Lengyel-magyar esttel ünnepel az Erdődy Kamarazenekar a Müpában
Lengyel-magyar esttel ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját az Erdődy Kamarazenekar szerdán a Müpa Fesztivál Színházban.
A hangversenyen 20-21. századi lengyel és magyar kamarazenekari műveket hallhat a közönség - olvasható a Müpa MTI-hez eljuttatott közleményében. A koncerten elhangzik Simon Laks Sinfonietta, Rózsa Miklós Concerto vonószenekarra, Orbán György Sopra canti diversi és Wojciech Kilar Orawa című kompozíciója, és hallható lesz Gyöngyösi Levente III. divertimento című művének ősbemutatója.
Lengyel zeneművek magyarországi népszerűsítéséért 2006-ban állami kitüntetésben részesültek - emelik ki a program ismertetőjében.
Mint írják, a koncert műsorát keretező két lengyel kompozíció megszólaltatása fontos gesztus, mivel szerzőikre eddig Magyarországon kisebb figyelem irányult, mint más kortársaik tevékenységére. A holokauszt-túlélő Simon Laks 1901-ben született orosz állampolgárként, Varsóban tanult, de már a két világháború között is Franciaországban élt, ott hunyt el francia állampolgárként, 1983-ban. A nála három évtizeddel fiatalabb, sok sikeres filmzenét komponáló Wojciech Kilar (1932-2013) az otthon maradottakat képviseli. A műsor három magyar zeneszerzője, Rózsa Mikós, Orbán György és Gyöngyösi Levente három különböző generáció tagja.
A közleményben Szefcsik Zsolt zenekarvezetőt idézik, aki elmondta, hogy a hangverseny, amely az Erdődy Kamarazenekar megalakulásának 25. évfordulóját is ünnepli, túlnyomórészt nemrégiben felvett tizenötödik lemezük zenei anyagára épül, egy ősbemutatóval egészítve ki a CD-n is hallhatókat. A nyitószám szerzője Simon Laks, a 1936-ban keletkezett Sinfonietta jól reprezentálja Laks zeneszerzői habitusát, s most egy olyan szerző műhelyébe engedünk bepillantást, akitől a hazai közönség élő előadásban még sohasem hallhatott zenekari kompozíciót - idézik Szefcsik Zsoltot.
Mint mondta, a műsor súlypontja a magyar szerzők felé billen: különösen jelentős benne Rózsa Miklós 1943-ban, New Yorkban komponált Concertója vonószenekarra, amely a 20. század középső szakaszának itthon méltatlanul mellőzött, kimagasló műve. Sarokpontját képezi még a programnak Orbán György Sopra canti diversi című, 2014-ben keletkezett, zenekaruknak ajánlott kompozíciója, amely a szerző négyrészes Kájoni-ciklusának harmadik darabja. Érdekessége, hogy Orbán a mű három tételében egy román, egy szász és egy magyar dallamot dolgozott fel. "Úgy sejtem, a közönség könnyen talál majd utat Wojciech Kilar Orawa című kompozíciójához, amely különleges érzékenységgel idézi meg a tátrai táj hangulatát" - idézik Szefcsik Zsoltot.
Gyöngyösi Levente a zenekar felkérésére írta 3. divertimentóját, amelyet ezen a koncerten mutatnak be. Szefcsik Zsolt elmondta, hogy Gyöngyösi Leventével már több mint húsz éve ismerik egymást: az Erdődy Kamarazenekar számos korábbi koncertjén működött közre continuo-játékosként és orgonistaként. Komponistaként először 2008-ban ajánlotta számára Lukács-passió című művét, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Mátyás-templomban mutattak be.
(Forrás: MTI)
A hangversenyen 20-21. századi lengyel és magyar kamarazenekari műveket hallhat a közönség - olvasható a Müpa MTI-hez eljuttatott közleményében. A koncerten elhangzik Simon Laks Sinfonietta, Rózsa Miklós Concerto vonószenekarra, Orbán György Sopra canti diversi és Wojciech Kilar Orawa című kompozíciója, és hallható lesz Gyöngyösi Levente III. divertimento című művének ősbemutatója.
Mint írják, Szefcsik Zsolt hegedűművész negyedszázada, 1994 óta tagja a Budapesti Fesztiválzenekarnak, s ugyanebben az évben alapította meg saját együttesét, az Erdődy Kamarazenekart, amelynek profilja kettős: 18-19. századi magyar művek felkutatása és újrafelfedezése, valamint kortárs kompozíciók megrendelése és bemutatása. Eddig több mint száz mű ősbemutatója fűződik nevükhöz.
Mint írják, a koncert műsorát keretező két lengyel kompozíció megszólaltatása fontos gesztus, mivel szerzőikre eddig Magyarországon kisebb figyelem irányult, mint más kortársaik tevékenységére. A holokauszt-túlélő Simon Laks 1901-ben született orosz állampolgárként, Varsóban tanult, de már a két világháború között is Franciaországban élt, ott hunyt el francia állampolgárként, 1983-ban. A nála három évtizeddel fiatalabb, sok sikeres filmzenét komponáló Wojciech Kilar (1932-2013) az otthon maradottakat képviseli. A műsor három magyar zeneszerzője, Rózsa Mikós, Orbán György és Gyöngyösi Levente három különböző generáció tagja.
A közleményben Szefcsik Zsolt zenekarvezetőt idézik, aki elmondta, hogy a hangverseny, amely az Erdődy Kamarazenekar megalakulásának 25. évfordulóját is ünnepli, túlnyomórészt nemrégiben felvett tizenötödik lemezük zenei anyagára épül, egy ősbemutatóval egészítve ki a CD-n is hallhatókat. A nyitószám szerzője Simon Laks, a 1936-ban keletkezett Sinfonietta jól reprezentálja Laks zeneszerzői habitusát, s most egy olyan szerző műhelyébe engedünk bepillantást, akitől a hazai közönség élő előadásban még sohasem hallhatott zenekari kompozíciót - idézik Szefcsik Zsoltot.
Mint mondta, a műsor súlypontja a magyar szerzők felé billen: különösen jelentős benne Rózsa Miklós 1943-ban, New Yorkban komponált Concertója vonószenekarra, amely a 20. század középső szakaszának itthon méltatlanul mellőzött, kimagasló műve. Sarokpontját képezi még a programnak Orbán György Sopra canti diversi című, 2014-ben keletkezett, zenekaruknak ajánlott kompozíciója, amely a szerző négyrészes Kájoni-ciklusának harmadik darabja. Érdekessége, hogy Orbán a mű három tételében egy román, egy szász és egy magyar dallamot dolgozott fel. "Úgy sejtem, a közönség könnyen talál majd utat Wojciech Kilar Orawa című kompozíciójához, amely különleges érzékenységgel idézi meg a tátrai táj hangulatát" - idézik Szefcsik Zsoltot.
Gyöngyösi Levente a zenekar felkérésére írta 3. divertimentóját, amelyet ezen a koncerten mutatnak be. Szefcsik Zsolt elmondta, hogy Gyöngyösi Leventével már több mint húsz éve ismerik egymást: az Erdődy Kamarazenekar számos korábbi koncertjén működött közre continuo-játékosként és orgonistaként. Komponistaként először 2008-ban ajánlotta számára Lukács-passió című művét, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Mátyás-templomban mutattak be.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások