Havas Ágnes: kiemelkedő sikerű filmek születtek 2015-ben
Az idei évben 15, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült alkotás került a hazai mozikba és mutatkozott be nemzetközi filmfesztiválokon, köztük öt elsőfilmes rendező munkája volt - mondta Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója az MTI-nek.
A Filmalap 24 film gyártását támogatta, melyek többségét 2016-ban már láthatja a közönség, mint például Kern András, Till Attila, Fliegauf Bence, Enyedi Ildikó és Herendi Gábor új alkotásait - hangsúlyozta Havas Ágnes vezérigazgató az MTI-nek, hozzátéve ugyanakkor, hogy jövőre több figyelmet és energiát kell fordítani a filmek marketingjére.
Havas Ágnes emlékeztetett arra, hogy a Filmalap minden évben a hatoslottó játékadójából származó bevételből gazdálkodhat, amely erre az évre 5,1 milliárd forint volt. A 15 film megjelenése és a 24 alkotás gyártásának támogatása jól jelzi, hogy mennyire munkás volt az idei év a Filmalap és a magyar film számára is. Nyáron például kilenc magyar film forgott egyszerre és alig lehetett stábot találni - mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy a Filmalap által támogatott alkotások több mint ötven fontos díjat, köztük tizenöt fődíjat nyertek el a világ rangos nemzetközi filmfesztiváljain. Kiemelte Nemes Jeles László Saul fia című filmjét, amely Cannes-ban elnyerte a nagydíjat és a FIPRESCI-díjat is, szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára esélyes kilenc alkotás között, valamint jelölték a Golden Globe-díjra is.
Felhívta a figyelmet Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című filmjére is, amely 20 nemzetközi fesztiváldíjat nyert, és amelyet - a Saul fiához hasonlóan - több helyen vetítenek hamarosan külföldön is a mozikban.
A Liza, a rókatündér 127 ezer és a Saul fia 96 ezer fölötti nézőszáma jól mutatja, hogy annak ellenére, hogy az úgynevezett művészfilmek általában kevesebb nézőt vonzanak, születnek olyan művek, amelyek a közönséget is megnyerik és nemzetközi fesztiválsikereket is felmutatnak - jegyezte meg Havas Ágnes.
A Liza, a rókatündér és a Saul fia is elsőfilmes rendezők munkája. "Úgy tűnik, hogy az elsőfilmes alkotók olyan izgalmas, eredeti hangot tudnak megütni, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon működik" - tette hozzá a filmalap vezetője, emlékeztetve arra, hogy tavaly szintén elsőfilmes alkotók arattak jelentős sikereket: Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmje és Zomborácz Virág Utóélet című fekete komédiája.
Kitért arra, hogy az elsőfilmes alkotók sikere adta a Filmalap számára azt az ötletet, hogy 2015-ben Inkubátor Programot indítson pályakezdő filmesek számára. A pályázatra 67 filmterv érkezett, amelyek közül végül 5 alkotást juttattak tovább a program mentorai és a főként fiatal filmesekből álló szakmai közönség. A nyerteseknek a gyártási folyamatokra játékfilmek esetében legfeljebb 62 millió, dokumentumfilmnél 22 millió, míg animációs filmtervnél 82 millió forint értékben nyújtanak támogatást.
"Az az út, amelyet öt éve a Filmalap kitűzött maga elé, járható, hiszen a Liza és a Saul fia is jellemzően szerzői, úgynevezett művészfilmnek számítanak és mégis sikert arattak a fesztiválokon nemcsak a szakma, hanem a közönség körében is" - hangsúlyozta Havas Ágnes, hozzátéve, hogy a Saul fia abból a szempontból is különleges, hogy forgalmazási jogának eladásából az alkotás visszahozta az árát még mielőtt megjelent volna bárhol a mozikban.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy van még tennivalója a Filmalapnak, amelynek sokkal komolyabb figyelmet kell fordítania egy-egy film marketingjére. Példaként említette Goda Krisztina Veszettek című alkotását, amely nem ment olyan sikerrel a mozikban, mint várták. Havas Ágnes szerint ez volt az egyik legjobb forgatókönyv, amit olvastak, így a sikertelenség főként a nem megfelelő marketingkampány miatt következhetett be.
"A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk arra, hogy a marketingre és a forgalmazásra szánt idő, energia és kreatív erő jelentősebb legyen" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jövőre módosítják a marketingpályázatokon elnyerhető támogatások visszatérítésének szabályait.
Havas Ágnes beszélt arról is, hogy az elmúlt évben forgott filmek közül jelenleg is van 15-17 mű, amely utómunkafázisban van és jövőre kerül a mozikba. Ezek között található Kern András új filmje, a Gondolj rám, mely január 21-től lesz látható és Fliegauf Bence Liliom ösvény, Till Attila Tiszta szívvel, valamint Madarász Isti elsőfilmes alkotó Hurok című filmje.
Idén forgatták Sopsits Árpád A martfűi rém című filmjét, amely megtörtént sorozatgyilkosságot dolgoz fel. A középgeneráció ismert alkotója, Kamondi Zoltán Halj már meg! címmel készít filmet Kovács Adél, Ónodi Eszter és Cserhalmi György főszereplésével, Mészáros Márta Aurora Borealis címmel forgatott filmet.
A Filmalap mesterkurzusokat is szervezett filmes szakemberek számára olyan világhírű előadókkal, mint Ridley Scott és Ron Howard filmrendezők, valamint kifejezetten színművészeknek tartott mesterkurzust Tom Hanks Oscar-díjas színész.
