Magyarország, Mátyás király, Firenze és a Mediciek
Firenzében, a San Marco dominikánus monostorban még januárig látható az a kiállítás, amely Magyarország és a Mediciek közötti kapcsolat történetét mutatja be. A tárlat a "Corvin Mátyás: művészet és humanizmus a magyar király udvarában" címet kapta.
Hunyadi Mátyás (1458-1490) különösen szoros kapcsolatot ápolt Lorenzo de Medicivel, a Mediciek fejével. A két jeles személy élete, művészetszeretete és -pártolása között szoros a párhuzam.
Ennek a kapcsolatnak köszönhetően Magyarország lett az első Alpokon túli ország, amely az olasz reneszánsz művészetet és gondolkodásmódot befogadta és meghonosította.
A kiállítást a könyvtárban helyezték el, amely egykoron fontos szellemi találkozóhely volt. Jól szimbolizálja, hogy Mátyás és Lorenzo Medici is tudatosan használta a legmagasabb szintű művészetet uralma legalizálására. A legfigyelemreméltóbb kiállítási tárgy egy finom selyembrokát tróntakaró, sűrűn ezüsttel hímezve. A mintákat az antikvitás formavilágából kölcsönözte: sasok, urnák, bőségszaruk, füzérek - és Mátyás címere látható rajta. A költséges textília remekművet Antonio del Pollaiolo tervezte és firenzei műhelyben készült, nemcsak az itáliai műhelyekben végzett munka magas színvonal figyelhető meg rajta, hanem az is, hogy Mátyás király szívesen költött drága firenzei termékekre, csakhogy nagyságát növelje otthon. A brokátot a kiállításra restaurálták.
A kiállítás a kulturális élet minden vetületét felöleli, bemutatja azt az élénk kapcsolatot, amely a két város között volt Mátyás idején.
Az ásatásokból előkerült régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Mátyás budai palotáját reneszánsz rezidenciává akarta átalakítani építészeti toldásokkal, az antikvitásból kölcsönzött díszítő elemekkel és római romok bemutatásával. Ugyanezek a törekvések Firenzében is megfigyelhetők, amelyre a legjobb példa a fő téren a középkori Palazzo Vecchio átalakítása.
Mátyás második házassága, Aragóniai Beatrix-szel itáliai mesterek, építészek és művészek új hullámát juttatta Magyarországra. Sokan közülük Firenzéből származtak. Ebből a korszakból néhány szobor maradt fenn, többek között a 18 éves Beatrixot ábrázoló portré, Francesco Laurana megformálásában. A portré a New York-i Frick Gyűjtemény jóvoltából szerepel a kiállításon. Két tál is találkozott ismét évszázadok után: a két majolika az Aragóniai-ház menyegzői ajándéka volt. jelenleg az egyik a Victoria & Albert Museum (London), a másik a Metropolitan Museum (New York) tulajdonában van.
Mátyás méltán híres könyvtára még az itáliaiakon is túltett - a Corvinák közül néhány, Firenzében készült most a kiállításon is megtekinthető. Amikor a király 1490-ben váratlanul meghalt, a művészeti élet is kicsit meghalt vele. Erről tanúskodnak a be nem fejezett alkotások, így a "Corvin Mátyás Biblia" is. A félbehagyott művek egy részét Medici saját költségén befejeztette, s ezek most a Medici könyvtárakban találhatók.
A kiállítás a magyar-olasz kulturális éved eseménysorozatán belül jött létre. A tárlat ötlete Cristina Acidini igazgatótól származik, aki megtekintette a Budapesti Történeti Múzeumban a Mátyás uralkodásának 550. évfordulójára rendezett kiállítást még 2008-ban. Az ötletet kutatómunka követte mindkét fél részéről, különös tekintettel a két ország kapcsolatára a XIV. századtól kezdve. A Museo de San Marco helyszínre pedig nem véletlenül esett a választás, mivel a dominikánus konvent könyvtára a humanizmus fellegvárának számított. Az épületet az idősebb Cosimo de Medici megrendelésére építették 1444-ben. Ez volt a reneszánsz kor első "nyilvános" könyvtára.
A Mátyás által támogatott humanizmus és reneszánsz máig érezhető örökség a hazai kultúrában.
www.nytimes.com, www.nome.unak.is
Hunyadi Mátyás (1458-1490) különösen szoros kapcsolatot ápolt Lorenzo de Medicivel, a Mediciek fejével. A két jeles személy élete, művészetszeretete és -pártolása között szoros a párhuzam.Ennek a kapcsolatnak köszönhetően Magyarország lett az első Alpokon túli ország, amely az olasz reneszánsz művészetet és gondolkodásmódot befogadta és meghonosította.
A kiállítást a könyvtárban helyezték el, amely egykoron fontos szellemi találkozóhely volt. Jól szimbolizálja, hogy Mátyás és Lorenzo Medici is tudatosan használta a legmagasabb szintű művészetet uralma legalizálására. A legfigyelemreméltóbb kiállítási tárgy egy finom selyembrokát tróntakaró, sűrűn ezüsttel hímezve.
A kiállítás a kulturális élet minden vetületét felöleli, bemutatja azt az élénk kapcsolatot, amely a két város között volt Mátyás idején.
Az ásatásokból előkerült régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Mátyás budai palotáját reneszánsz rezidenciává akarta átalakítani építészeti toldásokkal, az antikvitásból kölcsönzött díszítő elemekkel és római romok bemutatásával. Ugyanezek a törekvések Firenzében is megfigyelhetők, amelyre a legjobb példa a fő téren a középkori Palazzo Vecchio átalakítása.
Mátyás második házassága, Aragóniai Beatrix-szel itáliai mesterek, építészek és művészek új hullámát juttatta Magyarországra. Sokan közülük Firenzéből származtak. Ebből a korszakból néhány szobor maradt fenn, többek között a 18 éves Beatrixot ábrázoló portré, Francesco Laurana megformálásában. A portré a New York-i Frick Gyűjtemény jóvoltából szerepel a kiállításon. Két tál is találkozott ismét évszázadok után: a két majolika az Aragóniai-ház menyegzői ajándéka volt. jelenleg az egyik a Victoria & Albert Museum (London), a másik a Metropolitan Museum (New York) tulajdonában van.
Mátyás méltán híres könyvtára még az itáliaiakon is túltett - a Corvinák közül néhány, Firenzében készült most a kiállításon is megtekinthető. Amikor a király 1490-ben váratlanul meghalt, a művészeti élet is kicsit meghalt vele. Erről tanúskodnak a be nem fejezett alkotások, így a "Corvin Mátyás Biblia" is. A félbehagyott művek egy részét Medici saját költségén befejeztette, s ezek most a Medici könyvtárakban találhatók.A kiállítás a magyar-olasz kulturális éved eseménysorozatán belül jött létre. A tárlat ötlete Cristina Acidini igazgatótól származik, aki megtekintette a Budapesti Történeti Múzeumban a Mátyás uralkodásának 550. évfordulójára rendezett kiállítást még 2008-ban. Az ötletet kutatómunka követte mindkét fél részéről, különös tekintettel a két ország kapcsolatára a XIV. századtól kezdve. A Museo de San Marco helyszínre pedig nem véletlenül esett a választás, mivel a dominikánus konvent könyvtára a humanizmus fellegvárának számított. Az épületet az idősebb Cosimo de Medici megrendelésére építették 1444-ben. Ez volt a reneszánsz kor első "nyilvános" könyvtára.
A Mátyás által támogatott humanizmus és reneszánsz máig érezhető örökség a hazai kultúrában.
www.nytimes.com, www.nome.unak.is
Hozzászólások