Kiállításokkal, tudományos előadásokkal ünnepli 150 éves székházát az MTA
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 150 éves székházának történetét és funkcióinak változását bemutató kiállítással, valamint a köznapi életből vett tudományos témájú előadásokkal várja a látogatókat a fennállását és a magyar tudomány napját ünneplő budapesti intézmény.
A programokról Barnabás Beáta, az Akadémia főtitkárhelyettese beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
A kedden nyíló és december 14-ig látogatható építészeti kiállítás bemutatja az épület tervpályázatának és megépítési folyamatának történetét. Az alapítók eredeti szándékai szerint az akadémia feladata, hogy a tudományokat és művészeteket magyar nyelven ápolja - a 150 éves az Akadémia palotája című kiállítás bemutatja, hogyan teljesítette ezt az intézmény az elmúlt másfél évszázadban. A kiállítás hétfői és pénteki napokon látogatható - hangsúlyozta a főtitkárhelyettes.
Barnabás Beáta felidézte: az MTA nemcsak a tudományokat, hanem a művészeteket is gondozta, például a jelenleg a Szépművészeti Múzeum anyagát gyarapító Esterházy-gyűjtemény egykor a harmadik emeleti képtárban volt látható. Bár 1949-ben, a művészeti anyag elköltöztetése után az akadémia lemondott a művészetek ápolásáról, az 1990-es évek elején az akadémiai törvénnyel újra visszakerült a feladatai közé. Ekkor alakult meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia - tette hozzá.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan a németországi Mühlhausen Múzeum kiállítási anyagából az akadémia székházának tervezője, Friedrich August Stüler munkáiról fotókiállítás nyílt október elején. "Stüler igazi európai építész volt, az általa tervezett épületek Európa számos nagyvárosában megtalálhatók" - fejtette ki Barnabás Beáta. Tino Sieland német fotográfus a ma is fellelhető és működő, Stüler által tervezett épületeket járta végig, Berlintől kezdve, Budapesten át Stockholmig.
"Széchenyi István 1825-ben a pozsonyi országgyűlésben tette a felajánlást, hogy birtokainak egyéves jövedelmét a tudós társaság megalapítására fordítja. Ennek tiszteletére nevezték ki november 3-át a magyar tudomány napjává, innentől indul az egyhónapos országos rendezvénysorozat is. Az akadémia is rengeteg színes programmal készült a székházban, egyéb intézményeiben és területi bizottságaiban határokon innen és túl" - fogalmazott a főtitkárhelyettes.
Az MTA tudományt népszerűsítő előadásokkal is várja a vendégeket. Barnabás Beáta elmondása szerint ezek elsősorban olyan előadások, amelyek témája bárki számára érdekes lehet, szó lesz például a homeopátiáról, a placebohatásról, a migrációról, az oltásokkal szembeni ellenállások okairól, de szakértők beszélnek az élelmiszerbiztonsági kérdésekről is, az ország demográfiai és gazdasági helyzetéről, valamint a közkedvelt okostelefonok befolyásáról a társas kapcsolatokra.
Az érdeklődők az MTA honlapján (www.mta.hu) regisztrálhatnak az előadásokra.
MTI
A programokról Barnabás Beáta, az Akadémia főtitkárhelyettese beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
A kedden nyíló és december 14-ig látogatható építészeti kiállítás bemutatja az épület tervpályázatának és megépítési folyamatának történetét. Az alapítók eredeti szándékai szerint az akadémia feladata, hogy a tudományokat és művészeteket magyar nyelven ápolja - a 150 éves az Akadémia palotája című kiállítás bemutatja, hogyan teljesítette ezt az intézmény az elmúlt másfél évszázadban. A kiállítás hétfői és pénteki napokon látogatható - hangsúlyozta a főtitkárhelyettes.
Barnabás Beáta felidézte: az MTA nemcsak a tudományokat, hanem a művészeteket is gondozta, például a jelenleg a Szépművészeti Múzeum anyagát gyarapító Esterházy-gyűjtemény egykor a harmadik emeleti képtárban volt látható. Bár 1949-ben, a művészeti anyag elköltöztetése után az akadémia lemondott a művészetek ápolásáról, az 1990-es évek elején az akadémiai törvénnyel újra visszakerült a feladatai közé. Ekkor alakult meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia - tette hozzá.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan a németországi Mühlhausen Múzeum kiállítási anyagából az akadémia székházának tervezője, Friedrich August Stüler munkáiról fotókiállítás nyílt október elején. "Stüler igazi európai építész volt, az általa tervezett épületek Európa számos nagyvárosában megtalálhatók" - fejtette ki Barnabás Beáta. Tino Sieland német fotográfus a ma is fellelhető és működő, Stüler által tervezett épületeket járta végig, Berlintől kezdve, Budapesten át Stockholmig.
"Széchenyi István 1825-ben a pozsonyi országgyűlésben tette a felajánlást, hogy birtokainak egyéves jövedelmét a tudós társaság megalapítására fordítja. Ennek tiszteletére nevezték ki november 3-át a magyar tudomány napjává, innentől indul az egyhónapos országos rendezvénysorozat is. Az akadémia is rengeteg színes programmal készült a székházban, egyéb intézményeiben és területi bizottságaiban határokon innen és túl" - fogalmazott a főtitkárhelyettes.
Az MTA tudományt népszerűsítő előadásokkal is várja a vendégeket. Barnabás Beáta elmondása szerint ezek elsősorban olyan előadások, amelyek témája bárki számára érdekes lehet, szó lesz például a homeopátiáról, a placebohatásról, a migrációról, az oltásokkal szembeni ellenállások okairól, de szakértők beszélnek az élelmiszerbiztonsági kérdésekről is, az ország demográfiai és gazdasági helyzetéről, valamint a közkedvelt okostelefonok befolyásáról a társas kapcsolatokra.
Az érdeklődők az MTA honlapján (www.mta.hu) regisztrálhatnak az előadásokra.
MTI
Hozzászólások