégnek. 1961 decemberében adta utolsó koncertjét Londonban. Fricsay Ferenc negyvennyolc évesen, 1963 februárjában hunyt el Bázelban.
forrás:MTI
Az emlékhangverseny előtt a színház előcsarnokában emléktáblát állítanak a pályája első évtizedében a Tisza-parti városban munkálkodó karnagynak, majd a Somogyi-könyvtár által korabeli dokumentumokból, fényképekből összeállított kiállítás nyílik Fricsay Ferenc szegedi éveiről. A koncerten - amelyen Gyüdi Sándor karnagy dirigálja a Szegedi Szimfonikus Zenekart - Fricsay Ferenc Drámai nyitánya mellett felcsendül Mozart Jupiter szimfóniája, Bartók Béla Táncszvitje és Kodály Zoltán Fölszállott a páva – variációk egy magyar népdalra című műve.
Fricsay Ferenc 1914. augusztus 9-én született Budapesten. Cseh származású édesapja is muzsikus volt, a magyar hadseregben szolgálva katonazenekart vezetett, és fiának is magas szintű zenei nevelést igyekezett biztosítani, így már hatévesen a pesti Zeneakadémiára járt. 1933-ban végzett, s bár akadt budapesti ajánlata, ő Szegedet választotta, ahol apja mesterségét folytatva katonazenekart irányított, továbbá a Szegedi Filharmonikusokat irányította – 1934-től vezető karmesterként.
A háborút követően, 1947-ben Fricsay Ferenc a Székesfővárosi Zenekarral Bécsben szerepelt, amikor Otto Klemperer felkérte Fricsayt asszisztensének egy salzburgi bemutatóhoz, de a mester betegsége miatt a premiert az ifjú magyar karmester dirigálta, kiugró sikert aratva. Ezután már nem volt visszatérés Magyarországra; Fricsay Ferenc egyik nyugat-európai ajánlatot kapta a másik után. Az 1956-os forradalom leverése után a művész nem látott esélyt arra, hogy akár csak hazalátogasson, így osztrák állampolgárságért folyamodott, amelyet 1960-ban meg is kapott. Ekkor már súlyos beteg volt, a munkában azonban ez sem akadályozta. Az 50-es évektől haláláig készített felvételeket – melyeket rendszeresen újra kiadnak - a Deutsche Grammophon lemezcégnek. 1961 decemberében adta utolsó koncertjét Londonban. Fricsay Ferenc negyvennyolc évesen, 1963 februárjában hunyt el Bázelban.forrás:MTI
Hozzászólások