Meghalt Kovács Piroska néprajzkutató, a székelykapuk megmentője
Nyolcvannégy éves korában csütörtökön meghalt Kovács Piroska Europa Nostra-díjas székelyföldi néprajzkutató, örökségvédő, a faragott székelykapuk megmentője - közölte a Mihir.ro székelyudvarhelyi portál.
Kovács Piroska csütörtökön délután Székelyszentléleken vett részt egy felújított székelykapu avatásán. Ünnepi beszéde megtartása közben lett rosszul. A helyszínre hívott mentősök nem tudták megmenteni az életét.
Kovács Piroska az udvarhelyszéki Máréfalván született 1932-ben. A tanítói és magyar-román szakos tanári diploma megszerezése után Szentegyházán, Fenyéden, majd a szülőfalujában tanított, ahol évtizedeken át volt az iskola igazgatója. 1987-es nyugdíjba vonulása után a székelykapuk mentése vált a fő foglalkozásává.
Megalapította a KŐLIK Hagyományőrző Művelődési Egyesületet, amely az értékmentést állította tevékenysége középpontjába.
Előbb a máréfalvi székelykapuk leírását készítette el, majd munkáját Udvarhelyszékre és az egész Hargita megyére kiterjesztette.
"Próbáltam meggyőzni a kapuk tulajdonosait: ne bontsák le, ne dobják ki értékeiket, mint holmi kacatot" - mondta 2012-ben az MTI-nek Kovács Piroska.
Székelykapu
Munkásságát a Hargita megyei önkormányzat felterjesztése nyomán 2012-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazták. A 31 országból felterjesztett 226 örökségvédelmi projekt közül Kovács Piroskáé kapta a fődíjat.
Mint akkor az elismeréssel kapcsolatban az MTI-nek elmondta, annak örvend, hogy a díj által a székelykapu és Székelyföld híre is bejárja a világot.
Hozzátette: a székelykapu egykor státusszimbólum volt. A székely falvak módos gazdái állítottak székelykaput maguknak. Úgy vélte, ma több mint státusszimbólum, "nemzeti önazonosságunk szimbóluma".
MTI
Kovács Piroska csütörtökön délután Székelyszentléleken vett részt egy felújított székelykapu avatásán. Ünnepi beszéde megtartása közben lett rosszul.
Kovács Piroska az udvarhelyszéki Máréfalván született 1932-ben. A tanítói és magyar-román szakos tanári diploma megszerezése után Szentegyházán, Fenyéden, majd a szülőfalujában tanított, ahol évtizedeken át volt az iskola igazgatója. 1987-es nyugdíjba vonulása után a székelykapuk mentése vált a fő foglalkozásává.
Megalapította a KŐLIK Hagyományőrző Művelődési Egyesületet, amely az értékmentést állította tevékenysége középpontjába.
Előbb a máréfalvi székelykapuk leírását készítette el, majd munkáját Udvarhelyszékre és az egész Hargita megyére kiterjesztette.
"Próbáltam meggyőzni a kapuk tulajdonosait: ne bontsák le, ne dobják ki értékeiket, mint holmi kacatot" - mondta 2012-ben az MTI-nek Kovács Piroska.
SzékelykapuMunkásságát a Hargita megyei önkormányzat felterjesztése nyomán 2012-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazták. A 31 országból felterjesztett 226 örökségvédelmi projekt közül Kovács Piroskáé kapta a fődíjat.
Mint akkor az elismeréssel kapcsolatban az MTI-nek elmondta, annak örvend, hogy a díj által a székelykapu és Székelyföld híre is bejárja a világot.
Hozzátette: a székelykapu egykor státusszimbólum volt. A székely falvak módos gazdái állítottak székelykaput maguknak. Úgy vélte, ma több mint státusszimbólum, "nemzeti önazonosságunk szimbóluma".
MTI
Hozzászólások