Istvánffy Benedek zeneszerző életművét mutatják be Győrben
Istvánffy Benedeknek (1733-1778), a 18. század legtehetségesebb zeneszerzőjének életművét mutatják be hétfőtől Győrben, a Richter-teremben.
A kiállításon a győri székesegyház kántor karnagyának 12 darab művének kottáit, a korra jellemző képzőművészeti tárgyak fotóit láthatja a közönség. Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Levéltár munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a kiállításban az egyes kották mellé olyan zeneszerzők kottáit teszik, akik hatottak Istvánffy Benedekre, mint például Gregor Werner kismartoni karnagy.
Lesz egy olyan munka is, amelynek az eredeti kottája Győrben, míg a másolata Veszprémben található meg. Ez azt bizonyítja, hogy a zeneszerző műveit nem csak Győrben ismerték. A tárlat fő darabja az 1774-ben Zichy Ferenc püspök aranymiséjére írt Szent Dorottya-mise című mű kottája.
Hangsúlyozta: a kiállítás egyrészt szeretné megmutatni, hogy hogy egy olyan híres komponistája van a városnak, akit Európa-szerte jegyeznek, de a megyeszékhelyen kevésbé ismert, másrészt szeretnék bebizonyítani, hogy Bécs és Kismarton mellett Győr Istvánffy munkássága révén nagyon hamar tudott becsatlakozni a késő barokk és kora klasszicista kori zenei élet legfrissebb irányzatait képviselő sodrásba.
Nemes Gábor beszélt arról is, hogy az eredeti kották közül egyet, egy karácsonyra írt graduale-kórusművet tavaly a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Magyar Rádió Zrt. támogatásával restauráltak a Fogadja örökbe a múltját! nevű kezdeményezés keretében.
Van azonban még egy kotta, ami felújításra szorul, s Nemes Gábor reményei szerint a kiállítás alkalmat adhat arra is, hogy akinek van rá lehetősége, támogatja a kulturális örökség részét képező dokumentum restaurálását.
A tárlaton a kották mellett a zeneszerző működésével egyidőben épült győri Nagyboldogasszony-székesegyház kegyoltáráról, illetve belső barokk díszítéséről készült fotókat, Zichy Ferenc püspök portréját és a kismartoni Esterházy-kastély hangversenyterméről készült fotókat is kiállítanak. Továbbá négy tablón szöveges ismertető lesz Istvánffy Benedek életéről, munkásságáról és a Fogadja örökbe a múltját! nevű kottafelújítási programról.
A kiállítás október 24-én zárul, egy nappal Istvánffy Benedek halálának évfordulója előtt. Istvánnfy Benedek 1733-ban született Szentmártonban, a mai Pannonhalmán. Apja, Istvánffy József orgonista volt, első zenei leckéit valószínűleg tőle kapta.
Később Kismarton zenei légköre, Gregor Joseph Werner művészete jelentett számára inspirációt. 1757-ben orgonista állást töltött be gróf Széchényi László házi kápolnájában Sopronban, 1758-tól pedig Széchényi Antal grófnál Nagycenken. 1766-tól 1778-ig, haláláig a győri székesegyház karnagya és orgonistája volt.
Győrben töltött évei alatt nem csak egyházzenei műveket komponált, hanem 140 kortárs német-osztrák és olasz kompozíciót - főleg Werner-műveket - másolt le. A Győri Filharmonikus Zenekar az idei évben indította el az egyházzenét bemutató Istvánffy Benedek-bérletsorozatát, amelyben a megyeszékhely szakrális helyszínein lépnek fel.
Esőként halottak napja alkalmából, október 28-án Salieri Requiemjét mutatják be a Nagyboldogasszony-székesegyházban, karácsony közeledtével Beethoven Kilencedik szimfóniáját, virágvasárnap pedig Handel Messiás című oratóriumát játsszák. Az évad utolsó koncertjét a bérletsorozatban Barokk esszencia címmel mutatják be.
