Közzéteszik az "elfajzott művészet" listáját
A londoni Victoria & Albert Museum az interneten teszi közzé azt az 1941-1942-es listát, amely a náci német vezetés által betiltott műalkotások és művészek címeit és neveit tartalmazza.
Többnyire expresszionista és absztrakt alkotások kerültek feketelistára, amely ezután kutatható lesz a digitalizált változat segítségével. Eddig mikrofilmen és másolatban állt a kutatók rendelkezésére, viszont ezentúl széles körben is elérhetők lesznek a felbecsülhetetlen értékű adatok.
Festmények, akvarellek, szobrok, grafikák, nyomatok, textilek lettek kegyvesztettek alkotóikkal együtt, akiket üldöztek, nem állíthattak ki és nem hódolhattak művészetüknek, így Paul Klee, Ernst Barlach, Max Ernst, George Grosz, Ernst Ludwig Kirchner, Oskar Kokoschka, de Picasso is.
16.558 művet sorol fel a géppel írott, kétkötetes lista 479 oldalon. A lista a Birodalmi Népfelvilágosító és Propaganda Minisztérium utasítására készült. Az adatok között található a műalkotást őrző intézmény neve alfabetikus rendben Aachentől Zwickauig. Eladás esetén gyakran az eladási ár és a vevő neve is rögzítésre került. Amennyiben egy "X" áll a cím mellett, az a megsemmisítést jelzi. A szakemberek tudomása szerint körülbelül 5000 alkotást semmisítettek meg 1939-ben Berlinben a tűzoltóság udvarán.
A lista azonban nem teljes. Több helyen kiegészítésre, illetve módosításra szorul. A berlini Szabadegyetem "elfajzott művészetekkel" foglalkozó kutatóközpontja folyamatosan teszi naprakésszé a listát.
A listát a bécsi születésű kereskedő, Heinrich Robert Fischer (1903-1977) özvegye ajándékozta a Victoria & Albert Museumnak 1996-ban. Az nem ismert, hogy Fischer miként jutott a listához. Fischer 1938-ban, az Anschluss idején menekült Bécsből Londonba. 1947-ben megkapta a brit állampolgárságot. A hetvenes években megalapította a Fischer Fine Artot, amely az expresszionizmust tette középpontjába.
A téma a közelmúltban akkor került ismét az érdeklődés középpontjába, amikor egy müncheni lakásban közel 1500 "elfajzott" műalkotásra bukkantak felhalmozva a nyomozók. A Gurlitt-ügyben a nyomozás még nem zárult le.
Az 1930-as évek közepén ezeket a műveket politikai utasításra kivették a gyűjteményekből, fellistázták és megsemmisítés, illetve eladás előtt 1937-ben nagyszabású kiállítást rendeztek belőle propaganda céllal. Münchenben és - változtatásokkal - más német városokban megtartott kiállítás a kor egyik leglátogatottabb tárlata volt, több mint 3 millióan nézték meg.
A londoni múzeum által közzétett lista többszörösét tartalmazza az akkor kiállított alkotásoknak.
A lista olyan érdekes adatokat is tartalmaz, mint egy Paul Gauguin kép eladása Göringnek.
www.vam.ac.uk, www.cultura.hu
Többnyire expresszionista és absztrakt alkotások kerültek feketelistára, amely ezután kutatható lesz a digitalizált változat segítségével. Eddig mikrofilmen és másolatban állt a kutatók rendelkezésére, viszont ezentúl széles körben is elérhetők lesznek a felbecsülhetetlen értékű adatok.
Festmények, akvarellek, szobrok, grafikák, nyomatok, textilek lettek kegyvesztettek alkotóikkal együtt, akiket üldöztek, nem állíthattak ki és nem hódolhattak művészetüknek, így Paul Klee, Ernst Barlach, Max Ernst, George Grosz, Ernst Ludwig Kirchner, Oskar Kokoschka, de Picasso is.
16.558 művet sorol fel a géppel írott, kétkötetes lista 479 oldalon. A lista a Birodalmi Népfelvilágosító és Propaganda Minisztérium utasítására készült. Az adatok között található a műalkotást őrző intézmény neve alfabetikus rendben Aachentől Zwickauig. Eladás esetén gyakran az eladási ár és a vevő neve is rögzítésre került. Amennyiben egy "X" áll a cím mellett, az a megsemmisítést jelzi. A szakemberek tudomása szerint körülbelül 5000 alkotást semmisítettek meg 1939-ben Berlinben a tűzoltóság udvarán.
A lista azonban nem teljes. Több helyen kiegészítésre, illetve módosításra szorul. A berlini Szabadegyetem "elfajzott művészetekkel" foglalkozó kutatóközpontja folyamatosan teszi naprakésszé a listát.
A listát a bécsi születésű kereskedő, Heinrich Robert Fischer (1903-1977) özvegye ajándékozta a Victoria & Albert Museumnak 1996-ban. Az nem ismert, hogy Fischer miként jutott a listához. Fischer 1938-ban, az Anschluss idején menekült Bécsből Londonba. 1947-ben megkapta a brit állampolgárságot. A hetvenes években megalapította a Fischer Fine Artot, amely az expresszionizmust tette középpontjába.
A téma a közelmúltban akkor került ismét az érdeklődés középpontjába, amikor egy müncheni lakásban közel 1500 "elfajzott" műalkotásra bukkantak felhalmozva a nyomozók. A Gurlitt-ügyben a nyomozás még nem zárult le.
Az 1930-as évek közepén ezeket a műveket politikai utasításra kivették a gyűjteményekből, fellistázták és megsemmisítés, illetve eladás előtt 1937-ben nagyszabású kiállítást rendeztek belőle propaganda céllal. Münchenben és - változtatásokkal - más német városokban megtartott kiállítás a kor egyik leglátogatottabb tárlata volt, több mint 3 millióan nézték meg.
A londoni múzeum által közzétett lista többszörösét tartalmazza az akkor kiállított alkotásoknak.
A lista olyan érdekes adatokat is tartalmaz, mint egy Paul Gauguin kép eladása Göringnek.
www.vam.ac.uk, www.cultura.hu
Hozzászólások