Ma lenne 87 éves Allen Ginsberg, a „hippik apja”
Allen Ginsberg a beatnemzedék egyik ikonikus alakja, aki botrányokban, tragikus és groteszk eseményekben gazdag és alkotó életet élt. A 20. századi amerikai költészet egyik legnagyobb alakja volt, életművével tabukat döntött. Erről az életről jön most egy rövid visszajátszás. Hogyan élt és halt a „hippik apja”, a „beatnemzedék pápája”?
„Aztán az iskolában volt egy nagy, disznó kövér, csúnya tanárnőm, aki ráadásul mindig izzadt és minden nyáron bűzlött. De amikor Whitmant olvasott fel, megszépült.”
Irwin Allen Ginsberg 1926-ban, Newarkban született egy oroszországi eredetű zsidó családban. Apja angoltanár, anyja gyógypedagógus volt. Utóbbi súlyos betegként, paranoiái miatt elmegyógyintézetbe került, ahol homloklebeny-műtétet hajtottak végre rajta. Ginsberg Kaddis c. művével állított megrázó emléket neki.
A középiskola elvégzése után a Columbia Egyetemre iratkozott be előbb jogra, majd irodalom szakra, de diplomát soha nem szerzett. Életében megszámlálhatatlan foglalkozást űzött, és közben bejárta a fél világot. Tanulmányozta a klasszikus irodalmat, a keleti filozófiákat és a kábítószerek hatását az emberi tudatállapotra. Persze, nem elméleti szinten. A költői pályán állítólag az a delíriumos állapot indította el, amelyben William Blake hangját hallotta, amint a napraforgóról verselt.
A Columbián került barátságba a későbbi beatmozgalom legendássá vált alakjaival: William S. Burroughs-szal és Jack Kerouac-kal, akik nagy hatással voltak rá, ami persze kölcsönös.
Egy kis pszichiátriai kezelés (a börtönt elkerülendő vádalku után) és mexikói drogkísérletezgetés után 1955-ben San Fransiscóba költözött, amely a beatmozgalom és irodalmi kör központjává vált. Lényegében „Frisco” lett a legszabadabb erkölcsű amerikai város, a derűs, bohém életforma színtere, s Ginsberg lázadó életében a feltöltődés ideális helyszíne.
A beatnemzedék egyik vezéralakjává az Üvöltés (1956) című verseskötetének megjelenése után vált. Lényegében ez volt az első igazi beat verseskötet. A cenzúrahatóság azonnal lecsapott rá, trágársággal és obszcenitással vádolták, de 1957-ben a bíróság kimondta, hogy a durva részleteket ellensúlyozza a költemény szociális értéke.
[video width="600" ][/video]
Ginsberg San Franciscóban ismerte meg élete párját, a modell és költő Peter Orlovskyt, akivel aztán haláláig együtt éltek. A hatvanas évek elejétől belevetette magát a hippi-mozgalomba, de már ekkor is foglalkozott a meditációval, a Zen buddhizmussal. (1971-ben találkozott a buddhista meditációs mesterrel, Csögyam Trungpa Rinpócséval, aki az elkövetkező években legfőbb szellemi guruja lett.)
Óriási szerepe volt a vietnami háború elleni tiltakozások megszervezésében. Apropó, tőle származik a „flower power” kifejezés is.
Ginsberg akkori költészetére végig jellemző volt az amerikai életforma és kultúra elutasítása. A miszticizmus csak a későbbiekben jelenik meg nála.
[video width="600" ][/video]
Számos lemezt is készített, így bizonyítva, hogy a vers és a zene különválása csak ideiglenes állapot. Közösen énekelt és verselt többek között Bob Dylannel, Patti Smith-szel és Paul McCartney-vel. Költészete olyan zseniális előadókra gyakorolt egyértelmű hatást, mint Jim Morrison vagy Lou Reed.
Dylan és Ginsberg
A magyar PEN Klub meghívására többször járt Magyarországon, először 1980-ban, utoljára 1993-ban. A nyolcvanas évek derekán a Petőfi Csarnokban is fellépett egy Ginsberg-Hobo Blues Band közös koncerten.Allen Ginsberg New York-i otthonában halt meg májrákban 1997-ben.
