Itthon vagy!-hétvége - Kecskeméti mesterszakács libasültje kerül a Magyarok Asztalára
Hagyományos libasült készült vasárnap Kecskeméten a közmédia Itthon vagy! Magyarország szeretlek! című rendezvénysorozatának keretében. A Bozsó-házban elkészült finomságot cserépedényben vitték Ópusztaszerre, a Magyarok Asztalára.
A pecsenyelibát Garaczi János mesterszakács, a lajosmizsei Tanyacsárda séfje és egyik tulajdonosa fűszerezte be és sütötte pirosra, ropogósra kemencében. A Venesz József-díjas mesterszakács a libasütés fortélyairól az MTI-nek elmondta: a legfontosabb az, hogy egy kissé "kihízott", sárgás színű, fiatal liba legyen az alapanyag. Ennek az a fortélya, hogy levágás előtt egy-két hétig kukoricával tömik a libát, amitől a mája is meghízik.
Garaczi János receptje szerint fűszerezni kell a húst, egy ideig hagyni kell sóban állni, majd a hasüregbe különböző gyümölcsöket kell tenni, amelyek köretként is tálalhatóak a sütés után. Almát, narancsot, körtét, zöld fűszernövényeket, például kakukkfüvet, petrezselymet, egy kis majoránnát, esetleg a zöldhagyma zöldjét lehet töltelékként használni - sorolta a hozzávalókat, hozzátéve, hogy mindezek tompítják a jellegzetes libaízt.
A gyümölcsök a sütés folyamán csodálatos ízharmóniát adnak a libának - jegyezte meg a napokban 40 éves alapítását ünneplő Tanyacsárda séfje. A mesterszakács hangsúlyozta: a kemencébe vagy a tűzhely sütőjébe tett liba mellé kell tenni a hájat, amellyel később locsolgatni kell a húst, hogy puhára és pirosra süljön.
Az elkészült libasült kiégetett agyagedényben órák múlva is meleg és fogyasztható marad - mondta a vidék legjobb étterme címet már öt alkalommal elnyert Tanyacsárda tulajdonosa.
Kecskeméten egy régi hagyományt elevenítettek fel a "libaexpresszel", amelyet a Kecskeméten élő Rónay Dezső mesélt el az MTI-nek.
A történet szerint nagybátyja, Rónay Árpád, az Első Magyar Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aligazgatója volt az 1930-as évek közepén, a bank a Magyarországra érkező csoportok utaztatásában is szerepet vállalt.
A legenda szerint az egyik budapesti szállodában a londoni Ritz Szálló egyik igazgatója megismerte a kitűnő ízű és minőségű libasültet, amelyet az egyik Kecskemét közeli tanyán sütöttek, és még aznap délben fel is szolgálták a fővárosi szállóban. A londoni Ritz Szálló szerette volna a kínálatát bővíteni ezzel a speciális magyar fogással, ezért megkérték Rónay Árpádot, hogy segítsen a megszervezésében.
A kapcsolat előzménye több sikeres kajszibarack-, pálinka- és paradicsomszállítmány volt, amelyeket a kecskeméti repülőtér közreműködésével bonyolítottak. A meg nem erősítetett történet szerint az első repülőgépes libaszállítás 1936 nyarán történt, majd csaknem két éven keresztül folytatódott. A háborús előkészületek miatt azonban a további polgári repülést nem engedélyezték, és ezzel a "libaexpressz" története lezárult.
Vasárnap a libasütés hagyományát a Bozsó-ház udvari kemencéjében elevenítették fel, majd a libát személygépkocsi vitte Ópusztaszerre.
Az Itthon vagy!
Magyarország, szeretlek! című hagyományőrzőprogramsorozatot Szent Mihály napjához kapcsolódóan szervezte a közmédia kormányzati támogatással, a Magyar Turizmus Zrt. részvételével. Szombaton és vasárnap több mint 1300 település kínált és kínál különleges programokat a látogatóknak, amelyekről a közmédia öt csatornája összesen húszórás műsorfolyam keretében számol be.
