Kiállítás az indiai női szerepekről a Hopp Ferenc Múzeumban
A hagyomány és a hindu vallás, illetve a mai indiai társadalom nőképét vizsgálja gazdag anyagon - több ezer éves műtárgyakon, kortárs képregényeken vagy multimédiás eszközökön - keresztül a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum isten/nő - A Déví-kultusz és a tradicionális női szerepek Indiában címmel péntektől látható kiállítása.
A hinduizmus a világ egyik legnagyobb vallása, melyet több mint egymilliárd ember követ, a magyar közönség mégis nagyon kevéssé ismeri - emlékeztetett a kiállítás csütörtöki sajtóvezetésén Fajcsák Györgyi, a múzeum igazgatója.
Miközben az Istennő szépségként, feleségként, anyaként és harcosként jelenik meg, a kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy ezek az idealizált női szerepek hogyan valósulnak meg az indiai társadalomban.
A Hopp-villa lépcsője kettős időszalaggal vezet fel a kiállítótérbe, párhuzamba állítva a nyugati és a hindu idő- és világszemléletet. Válóczi Róbert felidézte: gazdag múltja ellenére India egységes államként csupán 1947-ben jött létre, ennek köszönhetően hagyomány és modernitás egymás mellett élnek a világ második legnépesebb országában. A kiállított tárgyak között ezért éppúgy helyet kaptak a klasszikus művészet alkotásai, mint a kortárs képregények és festmények, ezzel is kiemelve a régi és új hindu művészet állandó témáit és formavilágát.
Már az Indus-völgyi civilizációból rengeteg terrakotta anyaistennő szobor került elő, a harcos indoárja népességgel beáramló védikus kultúra középpontjában azonban nem az istennők álltak. Később alakult ki Dévi alakja, akinek az egyes istennők a különböző megtestesülései. Egyfajta anyafigura a 20. századi függetlenségi mozgalommal is újrateremtődött: a népszerű ábrázolásokon ekkor tűnt fel "India anya" (Bharat Matá), aki segített egyesíteni a nemzetet.
A földi nőkkel és az istennőkkel szépségként, illetve szeretőként is találkozhat a látogató. A hagyományos hindu értékrend szerint a nő szépségének házon belül szabad megmutatkoznia, ami különös ellentétben áll az indiai művészet és rituális gyakorlat által a szépségnek tulajdonított kiemelt jelentőséggel. A Krisna és Rádhá társadalmi tabukat ledöntő szerelmi kapcsolatát illusztráló képek szemléletes példái annak a tételnek, hogy az Isten iránti szenvedélyes szeretet hogyan vezethet el a megszabaduláshoz az újjászületések örök körforgásából (szamszára).
A kiállításban elhelyezett egyik tableten emellett mai problémákat - nemi erőszak, savas támadások - boncolgató képregények is fellapozhatók. A hűséges feleség alakját bemutató terem középpontjában egy tradicionális indiai esküvői szertartást idéző sátor áll, menyasszonyi ruhákat bemutató babák és egy szatí emléktábla mellett, amelyet az önkéntesen máglyahalált halt özvegyek dicsőségének állítottak emlékül.
Az önfeláldozó feleség alakjának éles ellentéte a két harcos istennő: Durgá és Káli, akik megmentik a férfi istenek által is legyőzhetetlennek hitt démonoktól a pusztulásra szánt emberiséget. A tárlathoz kapcsolódva a Hopp-villa kertjében Abhisék Szingh mitologikus történeteket kortárs nyelven megfogalmazó festményei láthatók; az alkotóval a Hopp Ferenc Múzeum látogatói a Múzeumok éjszakáján személyesen is találkozhatnak majd.
A többnyire első alkalommal bemutatott műtárgyak mellett QR-kódok és Augmented Reality (kiterjesztett valóság) segíti az adott témában való elmélyülést, a katalógus mellett pedig múzeumpedagógiai füzet is készült a 2019. január 6-ig számos kísérőprogramot is kínáló tárlathoz.
