Kassák Lajosra emlékezve
Ha magyar avantgárd, akkor Kassák Lajos. Szabad versek és absztrakt festészet, Kassák Lajos. Minden új iránti figyelme, érzékenysége és életműve irodalmunk legfontosabb alakjai közé sorolják. Az itthon teljesen újnak ható „hangja” miatt abszolút kirítt a hazai "bajnokságból". Ráadásul gyalog barangolta be Európát. Na jó, nem az egészet. Művészetének megítélése körüli viták nem csitultak sem életében, sem halála után. Kassák Lajos 46 éve hunyt el. Emlékezzünk rá csendes görgetéssel és olvasgatással.
„A művészet átformál bennünket és mi képessé válunk környezetünk átformálására.”
A felvidéki Érsekújváron született. Bár taníttatni akarták, ő 12 évesen félbehagyta gimnáziumi tanulmányait, és lakatosinasnak állt. Palócos hanglejtését élete végéig megtartotta, sajátos fűszert hintve ezzel minden megnyilatkozására. Vasmunkásként dolgozott győri és budapesti gyárakban, mi több, az 1905-ös sztrájkmozgalomban már az egyik főkolompos volt, s emiatt elbocsájtották. Mindeközben verseket olvas, verseket ír, és autodidakta módon tanul, művelődik. Húsz éves korától kezdve itt-ott már közölték is néhány versét.
21 éves korában Szittya Emillel és Gödrössel, a faszobrásszal elindulnak gyalog, hogy bejárják Európát. Kassák Ausztrián, Németországon és Belgiumon keresztül el is jutott Párizsig. Az út során alkalmi munkákból tengődött vagy éppen nyomorgott. Közben nemzetközi munkásmozgalmakkal és az „izmusok” legkülönbözőbb formáival találkozott: a futurizmustól, kubizmustól kezdve, az expresszionizmuson, dadaizmuson és szimultanizmuson át, egészen a konstruktivizmusig.
Kassák igyekezett mindent befogadni, összegyűjteni és megemészteni. Párizsból nem kívánatos idegenként hamarosan kitoloncolták. Ekkorra azonban már összeállt mondandója és formakészlete is, amelynek gyümölcsét bátran és megállíthatatlanul ontotta magából. A 1909-10-es csavargást az Egy ember élete III. könyvében és A ló meghal, a madarak kirepülnek című versben örökítette meg. Utóbbi a magyar irodalmi avantgárd legkiemelkedőbb teljesítményeként számon tartott költeménye, melyben az elbeszélő én az utazás epikus emlékeit saját személyiségének jegyeivel formálja át egy hömpölygő gondolatfolyammá.
[video width="600" ][/video]
Magyarországon Kassákkal és munkásságával kerül a haladó költészet szinkronba a világköltészet legmodernebb törekvéseivel. Az avantgardizmus abban az időben tényleg a legújabb művészeti forma volt, amely jócskán befolyásolta a haladó törekvéseket. Az azóta eltelt idő közben persze rávilágított arra, hogy az avantgardizmus önmagában zsákutca volt, és mára lényegében stílustörténeti emlék csupán. Abban az időben azonban óriási befolyással bírt.
Kassák minden kétséget kizárólag a hazai avantgárd vezéralakjának tekinthető. Munkássága elválaszthatatlan az izmusoktól. Úgy gondolta, hogy a művészet, avagy a műalkotás, nem kifejezi, hanem inkább részét képezi a társadalmi valóságnak. Nem tükör, hanem önálló tevékenység. Ezért a munkásforradalommal egy időben akarta végrehajtani a művészet forradalmát is.
"Egy napi élet az egyik végletből a másik végletbe dobhat bennünket, s vannak, akik így összetörnek, s vannak, akik keményebbé, szívósabbá ütődnek." (Fotó: eu2011.hu)
Már az első világháború alatt, 1915-ben megjelent első verseskönyve, ugyanebben az évben pedig megalapította A Tett című folyóiratot, amelyet antimilitarista hangvétele miatt betiltottak. Később lényegében ugyanezt „restartolja” Bécsben, Ma néven. A két folyóirat évfolyamai irodalmunk fontos fejezetét jelentették és mindkettőt szoros szálak fűzték a berlini Die Aktionhoz és a Der Sturmhoz. A német fővárosban élő Moholy-Nagy László például a Ma németországi képviselője lett.
Az emberek kezdetben nem nagyon tudták hova tenni Kassák teljesen egyéni stílusát. Meghökkentőek voltak a futurizmusból és expresszionizmusból összeszőtt szokatlan szókötések és gondolattársítások. Imádták gúnyolni és parodizálni, ugyanakkor érezhetően egyre többen lelkesedtek érte.