(forrás: MTI)
A pecsenyelibát Garaczi János mesterszakács, a lajosmizsei Tanyacsárda séfje és egyik tulajdonosa fűszerezte be és sütötte pirosra, ropogósra kemencében. A Venesz József-díjas mesterszakács a libasütés fortélyairól az MTI-nek elmondta: a legfontosabb az, hogy egy kissé "kihízott", sárgás színű, fiatal liba legyen az alapanyag. Ennek az a fortélya, hogy levágás előtt egy-két hétig kukoricával tömik a libát, amitől a mája is meghízik.
Garaczi János receptje szerint fűszerezni kell a húst, egy ideig hagyni kell sóban állni, majd a hasüregbe különböző gyümölcsöket kell tenni, amelyek köretként is tálalhatóak a sütés után. Almát, narancsot, körtét, zöld fűszernövényeket, például kakukkfüvet, petrezselymet, egy kis majoránnát, esetleg a zöldhagyma zöldjét lehet töltelékként használni - sorolta a hozzávalókat, hozzátéve, hogy mindezek tompítják a jellegzetes libaízt.
A gyümölcsök a sütés folyamán csodálatos ízharmóniát adnak a libának - jegyezte meg a napokban 40 éves alapítását ünneplő Tanyacsárda séfje. A mesterszakács hangsúlyozta: a kemencébe vagy a tűzhely sütőjébe tett liba mellé kell tenni a hájat, amellyel később locsolgatni kell a húst, hogy puhára és pirosra süljön.
Az elkészült libasült kiégetett agyagedényben órák múlva is meleg és fogyasztható marad - mondta a vidék legjobb étterme címet már öt alkalommal elnyert Tanyacsárda tulajdonosa.
Kecskeméten egy régi hagyományt elevenítettek fel a "libaexpresszel", amelyet a Kecskeméten élő Rónay Dezső mesélt el az MTI-nek.
A történet szerint nagybátyja, Rónay Árpád, az Első Magyar Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aligazgatója volt az 1930-as évek közepén, a bank a Magyarországra érkező csoportok utaztatásában is szerepet vállalt.
A legenda szerint az egyik budapesti szállodában a londoni Ritz Szálló egyik igazgatója megismerte a kitűnő ízű és minőségű libasültet, amelyet az egyik Kecskemét közeli tanyán sütöttek, és még aznap délben fel is szolgálták a fővárosi szállóban. A londoni Ritz Szálló szerette volna a kínálatát bővíteni ezzel a speciális magyar fogással, ezért megkérték Rónay Árpádot, hogy segítsen a megszervezésében.
A kapcsolat előzménye több sikeres kajszibarack-, pálinka- és paradicsomszállítmány volt, amelyeket a kecskeméti repülőtér közreműködésével bonyolítottak. A meg nem erősítetett történet szerint az első repülőgépes libaszállítás 1936 nyarán történt, majd csaknem két éven keresztül folytatódott. A háborús előkészületek miatt azonban a további polgári repülést nem engedélyezték, és ezzel a "libaexpressz" története lezárult.
Vasárnap a libasütés hagyományát a Bozsó-ház udvari kemencéjében elevenítették fel, majd a libát személygépkocsi vitte Ópusztaszerre.
Az Itthon vagy!
Magyarország, szeretlek! című hagyományőrzőprogramsorozatot Szent Mihály napjához kapcsolódóan szervezte a közmédia kormányzati támogatással, a Magyar Turizmus Zrt. részvételével. Szombaton és vasárnap több mint 1300 település kínált és kínál különleges programokat a látogatóknak, amelyekről a közmédia öt csatornája összesen húszórás műsorfolyam keretében számol be.
(forrás: MTI)
Hozzászólások