Füle Mihály centenárium és kiállítás
1914. február 1-jén született Cegléden Füle Mihály grafikus és festőművész.
Műveit - ha név nélkül is - az idősebb generációk még jól ismerik, hiszen számos forgalmi bélyeget tervezett, de sokszorosított rézkarcaival, nyomataival is lehetett találkozni.
Cegléd után Debrecenben és Budapesten folytatta tanulmányait. Diplomáját az Iparművészeti Főiskolán, grafikai tanszakon szerezte. Mestere volt Haranghy Jenő, Simai Imre, Domanovszky Endre és Kacziány Aladár.
Különösen Domanovszky Endre csendéletei voltak nagy hatással Füle Mihály festészetére. Fiatal művészként posztimpresszionista olajportrékat és tájképeket festett.
A második világháború után a Magyar Nemzeti Bank Pénzjegynyomdájában vállalt állást. A nyomdában a fő tevékenységi köre a bankjegytervezés lett. Elsajátította a rézmetszés technikáját és művészetét. A pályája úgy hozta, hogy önálló tervezőként egyetlen bankjegy sem kapcsolható közvetlenül nevéhez, mégis pályafutása alatt szinte minden újonnan megjelent címleten dolgozott. A tervezők között egy esetben emelik ki nevét, az 1983-ban kibocsátott (zöld) 1000 forintos hátoldala esetében (előoldalon Bartók Béla látható, a hátoldal fő motívuma Medgyessy Ferenc szobra, Anya gyermekével). A bankjegy két tervezője Vagyóczky Károly és Füle Mihály.
A Magyar Posta megbízásából számos bélyeg tervezésére kapott megbízást, alkalmi- és bélyegsorozatokat egyaránt készített. 36 bélyeg metszése, 170 tervezése fűződik nevéhez. Nemcsak hazai, hanem külföldi megbízásoknak is eleget tett bélyegtervezőként és bankjegytervezőként egyaránt.
A néhány évtizeddel ezelőtt különös népszerűségnek örvendő rézkarcokat a Művészeti Alap megbízásából készítette.
Művészi alkotásai egyéni és csoport kiállításokon szülővárosában, Cegléden, valamint Sopronban, Pécsett és Budapesten rendeztek.
2000-ben munkásságát a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el.
91 évesen, 2005-ben hunyt el. Születésének 100. évfordulója alkalmából szülővárosában, Cegléden nyílt emlékkiállítás a Bélyegmúzeum rendezésében, amely egy hónapig, március 1-jéig látogatható.
www.belyegmuzeum.hu
Műveit - ha név nélkül is - az idősebb generációk még jól ismerik, hiszen számos forgalmi bélyeget tervezett, de sokszorosított rézkarcaival, nyomataival is lehetett találkozni.Cegléd után Debrecenben és Budapesten folytatta tanulmányait. Diplomáját az Iparművészeti Főiskolán, grafikai tanszakon szerezte. Mestere volt Haranghy Jenő, Simai Imre, Domanovszky Endre és Kacziány Aladár.
Különösen Domanovszky Endre csendéletei voltak nagy hatással Füle Mihály festészetére.
A második világháború után a Magyar Nemzeti Bank Pénzjegynyomdájában vállalt állást. A nyomdában a fő tevékenységi köre a bankjegytervezés lett. Elsajátította a rézmetszés technikáját és művészetét. A pályája úgy hozta, hogy önálló tervezőként egyetlen bankjegy sem kapcsolható közvetlenül nevéhez, mégis pályafutása alatt szinte minden újonnan megjelent címleten dolgozott. A tervezők között egy esetben emelik ki nevét, az 1983-ban kibocsátott (zöld) 1000 forintos hátoldala esetében (előoldalon Bartók Béla látható, a hátoldal fő motívuma Medgyessy Ferenc szobra, Anya gyermekével). A bankjegy két tervezője Vagyóczky Károly és Füle Mihály.
A Magyar Posta megbízásából számos bélyeg tervezésére kapott megbízást, alkalmi- és bélyegsorozatokat egyaránt készített. 36 bélyeg metszése, 170 tervezése fűződik nevéhez. Nemcsak hazai, hanem külföldi megbízásoknak is eleget tett bélyegtervezőként és bankjegytervezőként egyaránt.
A néhány évtizeddel ezelőtt különös népszerűségnek örvendő rézkarcokat a Művészeti Alap megbízásából készítette.
Művészi alkotásai egyéni és csoport kiállításokon szülővárosában, Cegléden, valamint Sopronban, Pécsett és Budapesten rendeztek.
2000-ben munkásságát a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el.
91 évesen, 2005-ben hunyt el. Születésének 100. évfordulója alkalmából szülővárosában, Cegléden nyílt emlékkiállítás a Bélyegmúzeum rendezésében, amely egy hónapig, március 1-jéig látogatható.
www.belyegmuzeum.hu
Hozzászólások