[video width="600" ][/video]
Kassákot kezdettől fogva érdekelte a festészet és a nyomdaművészet is. Idővel döntő szerepe lett a magyar absztrakt festészetben történetében, sőt, ezen a téren komoly nemzetközi tekintélyt is kivív magának. Az ő könyv- és folyóirat-tervezéseivel új korszak nyílik a hazai nyomdaiparban.
A tanácsköztársaság kormányában helyettes népbiztos volt, de már akkor érződött elméleti elkülönülése a kommunistáktól. Anarchista jellegű örökös különvéleménye képtelenné tette bármilyen pártfegyelemre. A művészet sokkal jobban érdekelte, mint a politika. A bukás után egy ideig börtönben ült, de egy szökés után Bécsbe emigrált. 1926-os hazatérése után is ő jelenti a baloldalt, de csak művészeti szinten. Folyamatosan bírálta a Nyugatot, főleg Babits kultúrpolitikáját.
Forrás: Artpool.hu
Versei mellett kezdettől fogva írt regényeket, főleg naturalista stílusban. A fentebb már említett Egy ember élete című önéletrajzi regénye a korszak gazdag dokumentumanyaga és egyik legjelentékenyebb szépprózai alkotása, amely a Nyugat hasábjain jelent meg először folytatásokban 1927 és 1933 között. Mindvégig keményen állta a harcokat, és a mellőztetéseket is. 1957 után íróként a "tűrt", képzőművészként gyakorlatilag a "tiltott" kategóriába tartozott. Kevés kivételtől eltekintve nem engedték külföldre, még saját kiállításaira sem.
A költő még 1908-ban ismerte meg későbbi első feleségét, a nála két évvel idősebb Simon Jolánt. Nem siették el a dolgot, hiszen csak húsz évvel később házasodtak össze. Kassákot munkanélküli időszakában felesége – aki a korszak jelentős előadóművésze volt – tartotta el, sőt szerény keresetéből támogatta folyóiratainak kiadását is. Simon Jolán 1938-ban öngyilkosságot követett el, amelyben Kassák kicsapongó szerelmi életének is jócskán szerepe lehetett. Második felesége a nálánál 27 évvel fiatalabb Kárpáti Klára, akit 1946-ben vett el.
[video width="600" ][/video]
Az ötvenes évek végére kezdték tudomásul venni, hogy Kassák Lajos a főszereplők egyike. Lassan elkezdődött hatalmas életművének kiadása. 1976. július 22-én hunyt el Budapesten. Halála előtt és halála óta szinte folyamatosan viták folynak költészete, alkotásai és életműve körül. Ez is egyfajta bizonyítéka annak, hogy élő és mindenkire hatással lévő költészet az övé.
Forrás: Literatura, Wikipedia, MEK, Artpool
„A művészet átformál bennünket és mi képessé válunk környezetünk átformálására.”A felvidéki Érsekújváron született. Bár taníttatni akarták, ő 12 évesen félbehagyta gimnáziumi tanulmányait, és lakatosinasnak állt. Palócos hanglejtését élete végéig megtartotta, sajátos fűszert hintve ezzel minden megnyilatkozására. Vasmunkásként dolgozott győri és budapesti gyárakban, mi több, az 1905-ös sztrájkmozgalomban már az egyik főkolompos volt, s emiatt elbocsájtották. Mindeközben verseket olvas, verseket ír, és autodidakta módon tanul, művelődik. Húsz éves korától kezdve itt-ott már közölték is néhány versét.
21 éves korában Szittya Emillel és Gödrössel, a faszobrásszal elindulnak gyalog, hogy bejárják Európát. Kassák Ausztrián, Németországon és Belgiumon keresztül el is jutott Párizsig. Az út során alkalmi munkákból tengődött vagy éppen nyomorgott. Közben nemzetközi munkásmozgalmakkal és az „izmusok” legkülönbözőbb formáival találkozott: a futurizmustól, kubizmustól kezdve, az expresszionizmuson, dadaizmuson és szimultanizmuson át, egészen a konstruktivizmusig.
Kassák igyekezett mindent befogadni, összegyűjteni és megemészteni. Párizsból nem kívánatos idegenként hamarosan kitoloncolták.
[video width="600" ][/video]
Magyarországon Kassákkal és munkásságával kerül a haladó költészet szinkronba a világköltészet legmodernebb törekvéseivel. Az avantgardizmus abban az időben tényleg a legújabb művészeti forma volt, amely jócskán befolyásolta a haladó törekvéseket. Az azóta eltelt idő közben persze rávilágított arra, hogy az avantgardizmus önmagában zsákutca volt, és mára lényegében stílustörténeti emlék csupán. Abban az időben azonban óriási befolyással bírt.
