Lechner Ödön tiszteletére új emlékpénz jelenik meg
A Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy új darabbal bővül a legnagyobb magyar építészek tiszteletére kibocsátott érmék köre.
Postatakarékpénztár
2005-ben Alpár Ignác, 2011-ben Clark Ádám, 2014-ben Ybl Miklós tiszteletére megjelentett emlékpénzek után várhatóan ősszel kerül forgalomba Lechner Ödön (1845-1914) halálának 100. évfordulójára kibocsátandó érem. Az érem a tervek szerint a szokásos kerek pénzérméktől eltérően téglalap alakú lesz, tervezésére a megbízást Fritz Mihály szegedi művész nyerte el. A nemesfém változaton kívül a bank új pénzkibocsátási politikájának megfelelően nem nemesfém változat is készül, hogy kedvezőbb árával szélesebb kör számára is elérhető legyen.(Az emlékpénzek a rajtuk feltüntetett névértékben törvényes fizetőeszközök.)
Lechner bajor származású családba született. A József Ipartanodában tanult, majd három évig a kor egyik legjelentősebb építészképzésén, a Berlini Építészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Pártos Gyulával nyitott tervezőirodát. Kezdeti munkáikon a német akadémizmus hatása érvényesül. Az 1870-es években Franciaországban dolgozott, műemlékek restaurálásában vett részt. Hazatérve francia hatású épületeket tervezett: szegedi városháza és a Milkó-ház, Budapest, MÁV nyugdíjintézet bérháza, a későbbi balettintézet épülete, amelyeken a későbbi munkáira jellemző népi ornamentika is megjelenik.
1889-ben, második londoni útján Zsolnay Vilmossal a Kensington Museum (ma Vctoria & Albert Museum) keleti kerámiáit tanulmányozta. Az e korszakának hatásait viselő zsámboki kastély ma már nem látható.
"Keletre magyar" jeligével nyeri meg Pártos Gyulával az mai Iparművészeti Múzeum tervpályázatát. Jellemzői a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az indiai, perzsa, mór és magyar népi motívumok. 1896-os átadásakor az épület vegyes fogadtatásra talált.
Következő nagy munkái között található a Magyar Állami Földtani Épülete, a Szent László plébániatemplom, a pozsonyi Szent Erzsébet templom. Tervezett épületeket - többek között - Kecskeméten, Szekszárdon, Kolozsvárott és Szabadkán is.
Élete utolsó éveiben már csak kisebb megbízásokhoz jut, a nagy pályázatokon már nem jár sikerrel.
Élete fő művének is tartják a M. Kir. Postatakarékpénztár Hold utcai épületét, amely ma a Magyar Államkincstárnak ad otthont. Az épület belső berendezését is Lechner tervezte, ebből mára szinte semmi nem maradt fenn. Az 1948-as államosításokat követően az épület a Magyar Nemzeti Bank "B" épületeként üzemelt a kétezres évekig, amikor a jegybank átadta az államkincstárnak.
Lechner hitvallásának is tekinthető, amit önéletrajzi írásában fogalmazott meg: “…mindig erősebb lett a meggyőződés, hogy törekvéseinket siker fogja koronázni, anélkül, hogy bármilyen előző stílusra támaszkodnunk kellene, miután egy stílus sem öröktől fogva való, mindegyik kezdődött valamikor: ennélfogva éppen úgy lehetséges ma is egy új irányzat keletkezését, egy magyar stílus fölvirágzását megérnünk." - s ez lett a szecesszió, amelynek Lechner Ödön e legkiemelkedőbb hazai építésze.
Postatakarékpénztár2005-ben Alpár Ignác, 2011-ben Clark Ádám, 2014-ben Ybl Miklós tiszteletére megjelentett emlékpénzek után várhatóan ősszel kerül forgalomba Lechner Ödön (1845-1914) halálának 100. évfordulójára kibocsátandó érem. Az érem a tervek szerint a szokásos kerek pénzérméktől eltérően téglalap alakú lesz, tervezésére a megbízást Fritz Mihály szegedi művész nyerte el. A nemesfém változaton kívül a bank új pénzkibocsátási politikájának megfelelően nem nemesfém változat is készül, hogy kedvezőbb árával szélesebb kör számára is elérhető legyen.(Az emlékpénzek a rajtuk feltüntetett névértékben törvényes fizetőeszközök.)
Lechner bajor származású családba született. A József Ipartanodában tanult, majd három évig a kor egyik legjelentősebb építészképzésén, a Berlini Építészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Pártos Gyulával nyitott tervezőirodát. Kezdeti munkáikon a német akadémizmus hatása érvényesül. Az 1870-es években Franciaországban dolgozott, műemlékek restaurálásában vett részt. Hazatérve francia hatású épületeket tervezett: szegedi városháza és a Milkó-ház, Budapest, MÁV nyugdíjintézet bérháza, a későbbi balettintézet épülete, amelyeken a későbbi munkáira jellemző népi ornamentika is megjelenik.
1889-ben, második londoni útján Zsolnay Vilmossal a Kensington Museum (ma Vctoria & Albert Museum) keleti kerámiáit tanulmányozta. Az e korszakának hatásait viselő zsámboki kastély ma már nem látható.
"Keletre magyar" jeligével nyeri meg Pártos Gyulával az mai Iparművészeti Múzeum tervpályázatát. Jellemzői a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az indiai, perzsa, mór és magyar népi motívumok. 1896-os átadásakor az épület vegyes fogadtatásra talált.
Következő nagy munkái között található a Magyar Állami Földtani Épülete, a Szent László plébániatemplom, a pozsonyi Szent Erzsébet templom. Tervezett épületeket - többek között - Kecskeméten, Szekszárdon, Kolozsvárott és Szabadkán is.
Élete utolsó éveiben már csak kisebb megbízásokhoz jut, a nagy pályázatokon már nem jár sikerrel.
Élete fő művének is tartják a M. Kir. Postatakarékpénztár Hold utcai épületét, amely ma a Magyar Államkincstárnak ad otthont. Az épület belső berendezését is Lechner tervezte, ebből mára szinte semmi nem maradt fenn. Az 1948-as államosításokat követően az épület a Magyar Nemzeti Bank "B" épületeként üzemelt a kétezres évekig, amikor a jegybank átadta az államkincstárnak.
Lechner hitvallásának is tekinthető, amit önéletrajzi írásában fogalmazott meg: “…mindig erősebb lett a meggyőződés, hogy törekvéseinket siker fogja koronázni, anélkül, hogy bármilyen előző stílusra támaszkodnunk kellene, miután egy stílus sem öröktől fogva való, mindegyik kezdődött valamikor: ennélfogva éppen úgy lehetséges ma is egy új irányzat keletkezését, egy magyar stílus fölvirágzását megérnünk." - s ez lett a szecesszió, amelynek Lechner Ödön e legkiemelkedőbb hazai építésze.
Hozzászólások