(Forrás: MTI)
A kiállításon a győri székesegyház kántor karnagyának 12 darab művének kottáit, a korra jellemző képzőművészeti tárgyak fotóit láthatja a közönség. Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Levéltár munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a kiállításban az egyes kották mellé olyan zeneszerzők kottáit teszik, akik hatottak Istvánffy Benedekre, mint például Gregor Werner kismartoni karnagy.Lesz egy olyan munka is, amelynek az eredeti kottája Győrben, míg a másolata Veszprémben található meg. Ez azt bizonyítja, hogy a zeneszerző műveit nem csak Győrben ismerték. A tárlat fő darabja az 1774-ben Zichy Ferenc püspök aranymiséjére írt Szent Dorottya-mise című mű kottája.
A vaskos kottát olyan részeknél mutatják meg a nagyközönségnek, amelyek önálló zenei megoldásokat és a mester saját kezű javításait tartalmazzák.
Hangsúlyozta: a kiállítás egyrészt szeretné megmutatni, hogy hogy egy olyan híres komponistája van a városnak, akit Európa-szerte jegyeznek, de a megyeszékhelyen kevésbé ismert, másrészt szeretnék bebizonyítani, hogy Bécs és Kismarton mellett Győr Istvánffy munkássága révén nagyon hamar tudott becsatlakozni a késő barokk és kora klasszicista kori zenei élet legfrissebb irányzatait képviselő sodrásba.
Nemes Gábor beszélt arról is, hogy az eredeti kották közül egyet, egy karácsonyra írt graduale-kórusművet tavaly a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Magyar Rádió Zrt. támogatásával restauráltak a Fogadja örökbe a múltját! nevű kezdeményezés keretében.
Van azonban még egy kotta, ami felújításra szorul, s Nemes Gábor reményei szerint a kiállítás alkalmat adhat arra is, hogy akinek van rá lehetősége, támogatja a kulturális örökség részét képező dokumentum restaurálását.
A tárlaton a kották mellett a zeneszerző működésével egyidőben épült győri Nagyboldogasszony-székesegyház kegyoltáráról, illetve belső barokk díszítéséről készült fotókat, Zichy Ferenc püspök portréját és a kismartoni Esterházy-kastély hangversenyterméről készült fotókat is kiállítanak. Továbbá négy tablón szöveges ismertető lesz Istvánffy Benedek életéről, munkásságáról és a Fogadja örökbe a múltját! nevű kottafelújítási programról.
A kiállítás október 24-én zárul, egy nappal Istvánffy Benedek halálának évfordulója előtt. Istvánnfy Benedek 1733-ban született Szentmártonban, a mai Pannonhalmán. Apja, Istvánffy József orgonista volt, első zenei leckéit valószínűleg tőle kapta.
Később Kismarton zenei légköre, Gregor Joseph Werner művészete jelentett számára inspirációt. 1757-ben orgonista állást töltött be gróf Széchényi László házi kápolnájában Sopronban, 1758-tól pedig Széchényi Antal grófnál Nagycenken. 1766-tól 1778-ig, haláláig a győri székesegyház karnagya és orgonistája volt.
Győrben töltött évei alatt nem csak egyházzenei műveket komponált, hanem 140 kortárs német-osztrák és olasz kompozíciót - főleg Werner-műveket - másolt le. A Győri Filharmonikus Zenekar az idei évben indította el az egyházzenét bemutató Istvánffy Benedek-bérletsorozatát, amelyben a megyeszékhely szakrális helyszínein lépnek fel.
Esőként halottak napja alkalmából, október 28-án Salieri Requiemjét mutatják be a Nagyboldogasszony-székesegyházban, karácsony közeledtével Beethoven Kilencedik szimfóniáját, virágvasárnap pedig Handel Messiás című oratóriumát játsszák. Az évad utolsó koncertjét a bérletsorozatban Barokk esszencia címmel mutatják be.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások