Idegesítő filmek fesztiválja
Marseille-ben rendezik a valamiért nézhetetlennek és rém unalmasnak tartott filmek fesztiválját. Mi lehet egy ilyen fesztivál rendezésének a célja? Megpróbáljuk megfejteni.
Túl hosszú, túl amatőr, túl sok benne a politika, túl komoly vagy túl kísérletező. Ilyen és ehhez hasonló kritériumokkal lehet a hétvégén kezdődött kéthetes seregszemlére bekerülni, amelyet egyébként második alkalommal rendeznek meg. Nem csoda, hogy mozikban nem is nagyon láthatóak a dél-franciaországi városban vetített filmek.
A fesztiválszervezők szerint a közvélemény által érdektelennek tartott, de valójában – a filmkészítés szempontjából – radikális alkotások szerepelnek náluk. Idén 15 újabb darabot vetítenek le a nagyérdeműnek.
Emmanuel Germond, a fesztivál alapítója a France Info rádióban a következőket mondta: „Valójában ezek nem idegesítő filmek, csak ez a megjelölés kelti fel a figyelmet. Az emberek azt gondolják magukban: fogalmunk sincs, hogy mit fogunk látni, de megbízunk a fesztiválban, hogy valami érdekeset, eredetit vagy provokatívat mutat nekünk.”
A különleges és szokatlan film ínyencek számára a negatív „idegesítő film” megjelölés valójában inkább vonzó, Germond pedig nem is tagadja, hogy ez kalkulált figyelemfelkeltő marketingfogás részükről. Részeredmények vannak is: a vetítések eddig több újságírót vonzottak, mint nézőt.
„Az itt bemutatott filmek általában senkit nem érdekelnek. Mi olyan intenzív élményt kínálunk, amely megmozgatja a nézőt. Ez a fesztivál nem vicc, hanem igazi kockázatvállalás” – hangsúlyozta Germond.
Most nézzünk néhány repertoáron lévő filmet a 15 közül:
Az egyik talán legismertebb a Lars Von Trier dán rendező saját magáról készített portréfilmje, a The Five Obstructions, amelyet provokatív megjegyzései miatt a cannes-i fesztiválról ki is tiltottak. A negatív kampány is kampány, ugyebár.
A másik „sztárfilm” a holland Renzo Martens által jegyzett Enjoy Poverty című, Kongóban készített dokumentumfilmje, amely a humanitárius szervezetek afrikai munkáját igyekszik bemutatni, álnaív stílusban.
Szintén viszonylag ismert dokumentumfilm a francia Emmanuel Gras Marhák című "opusa", amelyről a címe sok mindent elárul: semmi metafora, tényleg a francia tehenekről szól.
A fesztivál szenzációja azonban a 15 órás (!) The Story of Film című alkotás, amely Mark Cousins a filmművészet történetéről szóló dokumentumfilmje, amelyben nagyjából száz híres film részlete lelhető fel. A Canal+ televízió 2012-ben már vállalkozott egy egyórás részletet sugárzására, de most majd a teljes művet levetítik az epedező közönségnek. Tekintettel a majd két műszakos hosszra, a bemutató alatt kétszer félórás étkezési szünetet is tartanak majd. Sőt, a szervezők kifejezetten tanácsolják, hogy az érkezők hozzanak párnát és hálózsákot is a vetítésre.
Egy-egy alkotást 6 euró fejében tekinthető meg.
Forrás: The Guardian
Túl hosszú, túl amatőr, túl sok benne a politika, túl komoly vagy túl kísérletező. Ilyen és ehhez hasonló kritériumokkal lehet a hétvégén kezdődött kéthetes seregszemlére bekerülni, amelyet egyébként második alkalommal rendeznek meg. Nem csoda, hogy mozikban nem is nagyon láthatóak a dél-franciaországi városban vetített filmek.
A fesztiválszervezők szerint a közvélemény által érdektelennek tartott, de valójában – a filmkészítés szempontjából – radikális alkotások szerepelnek náluk. Idén 15 újabb darabot vetítenek le a nagyérdeműnek.
Emmanuel Germond, a fesztivál alapítója a France Info rádióban a következőket mondta: „Valójában ezek nem idegesítő filmek, csak ez a megjelölés kelti fel a figyelmet. Az emberek azt gondolják magukban: fogalmunk sincs, hogy mit fogunk látni, de megbízunk a fesztiválban, hogy valami érdekeset, eredetit vagy provokatívat mutat nekünk.”
A különleges és szokatlan film ínyencek számára a negatív „idegesítő film” megjelölés valójában inkább vonzó, Germond pedig nem is tagadja, hogy ez kalkulált figyelemfelkeltő marketingfogás részükről. Részeredmények vannak is: a vetítések eddig több újságírót vonzottak, mint nézőt.
„Az itt bemutatott filmek általában senkit nem érdekelnek. Mi olyan intenzív élményt kínálunk, amely megmozgatja a nézőt. Ez a fesztivál nem vicc, hanem igazi kockázatvállalás” – hangsúlyozta Germond.
Most nézzünk néhány repertoáron lévő filmet a 15 közül:
Az egyik talán legismertebb a Lars Von Trier dán rendező saját magáról készített portréfilmje, a The Five Obstructions, amelyet provokatív megjegyzései miatt a cannes-i fesztiválról ki is tiltottak. A negatív kampány is kampány, ugyebár.
A másik „sztárfilm” a holland Renzo Martens által jegyzett Enjoy Poverty című, Kongóban készített dokumentumfilmje, amely a humanitárius szervezetek afrikai munkáját igyekszik bemutatni, álnaív stílusban.
Szintén viszonylag ismert dokumentumfilm a francia Emmanuel Gras Marhák című "opusa", amelyről a címe sok mindent elárul: semmi metafora, tényleg a francia tehenekről szól.
A fesztivál szenzációja azonban a 15 órás (!) The Story of Film című alkotás, amely Mark Cousins a filmművészet történetéről szóló dokumentumfilmje, amelyben nagyjából száz híres film részlete lelhető fel. A Canal+ televízió 2012-ben már vállalkozott egy egyórás részletet sugárzására, de most majd a teljes művet levetítik az epedező közönségnek. Tekintettel a majd két műszakos hosszra, a bemutató alatt kétszer félórás étkezési szünetet is tartanak majd. Sőt, a szervezők kifejezetten tanácsolják, hogy az érkezők hozzanak párnát és hálózsákot is a vetítésre.
Egy-egy alkotást 6 euró fejében tekinthető meg.
Forrás: The Guardian
Hozzászólások