„Egy költő számára ez a legnehezebb: fel kell készülnie arra, hogy csak önmagának ír. Én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne kelljen gyakran erre gondolnom. A lényeg, hogy az ember kiadja magából, megtisztuljon, és hogy mindig megőrizze öntudatát, még ha ez gyakran elég gyötrelmes is.”
„Aztán az iskolában volt egy nagy, disznó kövér, csúnya tanárnőm, aki ráadásul mindig izzadt és minden nyáron bűzlött. De amikor Whitmant olvasott fel, megszépült.”Irwin Allen Ginsberg 1926-ban, Newarkban született egy oroszországi eredetű zsidó családban. Apja angoltanár, anyja gyógypedagógus volt. Utóbbi súlyos betegként, paranoiái miatt elmegyógyintézetbe került, ahol homloklebeny-műtétet hajtottak végre rajta. Ginsberg Kaddis c. művével állított megrázó emléket neki.
A középiskola elvégzése után a Columbia Egyetemre iratkozott be előbb jogra, majd irodalom szakra, de diplomát soha nem szerzett.
A Columbián került barátságba a későbbi beatmozgalom legendássá vált alakjaival: William S. Burroughs-szal és Jack Kerouac-kal, akik nagy hatással voltak rá, ami persze kölcsönös.
Egy kis pszichiátriai kezelés (a börtönt elkerülendő vádalku után) és mexikói drogkísérletezgetés után 1955-ben San Fransiscóba költözött, amely a beatmozgalom és irodalmi kör központjává vált. Lényegében „Frisco” lett a legszabadabb erkölcsű amerikai város, a derűs, bohém életforma színtere, s Ginsberg lázadó életében a feltöltődés ideális helyszíne.
A beatnemzedék egyik vezéralakjává az Üvöltés (1956) című verseskötetének megjelenése után vált. Lényegében ez volt az első igazi beat verseskötet. A cenzúrahatóság azonnal lecsapott rá, trágársággal és obszcenitással vádolták, de 1957-ben a bíróság kimondta, hogy a durva részleteket ellensúlyozza a költemény szociális értéke.
[video width="600" ][/video]
Ginsberg San Franciscóban ismerte meg élete párját, a modell és költő Peter Orlovskyt, akivel aztán haláláig együtt éltek. A hatvanas évek elejétől belevetette magát a hippi-mozgalomba, de már ekkor is foglalkozott a meditációval, a Zen buddhizmussal. (1971-ben találkozott a buddhista meditációs mesterrel, Csögyam Trungpa Rinpócséval, aki az elkövetkező években legfőbb szellemi guruja lett.)
Óriási szerepe volt a vietnami háború elleni tiltakozások megszervezésében. Apropó, tőle származik a „flower power” kifejezés is.
Ginsberg akkori költészetére végig jellemző volt az amerikai életforma és kultúra elutasítása. A miszticizmus csak a későbbiekben jelenik meg nála.
[video width="600" ][/video]
Számos lemezt is készített, így bizonyítva, hogy a vers és a zene különválása csak ideiglenes állapot. Közösen énekelt és verselt többek között Bob Dylannel, Patti Smith-szel és Paul McCartney-vel. Költészete olyan zseniális előadókra gyakorolt egyértelmű hatást, mint Jim Morrison vagy Lou Reed.
Dylan és GinsbergA magyar PEN Klub meghívására többször járt Magyarországon, először 1980-ban, utoljára 1993-ban. A nyolcvanas évek derekán a Petőfi Csarnokban is fellépett egy Ginsberg-Hobo Blues Band közös koncerten.Allen Ginsberg New York-i otthonában halt meg májrákban 1997-ben.
„Egy költő számára ez a legnehezebb: fel kell készülnie arra, hogy csak önmagának ír. Én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne kelljen gyakran erre gondolnom. A lényeg, hogy az ember kiadja magából, megtisztuljon, és hogy mindig megőrizze öntudatát, még ha ez gyakran elég gyötrelmes is.”
Hozzászólások