Két Nobel-díjas szerző könyvét adta ki a Helikon

Két Nobel-díjas szerző, Szvetlana Alekszijevics Nők a tűzvonalban című riportregényét és Orhan Pamuk török író Furcsaság a fejemben című könyvét jelentette meg a Helikon Kiadó a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra.booksAlekszijevics egy belorusz származású, orosz nyelven író újságíró, akinek mostani könyve egy interjúkból összeszőtt riportregény, amelyben a fronton szolgáló nők szemével mutatja be a második világháborút. Annak a több száz fiatal lánynak, asszonynak a szemszögéből, akik önként jelentkeztek a szovjet hadseregbe, hogy megvédjék hazájukat, átvegyék elesett apjuktól, férjüktől, bátyjuktól a fegyvert - fejtette ki Schultz Judit, a kiadó szerkesztője az MTI-nek adott interjúban.

"Nagyon más ez, mint a férfiak nézőpontja, akik elmondják a csapatlétszámot, vagy hogy hány kilométer távolságra volt az ellenség, milyenek voltak a csapatmozgások, mekkora volt a veszteség, a nők azonban a részletek és az érzések oldaláról mutatják be a történelmet" - fűzte hozzá a szerkesztő.

A kötet több száz interjúból áll össze, amelyeket a szerző nagyon röviden köt össze, inkább hagyja beszélni szereplőit, akik ma már mind idős asszonyként gondolnak vissza a történtekre. "Érdekes aspektus az is, hogy a férfiak eleinte nem értették, miért mennek oda, de aztán nővéreikként szerették őket.

Fájdalmas látni, hogy milyen sokat jelentett a férfiaknak ezeknek a nőknek a jelenléte.
Amikor azt mondja a katona, hogy +vedd le a sapkádat, hogy legalább a hajadat hadd lássam, mert négy éve nem láttam asszonyt+, nagyon megrázó."

Mint azt a szerkesztő elmondta, a kötet legérdekesebb aspektusa, hogy bár számtalan kitüntetést kaptak ezek a nők, mégis számkivetettek voltak. Nemtől függetlenül a társadalom tagjai azt gondolták, hogy csak azért mentek ki a frontra, hogy minél több férfit szerezhessenek maguknak, ezért miután hazajöttek, sem alkalmasnak, sem méltónak nem tartották őket a feleség vagy az anya szerepére. Ezért arra kényszerültek, hogy eltitkolják azt, hogy a fronton szolgáltak.

A szerző hét évig járta Oroszországot és kereste ezeket a nőket, akik az elején nehezen kezdtek beszélni, később azonban már egymásnak "adták" az írónőt. A kötetben több témát jár körül a szerző, és az interjúk bár egymástól függetlenül készültek, mégis olyan, mintha egymásnak adnák át a szót a mesélő - tette hozzá a szerkesztő.
A könyvet Földeák Iván fordította.

Szvetlana Alekszijevics belorusz író és oknyomozó újságíró Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába és csak több mint tíz év után költözött vissza Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért irodalmi Nobel-díjat kapott tavaly.

Orhan Pamuk szintén hosszú ideig, hat évig dolgozott Furcsaság a fejemben című kötetén - fejtette ki a szerkesztő. "A kötet Pamuk eddigi műveitől eltérően egy klasszikusabb, mesélősebb nagyregény, amelyben a bozaárus Mevlutnak és három éven keresztül szerelmes levelekkel ostromolt kedvesének isztambuli életét meséli el."

Mevlut több mint negyven éven át árult joghurtot, piláfot és kölesből főzött, enyhén alkoholos italt, bozát Isztambul utcáin. Látja az Anatóliából érkezőket és a meggazdagodókat, ugyanakkor tanúja az ország átalakulásának, a politikai csatározásoknak és puccsoknak is. Az különbözteti meg másoktól, hogy érdekli, milyen furcsaság van a fejében. Soha nem tesz le arról, hogy téli estéken bozát árusítson, és a kedvesének kilétén gondolkozzon - fogalmazott Schultz Judit.

A Furcsaság a fejemben a családi élet és a városi lét közötti összeütközésekről, a nők otthoni kiszolgáltatottságáról is képet ad. "A szépen hömpölygő történet tisztalelkű, ártatlan és ábrándozó főszereplőjével könnyű azonosulni" - mondta el a szerkesztő.

A kötet Tasnádi Edit fordításában látott napvilágot. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja.

Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is jelentős irodalmi díjakat nyert el.

Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a 21. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Büntetlenül másolta le a DC karaktereit a Marvel

Büntetlenül másolta le a DC karaktereit a Marvel

Folyamatosan koppint egymásról a képregényvilág két legnagyobb szereplője.

A szeretetet kutatja a Recirquel legújabb előadása

A szeretetet kutatja a Recirquel legújabb előadása

A szeretetet kutatja a Recirquel újcirkusz társulat Solus Amor című legújabb előadása, amelyet csütörtökön mutatnak be Művészetek Palotájában Budapesten.

Alacsony önértékeléshez vezethetnek a mesebeli hercegnőkről szóló mesék

Alacsony önértékeléshez vezethetnek a mesebeli hercegnőkről szóló mesék

Ezeket a dolgokat tanulhatják meg rosszul a gyerekek a kedvenc történeteikből.

A valóságban idegtudós az Agymenők sztárja

A valóságban idegtudós az Agymenők sztárja

Zenészek és színészek, akikről nem is tudtad, hogy még milyen különleges hivatással teszik érdekesebbé az életüket.

Ezeknek az íróknak csak egy könyve lett sikeres

Ezeknek az íróknak csak egy könyve lett sikeres

A többi mű csak árnyéka annak, ami meghozta a hírnevet a szerzőnek.

Minden, amit tudni érdemes a világ egyik legjobb science-fiction művéről, a Dűnéről

Minden, amit tudni érdemes a világ egyik legjobb science-fiction művéről, a Dűnéről

Fontos információk Frank Herbert regénysorozatáról, amiből december 17-én érkezik az új adaptáció első része.

A magyar irodalom nagy alakjait sem kímélte a spanyolnátha

A magyar irodalom nagy alakjait sem kímélte a spanyolnátha

Műveket ihletet, szerelmeket és barátságokat erősített meg a sok áldozatot követelő járvány.

Daniel Defoe regénye erősen emlékeztet a koronavírus-járványra

Daniel Defoe regénye erősen emlékeztet a koronavírus-járványra

Betegségek megjelenéséről, lefolyásáról és az élet normális kerékvágásba való visszatéréséről szóló történetek.

Disney párokat vizsgált egy pszichológus, aki szerint lesznek, akik idővel szakítanak

Disney párokat vizsgált egy pszichológus, aki szerint lesznek, akik idővel szakítanak

Nyolc mese szerelmesei, akik közül nem mindegyikre igaz, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.

Idézetek Csukás Istvántól, amelyeket érdemes örökre megjegyezni

Idézetek Csukás Istvántól, amelyeket érdemes örökre megjegyezni

Fontos gondolatok az ország mesemondójától.

http://ujhazak.com