Nyaranta három hónapot dolgozik önkéntesekkel Zanglában egy magyar alapítvány azon, hogy Kőrösi Csoma Sándor egykori „munkahelyét” megóvja, az omladozó kolostort felújítsa. 1823-24-ben Kőrösi 16 hónapot töltött el ott a tibeti nyelv tanulmányozásával és a tibeti-angol szótár megírásával.
Elmondásuk szerint szeretnének tenni valamit azért, hogy „Csoma kis szobája, és a szobát magában rejtő palotaerőd fennmaradjon az idők végezetéig.”
Kőrösi Csoma Sándor a XIX.
század első felében indult útnak Erdélyből, hogy a Himalája vonulatai mögött rejtőzködő feltételezett magyar őshazát felkutassa. Az őshazába ugyan nem jutott el, de az útközben rövid pihenő erejéig felvállalt tibeti nyelv és irodalomkutatásával, az első tudományos igényű tibeti-angol szótár megírásával beírta a nevét a világ legnagyobb kutatóinak sorába.
A Zanglában (India-Pakisztán határhoz közeli település) található kolostor azonban régóta elhagyottan magányosan állt, és csendben omladozott.
Az alapítvány 2008 óta jár ki nyaranta, hogy megmentsék az épületet az összeomlástól. Időjárástól függően 2-3 hónapig dolgoznak 4000 méter magasan a zanglai fejedelem embereivel együtt és felügyelik, dokumentálják a nemzetközi szakmai követelményeknek is megfelelő helyreállítás munkálatait.
Galéria
Csoma2Csoma3Csoma4Csoma
Az épület felújítása számítások szerint még legalább 3 évig tarthat. A zord magashegyi körülmények között évente csak 2-3 hónapot tudnak dolgozni, az év többi időszakában a hó eltorlaszolja az utakat.
[video width="600" ][/video]
A felújítás mellett nagy hangsúlyt fektetnek Kőrösi Csoma Sándor szellemi örökségének ápolására, ami a jövőben mozgatórugója lehet egy új, a magyar és tibeti kultúrák közötti civil párbeszédnek. Ennek keretében oktatási tevékenységet is végeznek a helyi iskolákban, sőt olykor ellátják őket könyvekkel, tanszerekkel is.
Hozzászólások