Heti Válasz: az MNB nem akarja visszavásárolni a Seuso-kincseket
Nem akarják visszavásárolni a Seuso-kincseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban meghirdetett műkincs-visszavásárlási programjának keretében - ez derül ki a program végrehajtásáért felelős testületet vezető Gerhardt Ferencnek a csütörtöki Heti Válaszban megjelent nyilatkozatából.
Az MNB alelnöke a hetilapnak leszögezte: az Értéktár programban sem a Seuso-kincseket, sem az Oroszországba hurcolt magyar műalkotásokat nem kívánják visszavásárolni. Rámutatott: a Seuso-kincsekkel kapcsolatban jelenleg bírósági eljárás folyik, az Oroszországba került műkincsekről pedig államközi tárgyalásokon dönthetnek.
A visszavásárlásoknál "csak vitathatatlan színvonalú, jogilag rendezett sorsú műalkotások jöhetnek szóba" - idézte a lap Gerhardt Ferencet, aki hozzáfűzte: "a jegybank teljes átláthatóságra törekszik, a testület pedig el akarja kerülni, hogy akár koholt, akár látszatra megálló vádakkal illessék, ezért még a gyanú árnyéka sem vetődhet a visszavásárlásokra".
Az MNB január 16-án hirdette meg Értéktár elnevezésű, 100 millió eurós (mintegy 30 milliárd forintos) keretösszegű programját, melyben minden érdeklődő állampolgár javaslatot tehet arra, hogy milyen külföldi tulajdonba került magyar műkincseket vásároljon vissza a jegybank.
Mint a Heti Válasz is írja, a program meghirdetése után megindultak a találgatások, hogy esetleg a Seuso-kicseket vagy az Oroszországba hurcolt magyar műalkotásokat akarja-e megvenni az MNB. A Magyarországon valaha talált egyik legértékesebb kincsleletnek számító, késő római kori Seuso-kincsek visszaszerzésére a Magyar Régész Szövetség (MRSZ) javaslatot is tett az MNB-nek.
A magyar kormány 1991-ben jelentette be igényét a kincsre, miként Libanon és Horvátország is. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket.
Az ezüstedények jelenleg az azokat még az 1980-as években megvásárló Lord Northampton birtokában vannak, ugyanakkor a legális nemzetközi műkincspiacon gyakorlatilag eladhatatlanok. A brit tulajdonos 2006-ban mégis bejelentette, hogy eladná a kincseket.
Halász János kultúráért felelős államtitkár tavaly márciusban az MTI-nek azt mondta, hogy a Seuso-ügyben nem változott a kormányzat álláspontja: Magyarország nem mond le ezekről a kincsekről.
MTI
Az MNB alelnöke a hetilapnak leszögezte: az Értéktár programban sem a Seuso-kincseket, sem az Oroszországba hurcolt magyar műalkotásokat nem kívánják visszavásárolni. Rámutatott: a Seuso-kincsekkel kapcsolatban jelenleg bírósági eljárás folyik, az Oroszországba került műkincsekről pedig államközi tárgyalásokon dönthetnek.A visszavásárlásoknál "csak vitathatatlan színvonalú, jogilag rendezett sorsú műalkotások jöhetnek szóba" - idézte a lap Gerhardt Ferencet, aki hozzáfűzte: "a jegybank teljes átláthatóságra törekszik, a testület pedig el akarja kerülni, hogy akár koholt, akár látszatra megálló vádakkal illessék, ezért még a gyanú árnyéka sem vetődhet a visszavásárlásokra".
Az MNB január 16-án hirdette meg Értéktár elnevezésű, 100 millió eurós (mintegy 30 milliárd forintos) keretösszegű programját, melyben minden érdeklődő állampolgár javaslatot tehet arra, hogy milyen külföldi tulajdonba került magyar műkincseket vásároljon vissza a jegybank.
Mint a Heti Válasz is írja, a program meghirdetése után megindultak a találgatások, hogy esetleg a Seuso-kicseket vagy az Oroszországba hurcolt magyar műalkotásokat akarja-e megvenni az MNB. A Magyarországon valaha talált egyik legértékesebb kincsleletnek számító, késő római kori Seuso-kincsek visszaszerzésére a Magyar Régész Szövetség (MRSZ) javaslatot is tett az MNB-nek.
A magyar kormány 1991-ben jelentette be igényét a kincsre, miként Libanon és Horvátország is. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket.
Az ezüstedények jelenleg az azokat még az 1980-as években megvásárló Lord Northampton birtokában vannak, ugyanakkor a legális nemzetközi műkincspiacon gyakorlatilag eladhatatlanok. A brit tulajdonos 2006-ban mégis bejelentette, hogy eladná a kincseket.
Halász János kultúráért felelős államtitkár tavaly márciusban az MTI-nek azt mondta, hogy a Seuso-ügyben nem változott a kormányzat álláspontja: Magyarország nem mond le ezekről a kincsekről.
MTI
Hozzászólások