Hollán Sándor és a tájképművészet klasszikusainak grafikáit állítja ki a Szépművészeti Múzeum

A tájképművészet klasszikusainak grafikáit és Hollán Sándor alkotásait mutatja be a Kapuk a létben - A fa motívuma Pieter Bruegeltől Hollán Sándorig című kiállítás, amely csütörtöktől látható a Szépművészeti Múzeum idén megújult grafikai kiállítóterében.Hollán Sándor 2003 óta több mint százötven művét ajánlotta fel a múzeumnak, amelyekből több kiállítás is nyílt már, most azonban alkotásai egy egészen különleges közegben, a régi mesterekkel párbeszédbe állítva jelennek meg - emelte ki Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a tárlat szerdai sajtóbemutatóján.
    

"Számomra a lényeg, hogy a természetet továbbra is tudjam őrizni, ehhez nekem a festészet és a rajzolás az út" - mondta Hollán Sándor, hozzátéve: a legfontosabb, hogy élő kapcsolata legyen a tájjal, műveiben is ezt keresi, ezt igyekszik megjeleníteni.
    

Tóth Bernadett, a kiállítás kurátora kiemelte: Hollán Sándor hosszú évtizedek óta a legkülönbfélébb technikákkal festi és rajzolja a fákat, művein egyik sem hasonlít a másikhoz. "A fák annyira összetett lények, hogy nem elég egy alkalommal lefesteni, lerajzolni őket" - idézte a művész szavait a kurátor. Mint mondta, a Franciaországban élő alkotó kedvenc fáihoz minden évben visszatér, és hosszú évek óta újra és újra megfesti azokat. Ezek az ábrázolások nem tekinthetők szigorúan vett "faportréknak", hiszen a festő látásmódja sokkal komplexebb: "egyszerre figyeli a motívumot, annak változásait és a belső világát, ebből alakul ki egy nagyon meditatív, mély művészet, amely rendkívül sokarcú".
    

A kurátor kiemelte: Hollán Sándor művészete sok forrásból táplálkozik, fiatal korában a kortárs művészetből merített ihletet Párizsban, olaszországi utazásai alatt azonban rácsodálkozott a régi mesterek műveire. "Ezzel a kiállítással szeretnénk bemutatni azt a láncolatot, amely érzékelteti a kortárs művészek viszonyulását a régi mesterekhez. A Szépművészeti Múzeum gazdag gyűjteménye lehetővé teszi, hogy visszamenőleg kiválaszthassunk olyan alkotásokat, amelyek kapcsolatban állnak Hollán Sándor művészetével" - fűzte hozzá Tóth Bernadett.
    

A kiállítótérben Hollán Sándor művei mellett a faábrázolás és tájképművészet olyan klasszikusainak munkáiból válogattak a szervezők, mint Wolfgang Huber, id. Pieter Bruegel, id. Jan Brueghel, Claude Lorrain, Camille Corot, Rembrandt vagy Nicolas Poussin. A több mint ötven műalkotást, köztük több mint húsz Hollán Sándor-képet felvonultató tárlat amellett, hogy érinti az európai tájképművészet csúcspontjait, a grafikusművészet különböző technikáinak is áttekintését nyújtja a tollrajztól kezdve a színezett fametszeten, a réz- és üvegkarcon át az akrilig.
    

Hollán Sándor 1956-ban hagyta el Magyarországot. A fiatal művészt a párizsi École nationale supérieure des Beaux-Arts fogadta be, hogy tanulmányait befejezhesse. Műterme télen Párizshoz köti, a nyarakat pedig a dél-franciaországi Gignacban tölti. A kiállítás amellett, hogy vizsgálja az ember és a természet kapcsolatát, valamint a fa szimbolikus értelmezési lehetőségeit a különböző korszakokban, olyan korszakokon átívelő problémákat is felvet, mint a faportrék kialakítása, az erdei táj ábrázolásmódjai, a motívum előtt történő rajzolásban rejlő lehetőségek, a természet erőinek ábrázolása, a természetben megjelenő fényviszonyok megjeleníthetősége vagy a tárgyilagos valóságtól történő elmozdulás.
    

A kiállítótér a Kapuk a létben című tárlat mellett otthont ad A papír varázsa - Életképek a Grafikai Gyűjtemény történetéből című gyűjteménytörténeti bemutatónak is, amely archív fotók és dokumentumok segítségével járja körül a rajz és a grafika műfajának kérdéseit, a gyűjtemény születését és múzeumi kollekcióvá válását, valamint az itt dolgozó szakemberek több évtizedes muzeológiai, kiállítási és restaurátori tevékenységét.
    

A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében mintegy kilencezer rajz és csaknem százezer sokszorosított grafika található nemzetközi alkotóktól, az 1300-as évektől napjainkig. A nemzetközileg is jelentős műtárgyegyüttest a szakma és a közönség a megújult kiállítótérben megrendezett egymást követő időszaki kiállításokon ismerheti meg.


(Forrás: MTI)