MTI
A Filmalap 24 film gyártását támogatta, melyek többségét 2016-ban már láthatja a közönség, mint például Kern András, Till Attila, Fliegauf Bence, Enyedi Ildikó és Herendi Gábor új alkotásait - hangsúlyozta Havas Ágnes vezérigazgató az MTI-nek, hozzátéve ugyanakkor, hogy jövőre több figyelmet és energiát kell fordítani a filmek marketingjére.
Havas Ágnes emlékeztetett arra, hogy a Filmalap minden évben a hatoslottó játékadójából származó bevételből gazdálkodhat, amely erre az évre 5,1 milliárd forint volt. A 15 film megjelenése és a 24 alkotás gyártásának támogatása jól jelzi, hogy mennyire munkás volt az idei év a Filmalap és a magyar film számára is. Nyáron például kilenc magyar film forgott egyszerre és alig lehetett stábot találni - mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy a Filmalap által támogatott alkotások több mint ötven fontos díjat, köztük tizenöt fődíjat nyertek el a világ rangos nemzetközi filmfesztiváljain. Kiemelte Nemes Jeles László Saul fia című filmjét, amely Cannes-ban elnyerte a nagydíjat és a FIPRESCI-díjat is, szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára esélyes kilenc alkotás között, valamint jelölték a Golden Globe-díjra is.
Felhívta a figyelmet Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című filmjére is, amely 20 nemzetközi fesztiváldíjat nyert, és amelyet - a Saul fiához hasonlóan - több helyen vetítenek hamarosan külföldön is a mozikban.
Ráadásul a Liza, a rókatündér nagyobb nézőszámot ért el a magyar mozikban, mint Árpa Attila Magyarországon szép sikert arató közönségfilmje, az Argo 2, amelyet csaknem 120 ezren láttak.
A Liza, a rókatündér 127 ezer és a Saul fia 96 ezer fölötti nézőszáma jól mutatja, hogy annak ellenére, hogy az úgynevezett művészfilmek általában kevesebb nézőt vonzanak, születnek olyan művek, amelyek a közönséget is megnyerik és nemzetközi fesztiválsikereket is felmutatnak - jegyezte meg Havas Ágnes.
A Liza, a rókatündér és a Saul fia is elsőfilmes rendezők munkája. "Úgy tűnik, hogy az elsőfilmes alkotók olyan izgalmas, eredeti hangot tudnak megütni, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon működik" - tette hozzá a filmalap vezetője, emlékeztetve arra, hogy tavaly szintén elsőfilmes alkotók arattak jelentős sikereket: Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmje és Zomborácz Virág Utóélet című fekete komédiája.
Kitért arra, hogy az elsőfilmes alkotók sikere adta a Filmalap számára azt az ötletet, hogy 2015-ben Inkubátor Programot indítson pályakezdő filmesek számára. A pályázatra 67 filmterv érkezett, amelyek közül végül 5 alkotást juttattak tovább a program mentorai és a főként fiatal filmesekből álló szakmai közönség. A nyerteseknek a gyártási folyamatokra játékfilmek esetében legfeljebb 62 millió, dokumentumfilmnél 22 millió, míg animációs filmtervnél 82 millió forint értékben nyújtanak támogatást.
"Az az út, amelyet öt éve a Filmalap kitűzött maga elé, járható, hiszen a Liza és a Saul fia is jellemzően szerzői, úgynevezett művészfilmnek számítanak és mégis sikert arattak a fesztiválokon nemcsak a szakma, hanem a közönség körében is" - hangsúlyozta Havas Ágnes, hozzátéve, hogy a Saul fia abból a szempontból is különleges, hogy forgalmazási jogának eladásából az alkotás visszahozta az árát még mielőtt megjelent volna bárhol a mozikban.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy van még tennivalója a Filmalapnak, amelynek sokkal komolyabb figyelmet kell fordítania egy-egy film marketingjére. Példaként említette Goda Krisztina Veszettek című alkotását, amely nem ment olyan sikerrel a mozikban, mint várták. Havas Ágnes szerint ez volt az egyik legjobb forgatókönyv, amit olvastak, így a sikertelenség főként a nem megfelelő marketingkampány miatt következhetett be.
"A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk arra, hogy a marketingre és a forgalmazásra szánt idő, energia és kreatív erő jelentősebb legyen" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jövőre módosítják a marketingpályázatokon elnyerhető támogatások visszatérítésének szabályait.
Havas Ágnes beszélt arról is, hogy az elmúlt évben forgott filmek közül jelenleg is van 15-17 mű, amely utómunkafázisban van és jövőre kerül a mozikba. Ezek között található Kern András új filmje, a Gondolj rám, mely január 21-től lesz látható és Fliegauf Bence Liliom ösvény, Till Attila Tiszta szívvel, valamint Madarász Isti elsőfilmes alkotó Hurok című filmje.
Idén forgatták Sopsits Árpád A martfűi rém című filmjét, amely megtörtént sorozatgyilkosságot dolgoz fel. A középgeneráció ismert alkotója, Kamondi Zoltán Halj már meg! címmel készít filmet Kovács Adél, Ónodi Eszter és Cserhalmi György főszereplésével, Mészáros Márta Aurora Borealis címmel forgatott filmet.
A Filmalap mesterkurzusokat is szervezett filmes szakemberek számára olyan világhírű előadókkal, mint Ridley Scott és Ron Howard filmrendezők, valamint kifejezetten színművészeknek tartott mesterkurzust Tom Hanks Oscar-díjas színész.
MTI
Hozzászólások