(Forrás: MTI)
A hinduizmus a világ egyik legnagyobb vallása, melyet több mint egymilliárd ember követ, a magyar közönség mégis nagyon kevéssé ismeri - emlékeztetett a kiállítás csütörtöki sajtóvezetésén Fajcsák Györgyi, a múzeum igazgatója.
Válóczi Róbert kurátor elmondása szerint a kiállítás célja, hogy a hindu Dévi (Istennő) különböző megjelenési formáit az általuk betöltött női szerepek szerint mutassa be. Miközben az Istennő szépségként, feleségként, anyaként és harcosként jelenik meg, a kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy ezek az idealizált női szerepek hogyan valósulnak meg az indiai társadalomban.
Elmondása szerint a kiállítás célja, hogy a hindu Dévi (Istennő) különböző megjelenési formáit az általuk betöltött női szerepek szerint mutassa be.
A Hopp-villa lépcsője kettős időszalaggal vezet fel a kiállítótérbe, párhuzamba állítva a nyugati és a hindu idő- és világszemléletet. Válóczi Róbert felidézte: gazdag múltja ellenére India egységes államként csupán 1947-ben jött létre, ennek köszönhetően hagyomány és modernitás egymás mellett élnek a világ második legnépesebb országában. A kiállított tárgyak között ezért éppúgy helyet kaptak a klasszikus művészet alkotásai, mint a kortárs képregények és festmények, ezzel is kiemelve a régi és új hindu művészet állandó témáit és formavilágát.
Már az Indus-völgyi civilizációból rengeteg terrakotta anyaistennő szobor került elő, a harcos indoárja népességgel beáramló védikus kultúra középpontjában azonban nem az istennők álltak. Később alakult ki Dévi alakja, akinek az egyes istennők a különböző megtestesülései. Egyfajta anyafigura a 20. századi függetlenségi mozgalommal is újrateremtődött: a népszerű ábrázolásokon ekkor tűnt fel "India anya" (Bharat Matá), aki segített egyesíteni a nemzetet.
A földi nőkkel és az istennőkkel szépségként, illetve szeretőként is találkozhat a látogató. A hagyományos hindu értékrend szerint a nő szépségének házon belül szabad megmutatkoznia, ami különös ellentétben áll az indiai művészet és rituális gyakorlat által a szépségnek tulajdonított kiemelt jelentőséggel. A Krisna és Rádhá társadalmi tabukat ledöntő szerelmi kapcsolatát illusztráló képek szemléletes példái annak a tételnek, hogy az Isten iránti szenvedélyes szeretet hogyan vezethet el a megszabaduláshoz az újjászületések örök körforgásából (szamszára).
A kiállításban elhelyezett egyik tableten emellett mai problémákat - nemi erőszak, savas támadások - boncolgató képregények is fellapozhatók. A hűséges feleség alakját bemutató terem középpontjában egy tradicionális indiai esküvői szertartást idéző sátor áll, menyasszonyi ruhákat bemutató babák és egy szatí emléktábla mellett, amelyet az önkéntesen máglyahalált halt özvegyek dicsőségének állítottak emlékül.
Az önfeláldozó feleség alakjának éles ellentéte a két harcos istennő: Durgá és Káli, akik megmentik a férfi istenek által is legyőzhetetlennek hitt démonoktól a pusztulásra szánt emberiséget. A tárlathoz kapcsolódva a Hopp-villa kertjében Abhisék Szingh mitologikus történeteket kortárs nyelven megfogalmazó festményei láthatók; az alkotóval a Hopp Ferenc Múzeum látogatói a Múzeumok éjszakáján személyesen is találkozhatnak majd.
A többnyire első alkalommal bemutatott műtárgyak mellett QR-kódok és Augmented Reality (kiterjesztett valóság) segíti az adott témában való elmélyülést, a katalógus mellett pedig múzeumpedagógiai füzet is készült a 2019. január 6-ig számos kísérőprogramot is kínáló tárlathoz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások