Miért nem unjuk meg soha a zombikat?
A Bratt Pitt főszereplésével készült Word War Z a legdrágább zombifilm, ami valaha is készült, költségvetése közel 170 millió dollár volt.
A zombifilm, mint műfaj 1932-ben született. A zombik testesítik meg a társadalom félelmeit, még akkor is, ha nem veszik észre, hogy pontosan mitől is félnek. Az első zombi film a White Zombie volt, amiben Lugosi Béla játszotta a főszerepet, mégpedig egy zombimestert, aki zombikat tartott az ellenőrzése alatt a haiti cukorültetvényén.
A harmincas évek elején az Egyesült Államok csatározásokba keveredett Haitin és mindig félt egy idegen országban kockára tenni az amerikai katonák életét. Ez a félelem jelent meg a filmben, ahol egy olyan országot ábrázoltak, ahol élőhalottak élnek.
Az első fertőző zombikat 1957-ben ábrázolták a Zombies Of Mora Tau című filmben, ahol sugárzás hatására válnak az emberek zombivá. Ez az utalás mindenki számára egyértelmű lehet: az atombombától való félelem.
Vajon meglepő, hogy a szintén ötvenes években készült Red Scare-ben a kommunizmus jelenik meg félelemként, hiszen az a végső borzalom, hogy ha valaki agyatlan, gondolkodni képtelen zombivá válik.
George Romero 1968-as Night Of The Living Deadje akkor készült, amikor Amerikában a faji feszültség a csúcson volt. A film a fehérek (élők) félelmét ábrázolja a gyorsan nemző, erőszakos, társadalom pusztító (fekete) élőhalott fenyegetéstől.
Romero 1978-ban ismét egy zombifilmmel jelentkezett (Dawn of the Dead) ahol „agyatlan fogyasztóként” ábrázolta a zombikat, akik csapdában tartották az élőket egy bevásárlóközpontban.
Danny Boyle 2002-es filmjében bemutatott zombik valójában nem voltak hallottak, csak egy vírusfertőzéstől szenvedtek. Véletlen az egybeesés, hogy a kétezres évek elején megjelent a gyilkos SARS vírus?
Ez folytatódott az új nagy költségvetésű Világháború Z esetében is. A zombik nemcsak gyorsan futnak, de ők csapatot alkotnak és képesek együttműködni.
WWZ a huszonegyedik századi zombik, a terrorista sejtektől és alvó ügynököktől való paranoiát testesítik meg. Bárki válhat terroristává - csakúgy, mint ahogy bárki válhat zombivá. A legtöbb félelem abból származik tehát, hogy felismerjük a zombit magunkban. Bármit is tekintenek majd a következő nagy veszélynek a társadalomra, meg fogjuk találni a következő zombifilmben, az örök életű csoszogó rémálomban.
Forrás:thesun.co.uk
A zombifilm, mint műfaj 1932-ben született. A zombik testesítik meg a társadalom félelmeit, még akkor is, ha nem veszik észre, hogy pontosan mitől is félnek. Az első zombi film a White Zombie volt, amiben Lugosi Béla játszotta a főszerepet, mégpedig egy zombimestert, aki zombikat tartott az ellenőrzése alatt a haiti cukorültetvényén.
A harmincas évek elején az Egyesült Államok csatározásokba keveredett Haitin és mindig félt egy idegen országban kockára tenni az amerikai katonák életét. Ez a félelem jelent meg a filmben, ahol egy olyan országot ábrázoltak, ahol élőhalottak élnek.
Az első fertőző zombikat 1957-ben ábrázolták a Zombies Of Mora Tau című filmben, ahol sugárzás hatására válnak az emberek zombivá. Ez az utalás mindenki számára egyértelmű lehet: az atombombától való félelem.
Vajon meglepő, hogy a szintén ötvenes években készült Red Scare-ben a kommunizmus jelenik meg félelemként, hiszen az a végső borzalom, hogy ha valaki agyatlan, gondolkodni képtelen zombivá válik.
George Romero 1968-as Night Of The Living Deadje akkor készült, amikor Amerikában a faji feszültség a csúcson volt. A film a fehérek (élők) félelmét ábrázolja a gyorsan nemző, erőszakos, társadalom pusztító (fekete) élőhalott fenyegetéstől.
Romero 1978-ban ismét egy zombifilmmel jelentkezett (Dawn of the Dead) ahol „agyatlan fogyasztóként” ábrázolta a zombikat, akik csapdában tartották az élőket egy bevásárlóközpontban.
Danny Boyle 2002-es filmjében bemutatott zombik valójában nem voltak hallottak, csak egy vírusfertőzéstől szenvedtek. Véletlen az egybeesés, hogy a kétezres évek elején megjelent a gyilkos SARS vírus?
Ez folytatódott az új nagy költségvetésű Világháború Z esetében is. A zombik nemcsak gyorsan futnak, de ők csapatot alkotnak és képesek együttműködni.
WWZ a huszonegyedik századi zombik, a terrorista sejtektől és alvó ügynököktől való paranoiát testesítik meg. Bárki válhat terroristává - csakúgy, mint ahogy bárki válhat zombivá. A legtöbb félelem abból származik tehát, hogy felismerjük a zombit magunkban. Bármit is tekintenek majd a következő nagy veszélynek a társadalomra, meg fogjuk találni a következő zombifilmben, az örök életű csoszogó rémálomban.
Forrás:thesun.co.uk
Hozzászólások