Godot-ra várva - Bemutató a Katona József Színházban
Samuel Beckett Godot-ra várva című művét Ascher Tamás és Zsámbéki Gábor rendezésében mutatja be szombaton a Katona József Színház.
Ascher Tamás az MTI-nek elmondta, hogy az előadás eredetileg Zsámbéki Gábor rendezése, aki egészségi okok miatt adta át neki a munkát. A koncepció, a díszlet, a jelmez, a szereposztás Zsámbéki Gáboré, az előadást azonban neki kellett élettel feltölteni. "Zsámbéki Gábor elképzelt egy előadást, és én vezettem a próbákat az utolsó három hétben, igyekeztem az ő intencióit megvalósítani, amelyek egyébként nem állnak távol az enyéimtől" - fogalmazott, hozzátéve, hogy közös iskolából valók.
A darabról szólva kiemelte, hogy Beckett művéből valamiféle univerzalitás árad. Az egész egy nagy életmetafora, miközben az apró bohóctréfák és kabaréjelenetek stílusvilágából merít. Elmondta: számtalanszor kérték Beckettet, hogy magyarázza meg darabját, a szerző ettől mindig ódzkodott, mert nem is lefordítható dolgokról van szó, inkább egy hangulat, atmoszféra, világkép lenyomata a darab, amely őrzi magán az '50-es évek francia egzisztencializmusát, a háború utáni szorongásos világvége-hangulatot. "Én úgy érzem, hogy egy világvége-hangulat valamilyen szempontból mindig aktuális. Tehát ez a mű sem vesztette el az időszerűségét" - hangsúlyozta a rendező.
Mint megjegyezte, a darab időszerűsége olyan, mint mondjuk Baché: mindig minden korban mond valamit, de fölötte is áll a koroknak, a színházkultúrában sikerült valami egyetemeset megfogalmaznia. A darabban Estragonként Elek Ferenc, Vladimir szerepében Kocsis Gergely látható, Keresztes Tamás Luckyt, Kulka János pedig Pozzót játssza, a Fiú szerepében Varga Zétény látható.
Az előadás ajánlójában a szerzőt idézik: "nem hiszem, hogy művem pesszimista. Nem állíthatom, hogy szereplőim kétségbeesése optimizmust sugallna. De azt igen, hogy embereim mégis makacsul követik útjukat. Darabjaim kulcsszava a talán".
forrás:MTI
Ascher Tamás az MTI-nek elmondta, hogy az előadás eredetileg Zsámbéki Gábor rendezése, aki egészségi okok miatt adta át neki a munkát. A koncepció, a díszlet, a jelmez, a szereposztás Zsámbéki Gáboré, az előadást azonban neki kellett élettel feltölteni. "Zsámbéki Gábor elképzelt egy előadást, és én vezettem a próbákat az utolsó három hétben, igyekeztem az ő intencióit megvalósítani, amelyek egyébként nem állnak távol az enyéimtől" - fogalmazott, hozzátéve, hogy közös iskolából valók.
Felidézte, hogy a Zsámbéki Gábor igazgatta kaposvári színházban rendezte először 1975-ben a Godot-t.
A darabról szólva kiemelte, hogy Beckett művéből valamiféle univerzalitás árad. Az egész egy nagy életmetafora, miközben az apró bohóctréfák és kabaréjelenetek stílusvilágából merít. Elmondta: számtalanszor kérték Beckettet, hogy magyarázza meg darabját, a szerző ettől mindig ódzkodott, mert nem is lefordítható dolgokról van szó, inkább egy hangulat, atmoszféra, világkép lenyomata a darab, amely őrzi magán az '50-es évek francia egzisztencializmusát, a háború utáni szorongásos világvége-hangulatot. "Én úgy érzem, hogy egy világvége-hangulat valamilyen szempontból mindig aktuális. Tehát ez a mű sem vesztette el az időszerűségét" - hangsúlyozta a rendező.Mint megjegyezte, a darab időszerűsége olyan, mint mondjuk Baché: mindig minden korban mond valamit, de fölötte is áll a koroknak, a színházkultúrában sikerült valami egyetemeset megfogalmaznia. A darabban Estragonként Elek Ferenc, Vladimir szerepében Kocsis Gergely látható, Keresztes Tamás Luckyt, Kulka János pedig Pozzót játssza, a Fiú szerepében Varga Zétény látható.
Az előadás ajánlójában a szerzőt idézik: "nem hiszem, hogy művem pesszimista. Nem állíthatom, hogy szereplőim kétségbeesése optimizmust sugallna. De azt igen, hogy embereim mégis makacsul követik útjukat. Darabjaim kulcsszava a talán".
forrás:MTI
Hozzászólások