Indiai-magyar festőnő képei Balatonfüreden
A száz éve született Amrita Sher-Gil műveiből nyílt kiállítás a balatonfüredi Vaszary Villában, s lesz látható szeptember 1-jéig.
Az anyai részről magyar, apai részről pandzsábi szikh festőnő Budapesten született 1913-ban. Gyermekéveit töltötte Magyarországon, majd Firenzébe, később Párizsba utazott, hogy művészeti tanulmányokat folytathasson. Művészi pályafutása Indiához kötik, ahol jelentős festőként tisztelik. Rövid élete - tragikusan fiatalon, mindössze 28 évesen halt meg 1941-ben - indiai hagyományokat, gyökereit kutatta.
"Csak Indiában tudok festeni. Európa Picassohoz, Matisse-hoz, Brague-hoz tartozik ... India csak hozzám tartozik" - írta egy barátjának.
Az európai hatások között kiemelendő az itáliai reneszánsz, , Brueghel, a francia festészetből Paul Gauguin és Paul Cézanne hatása, a magyar festészetből pedig elsősorban a nagybányai festészeté.
Realista stílusban festett - főleg azért, mert ezt a stílust tanulta, de stílusa a harmincas évek közepén megváltozott. Színei gazdagabbak lettek.
Férje is magyar: első unokatestvéréhez, dr. Egan Viktorhoz ment feleségül 1938-ban, de Indiában éltek.
Magyar piac (1938)
1933-ban a "Grand Salon" tagjai közé választották, ő volt a legfiatalabb és azóta is az egyetlen ázsiai, akit ez a megtiszteltetés ért.
Műveiben az európai gyökerek és a hagyományos indiai festészet elemei ötvöződnek. Az indiai Frida Kahloként is emlegetik. Indiában születésének centenáriumi évét Sher-Gil-emlékévvé nyilvánították. Ennek a programsorozatnak része a balatoni kiállítás.
Az "Amrita Sher-Gil és Magyarország" címet viselő tárlat első része a családot mutatja be fotók segítségével nagybátyja, az India kutató Baktay Ervin hagyatékából, a budapesti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Gyűjtemény jóvoltából. Baktay Ervin volt az, aki kritikáival irányította unokahúga festészetét, biztosította számára a továbbtanulást. Formális festészeti tanulmányokat nyolc éves kora óta folytatott. Ugyancsak ő javasolta, hogy szolgákat használja modellként. Ezek az emlékek vezették vissza Amritát Indiába, ahova a család 1921-ben költözött.
Amrita Sher-Gil képei a kiállítás második részében kaptak helyet. A rendezők a Magyarországon készült, illetve magyar vonatkozású képeket válogatták ki a hazai közönség részére. Ugyancsak ebben a részben állítottak ki a művésznő családjában álló tárgyakat is. Az harmadik rész indiai ékszereket, szárikat, miniatúrákat vonultat fel. A művésznő jobb megismeréséhez egy róla szóló dokumentumfilm járul hozzá.
Számos indiai művészre hatott műveivel. Az indiai kormány nemzeti kinccsé nyilvánította műveit, és legtöbbjüket a New Delhiben található a Modern Művészetek Nemzeti Galériájában helyezte el. 1978-ban a "Hegyi nők" című festményét postabélyeg témájául választották. Delhiben utcát neveztek el róla. Életét urdu színdarab dolgozta fel. Művei ihlettek egy kortárs, nagy sikert aratott regényt is.
MTI/Wikipedia
Az anyai részről magyar, apai részről pandzsábi szikh festőnő Budapesten született 1913-ban. Gyermekéveit töltötte Magyarországon, majd Firenzébe, később Párizsba utazott, hogy művészeti tanulmányokat folytathasson. Művészi pályafutása Indiához kötik, ahol jelentős festőként tisztelik. Rövid élete - tragikusan fiatalon, mindössze 28 évesen halt meg 1941-ben - indiai hagyományokat, gyökereit kutatta."Csak Indiában tudok festeni. Európa Picassohoz, Matisse-hoz, Brague-hoz tartozik ... India csak hozzám tartozik" - írta egy barátjának.
Az európai hatások között kiemelendő az itáliai reneszánsz, , Brueghel, a francia festészetből Paul Gauguin és Paul Cézanne hatása, a magyar festészetből pedig elsősorban a nagybányai festészeté.
Mindig természetes fény mellett festett. Soha nem engedte meg, hogy bárki lássa képeit, mielőtt azok teljesen elkészültek volna. Kedvelt témái közé tartoztak az indiai lányok és asszonyok ábrázolásai, különösen munka közben. Megfestette szépségüket, szerénységüket és eleganciájukat.
Realista stílusban festett - főleg azért, mert ezt a stílust tanulta, de stílusa a harmincas évek közepén megváltozott. Színei gazdagabbak lettek.
Férje is magyar: első unokatestvéréhez, dr. Egan Viktorhoz ment feleségül 1938-ban, de Indiában éltek.
Magyar piac (1938)1933-ban a "Grand Salon" tagjai közé választották, ő volt a legfiatalabb és azóta is az egyetlen ázsiai, akit ez a megtiszteltetés ért.
Műveiben az európai gyökerek és a hagyományos indiai festészet elemei ötvöződnek. Az indiai Frida Kahloként is emlegetik. Indiában születésének centenáriumi évét Sher-Gil-emlékévvé nyilvánították. Ennek a programsorozatnak része a balatoni kiállítás.
Az "Amrita Sher-Gil és Magyarország" címet viselő tárlat első része a családot mutatja be fotók segítségével nagybátyja, az India kutató Baktay Ervin hagyatékából, a budapesti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Gyűjtemény jóvoltából. Baktay Ervin volt az, aki kritikáival irányította unokahúga festészetét, biztosította számára a továbbtanulást. Formális festészeti tanulmányokat nyolc éves kora óta folytatott. Ugyancsak ő javasolta, hogy szolgákat használja modellként. Ezek az emlékek vezették vissza Amritát Indiába, ahova a család 1921-ben költözött.
Amrita Sher-Gil képei a kiállítás második részében kaptak helyet. A rendezők a Magyarországon készült, illetve magyar vonatkozású képeket válogatták ki a hazai közönség részére. Ugyancsak ebben a részben állítottak ki a művésznő családjában álló tárgyakat is. Az harmadik rész indiai ékszereket, szárikat, miniatúrákat vonultat fel. A művésznő jobb megismeréséhez egy róla szóló dokumentumfilm járul hozzá.Számos indiai művészre hatott műveivel. Az indiai kormány nemzeti kinccsé nyilvánította műveit, és legtöbbjüket a New Delhiben található a Modern Művészetek Nemzeti Galériájában helyezte el. 1978-ban a "Hegyi nők" című festményét postabélyeg témájául választották. Delhiben utcát neveztek el róla. Életét urdu színdarab dolgozta fel. Művei ihlettek egy kortárs, nagy sikert aratott regényt is.
MTI/Wikipedia
Hozzászólások