Kassák minden kétséget kizárólag a hazai avantgárd vezéralakjának tekinthető. Munkássága elválaszthatatlan az izmusoktól. Úgy gondolta, hogy a művészet, avagy a műalkotás, nem kifejezi, hanem inkább részét képezi a társadalmi valóságnak. Nem tükör, hanem önálló tevékenység. Ezért a munkásforradalommal egy időben akarta végrehajtani a művészet forradalmát is.
"Egy napi élet az egyik végletből a másik végletbe dobhat bennünket, s vannak, akik így összetörnek, s vannak, akik keményebbé, szívósabbá ütődnek." (Fotó: eu2011.hu)Már az első világháború alatt, 1915-ben megjelent első verseskönyve, ugyanebben az évben pedig megalapította A Tett című folyóiratot, amelyet antimilitarista hangvétele miatt betiltottak. Később lényegében ugyanezt „restartolja” Bécsben, Ma néven. A két folyóirat évfolyamai irodalmunk fontos fejezetét jelentették és mindkettőt szoros szálak fűzték a berlini Die Aktionhoz és a Der Sturmhoz. A német fővárosban élő Moholy-Nagy László például a Ma németországi képviselője lett.
Az emberek kezdetben nem nagyon tudták hova tenni Kassák teljesen egyéni stílusát. Meghökkentőek voltak a futurizmusból és expresszionizmusból összeszőtt szokatlan szókötések és gondolattársítások. Imádták gúnyolni és parodizálni, ugyanakkor érezhetően egyre többen lelkesedtek érte.
[video width="600" ][/video]
Kassákot kezdettől fogva érdekelte a festészet és a nyomdaművészet is. Idővel döntő szerepe lett a magyar absztrakt festészetben történetében, sőt, ezen a téren komoly nemzetközi tekintélyt is kivív magának. Az ő könyv- és folyóirat-tervezéseivel új korszak nyílik a hazai nyomdaiparban.
A tanácsköztársaság kormányában helyettes népbiztos volt, de már akkor érződött elméleti elkülönülése a kommunistáktól. Anarchista jellegű örökös különvéleménye képtelenné tette bármilyen pártfegyelemre. A művészet sokkal jobban érdekelte, mint a politika. A bukás után egy ideig börtönben ült, de egy szökés után Bécsbe emigrált. 1926-os hazatérése után is ő jelenti a baloldalt, de csak művészeti szinten. Folyamatosan bírálta a Nyugatot, főleg Babits kultúrpolitikáját.
Forrás: Artpool.huVersei mellett kezdettől fogva írt regényeket, főleg naturalista stílusban. A fentebb már említett Egy ember élete című önéletrajzi regénye a korszak gazdag dokumentumanyaga és egyik legjelentékenyebb szépprózai alkotása, amely a Nyugat hasábjain jelent meg először folytatásokban 1927 és 1933 között. Mindvégig keményen állta a harcokat, és a mellőztetéseket is. 1957 után íróként a "tűrt", képzőművészként gyakorlatilag a "tiltott" kategóriába tartozott. Kevés kivételtől eltekintve nem engedték külföldre, még saját kiállításaira sem.
A költő még 1908-ban ismerte meg későbbi első feleségét, a nála két évvel idősebb Simon Jolánt. Nem siették el a dolgot, hiszen csak húsz évvel később házasodtak össze. Kassákot munkanélküli időszakában felesége – aki a korszak jelentős előadóművésze volt – tartotta el, sőt szerény keresetéből támogatta folyóiratainak kiadását is. Simon Jolán 1938-ban öngyilkosságot követett el, amelyben Kassák kicsapongó szerelmi életének is jócskán szerepe lehetett. Második felesége a nálánál 27 évvel fiatalabb Kárpáti Klára, akit 1946-ben vett el.
[video width="600" ][/video]
Az ötvenes évek végére kezdték tudomásul venni, hogy Kassák Lajos a főszereplők egyike. Lassan elkezdődött hatalmas életművének kiadása. 1976. július 22-én hunyt el Budapesten. Halála előtt és halála óta szinte folyamatosan viták folynak költészete, alkotásai és életműve körül. Ez is egyfajta bizonyítéka annak, hogy élő és mindenkire hatással lévő költészet az övé.
Forrás: Literatura, Wikipedia, MEK, Artpool
Hozzászólások