Ismeri Ön dr. Teremőrt?
Nem? Pedig - úgy tűnik - számuk egyre szaporodik. Még tavaly olyan nagyfokú megszorítással és költségcsökkentéssel kellett szembenézni a hazai múzeumoknak, s a teremőröket is olyan mértékben bocsátották el, hogy az intézmények nem tudták a kiállításokat a korábbi rend szerint nyitva tartani. A múzeumok vagy területeik egy részét zárták le ideiglenesen a látogatók elől, vagy/és a nyitvatartási időt rövidítették le.
A múzeumi élet egyik alapja pedig a kiállítás, látogatók fogadása. A kiállítások teljes bezárása pedig nem választható alternatíva. Kényszer szülte azt az ötletet, hogy a muzeológusok, a régészek és a szakalkalmazottak, például a restaurátorok, munkaidejük egy részét a kiállítás felügyeletével teremőrként töltsék. Először a Magyar Nemzeti Múzeumban jelentek meg a Dr. Teremőrök, ahol már programokat is szerveztek az elmúlt hónapokban erre alapozva.
Egyre több múzeum küzd hasonló problémával. Az állami támogatás összegét vidéken a település lélekszáma, a múzeumok látogatottságának száma és a gyűjteményszám alapján határozzák meg, de jelen esetben még ezt sem kapta meg a festők városának nevezett, számos múzeummal, kiállítóhellyel büszkélkedő Szentendre. Szakmai szempontból pedig egyértelmű, hogy mennyiségi adatok alapján nem rangsorolható egy gyűjtemény. Nem az határozza meg az értékét, rangját, hogy hány darab műtárggyal rendelkezik, vagy éppen hány lakója van az adott városnak. A szentendrei múzeumi vezetés kénytelen volt a budapestihez hasonló drasztikus lépésekhez folyamodni. Két hónapra a város kis múzeumait költségtakarékosság miatt bezárták. A legnépszerűbb, a Kovács Margit Múzeum és a kulturális eseményeknek színhelyt adó Művészet Malom tud csak folyamatosan nyitva tartani. Az elbocsátások Szentendrén is elkerülhetetlenek voltak, így a fenntartási költségek (fűtés, világítás, stb.) mellett az elbocsátott dolgozók bérét is a megtakarítások rovatba lehetett beírni. Ennek következtében viszont lehetetlenné vált a látogathatóság folyamatos fenntartása.
Így viszont, ha egy látogató olyan szerencsés, hogy éppen nyitva találja az adott kiállítást, akkor bizton fordulhat a teremőrhöz akár idegen nyelven is, hiszen akár egyetemi docenstől vagy több szakkönyv írójától kaphat választ kérdéseire. Az igazi kérdés azonban az, hogy ez az út hová vezet és meddig. A sort a nemzet múzeuma nyitotta, most a következő Magyarország egyik kulturális és művészeti központja és a felsorolásnak még nincs vége.
A múzeumi élet egyik alapja pedig a kiállítás, látogatók fogadása. A kiállítások teljes bezárása pedig nem választható alternatíva. Kényszer szülte azt az ötletet, hogy a muzeológusok, a régészek és a szakalkalmazottak, például a restaurátorok, munkaidejük egy részét a kiállítás felügyeletével teremőrként töltsék. Először a Magyar Nemzeti Múzeumban jelentek meg a Dr. Teremőrök, ahol már programokat is szerveztek az elmúlt hónapokban erre alapozva.
Egyre több múzeum küzd hasonló problémával. Az állami támogatás összegét vidéken a település lélekszáma, a múzeumok látogatottságának száma és a gyűjteményszám alapján határozzák meg, de jelen esetben még ezt sem kapta meg a festők városának nevezett, számos múzeummal, kiállítóhellyel büszkélkedő Szentendre. Szakmai szempontból pedig egyértelmű, hogy mennyiségi adatok alapján nem rangsorolható egy gyűjtemény. Nem az határozza meg az értékét, rangját, hogy hány darab műtárggyal rendelkezik, vagy éppen hány lakója van az adott városnak. A szentendrei múzeumi vezetés kénytelen volt a budapestihez hasonló drasztikus lépésekhez folyamodni. Két hónapra a város kis múzeumait költségtakarékosság miatt bezárták. A legnépszerűbb, a Kovács Margit Múzeum és a kulturális eseményeknek színhelyt adó Művészet Malom tud csak folyamatosan nyitva tartani. Az elbocsátások Szentendrén is elkerülhetetlenek voltak, így a fenntartási költségek (fűtés, világítás, stb.) mellett az elbocsátott dolgozók bérét is a megtakarítások rovatba lehetett beírni. Ennek következtében viszont lehetetlenné vált a látogathatóság folyamatos fenntartása.
Így viszont, ha egy látogató olyan szerencsés, hogy éppen nyitva találja az adott kiállítást, akkor bizton fordulhat a teremőrhöz akár idegen nyelven is, hiszen akár egyetemi docenstől vagy több szakkönyv írójától kaphat választ kérdéseire. Az igazi kérdés azonban az, hogy ez az út hová vezet és meddig. A sort a nemzet múzeuma nyitotta, most a következő Magyarország egyik kulturális és művészeti központja és a felsorolásnak még nincs vége.
Hozzászólások