Hortobágyi hídi vásár 2013
Már javában tart a nagy hagyományú vásár. Az egykoron országos hírű vásárra nem csak Debrecenből és környékéről, hanem még a szomszédos országokból is érkeztek eladni vagy vásárolni szándékozók.
A vásár kialakulásában az játszott szerepet, hogy a XIX. században a hortobágyi állattartás árutermelővé vált. Cél volt, hogy az eladásra szánt állatokat minél kevesebbet kelljen hajtani, minél közelebb tudják eladni.
A legfontosabb portéka az állat, főként a szarvasmarha volt (lábon), valamint sertések és birkák is gazdát cseréltek. Az állatok mellett - ahogy ma is - kirakodóvásáron a kézművesek kínálják termékeiket, terményeiket.
Nagyobb üzlet nyélbe ütését pedig áldomással megünnepelni, amelyre lehetőség nyílott a csárdában, a lacikonyhákon és a kizárólag a vásár idejére megnyíló zöldvendéglőkben.
A hortobágyi Kilenclyukú hidat - amely Közép-Európa leghosszabb közúti kőhídja - és környékét ma már a kézművesek, étel- és italárusok, antikvitást kínálók, mutatványosok és a kultúrprogramok résztvevői és hallgatói veszik birtokba.
A programban szerepel fúvószenekar, dalárda, tánccsoport, néptáncegyüttes, citeracsoport, pop- és rock koncertek és kenyérszentelés, azaz az új kenyér megszentelése.
Jelentőssé a hídi vásárok a XIX. század végén váltak. Eredetileg spontán kialakuló adásvételekből 1892-re lett engedélyezett vásár, amely az 1920-as évekig országos vásárrá fejlődött. A harmincas évekre viszont az árusoktól átvették a vezető szerepet a mulattatók, cirkuszosok. A vásárok első szakasza a második világháború után zárult, amikor 1948-ban újraszabályozták a mezőgazdasági termelést.
A híd lábánál tartják a vásár megnyitóját, majd a vízi színpadon hagyományőrző művészeti csoportok műsora zajlik. Ezzel párhuzamosan a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) látogatóközpontjának kézműves udvarában hagyományőrző kézműves vásárt tartanak. Viseletkészítést, nemezelő-, szíjgyártást, fazekasmesterséget, faművességet- és kovácsmesterséget lehet tanulmányozni, megfigyelni. Az idei, a 121. hagyományőrző vásárra mintegy harmincezer látogatót várnak.
A vásár kialakulásában az játszott szerepet, hogy a XIX. században a hortobágyi állattartás árutermelővé vált. Cél volt, hogy az eladásra szánt állatokat minél kevesebbet kelljen hajtani, minél közelebb tudják eladni. (A korábbi századokban még Bécsbe is hajtottak eladásra állatokat a területről.)
A legfontosabb portéka az állat, főként a szarvasmarha volt (lábon), valamint sertések és birkák is gazdát cseréltek. Az állatok mellett - ahogy ma is - kirakodóvásáron a kézművesek kínálják termékeiket, terményeiket.
Nagyobb üzlet nyélbe ütését pedig áldomással megünnepelni, amelyre lehetőség nyílott a csárdában, a lacikonyhákon és a kizárólag a vásár idejére megnyíló zöldvendéglőkben.
A hortobágyi Kilenclyukú hidat - amely Közép-Európa leghosszabb közúti kőhídja - és környékét ma már a kézművesek, étel- és italárusok, antikvitást kínálók, mutatványosok és a kultúrprogramok résztvevői és hallgatói veszik birtokba.
A programban szerepel fúvószenekar, dalárda, tánccsoport, néptáncegyüttes, citeracsoport, pop- és rock koncertek és kenyérszentelés, azaz az új kenyér megszentelése.
Jelentőssé a hídi vásárok a XIX. század végén váltak. Eredetileg spontán kialakuló adásvételekből 1892-re lett engedélyezett vásár, amely az 1920-as évekig országos vásárrá fejlődött. A harmincas évekre viszont az árusoktól átvették a vezető szerepet a mulattatók, cirkuszosok. A vásárok első szakasza a második világháború után zárult, amikor 1948-ban újraszabályozták a mezőgazdasági termelést.
A híd lábánál tartják a vásár megnyitóját, majd a vízi színpadon hagyományőrző művészeti csoportok műsora zajlik. Ezzel párhuzamosan a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) látogatóközpontjának kézműves udvarában hagyományőrző kézműves vásárt tartanak. Viseletkészítést, nemezelő-, szíjgyártást, fazekasmesterséget, faművességet- és kovácsmesterséget lehet tanulmányozni, megfigyelni. Az idei, a 121. hagyományőrző vásárra mintegy harmincezer látogatót várnak.
Hozzászólások