Minden, amit tudni érdemes a világ egyik legjobb science-fiction művéről, a Dűnéről

Fontos információk Frank Herbert regénysorozatáról, amiből december 17-én érkezik az új adaptáció első része.A Dűne egyike azon könyveknek, amelyről még az is hallott, aki nem szereti a műfajt, ugyanis a regénysorozat, különösen annak az 1965-ben megjelent első része, minden idők egyik legjobb science-fictionje.

A Frank Herbert elképesztően összetett könyve egymással rivalizáló népekről, szereplőkről szól, tele politikai és szociológiai utalásokkal, ráadásul a cselekmény az évezredekkel későbbi jövőben játszódik.

A több, mint 500 oldalas első kötet óta több előzmény, folytatás és spinoff jelent meg, így kijelenthető, hogy Denis Villeneuve hatalmas feladatra vállalkozott azzal, hogy filmet készít a regényből.

Ugyan az új Dűne-adaptáció magyar bemutatója december 17-én lesz, mégis érdemes már most megismerkedni minden idők egyik legfontosabb sci-fi univerzumával, szereplőivel és az eddigi filmes adaptációkkal.

A Dűneverzum: A Dűnét akár úgy is el lehet képzelni, mintha a Trónok harca futurisztikusabb változata lenne, hiszen a több ezer évvel későbbi jövőben játszódik, ahol az emberiség már szétszóródva él az ismert világegyetemben, a hatalom pedig a nemesek tanácsa, avagy a Landsraad, az űrutazást és a kereskedelmet irányító Űrliga és a Padisah Császár. IV. Shaddam között oszlik meg.

A Dűneverzumban szigorúan tilos a gondolkodó gépek és az atomfegyverek használata. A technológia java része az emberi elme erőforrásaira épül, ezért jöttek létre az úgynevezett mentátok, akik tulajdonképpen emberi számítógépek.

Ugyanakkor a legfontosabb anyag egy „fűszer”, a melanzs, ami meghosszabbítja az életet, megváltozhatja a fogyasztó külsejét, valamint lehetővé teszi a rövid idejű jövőbe látást. Mindezért nagyon fontos az Űrliga számára, ugyanis a használatával a navigátorok biztos utat találnak a galaxison keresztül.

Emellett a melanzs természetfeletti képességekkel is felruházhatja a fogyasztókat, akik akár a felmenőik közös emlékeihez is hozzáférhetnek. A fűszert azonban az egész világegyetem egyetlen planétáján található meg, ami a Dűneként is ismert sivatagbolygó, Arrakis.

Habár ebből arra lehetne következtetni, hogy minden frakció igyekszik ezen a bolygón bázist építeni, mégis a felszínen uralkodó szárazság és a homokférgek miatt a fremen nép tekinthető az egyetlen őslakosnak.

A Dűneverzum főbb frakciói:

Az Atreides-ház: A dinasztia uralkodója, Leto Atreides herceg (Oscar Isaac) a kevés jóindulatú vezetők sorába tartozik egy olyan világban, ahol a hatalomnál és a különböző erőforrásoknál nincs fontosabb.

Az 1965-ben megjelent Dűne történetének egyik jelentős eseménye az, hogy Padisah Császár megszerzi a régi riválisuktól, a Harkonnen-háztól az Arrakis-t és az Atreides-ház fennhatósága alá helyezi azt. Miközben Leto herceg a családja védelmén fáradozik, addig a fia, Paul, rájön, hogy a sorsa a sivatagbolygóra vezeti.

A Harkonnen-ház: A Landsraad egyik leggazdagabb dinasztiája, ami az Atreides-ház régi riválisa. A Harkonnen-ház családfője Vladimir Harkonnen báró (Stellan Skarsgård).

A hedonista, szadista és könyörtelen báró úgy tesz, mintha sértené, hogy az ellenfele kapta az Arrakis-t, de valójában úgy gondolja, hogy ez egy kiváló lehetőség arra, hogy leszámoljon az Atreides-házzal.

A Bene Gesserit Rend: A galaxis egyik legnagyobb politikai erejének tekinthető a vallási rend, aminek tagjai csak nők lehetnek. Az egyedülálló embernemesítő programjuk, ami az elme és a test maximális tudatosításáról, valamint az intenzív fűszer-fogyasztásról szól, kiváló harci és manipulatív tulajdonságokkal ruházza fel őket.

A Bene Gesserit Rend vezetője Gaius Helen Mohiam Tisztelendő Anya, akinek mániája, hogy az embernemesítő programmal létrehozna egy szupermentátot, Kwisatz Haderach-ot, aki egyszerre látja a múltat, a jelent és a jövőt.

Gaius Helen Mohiam Tisztelendő Anya volt az, aki azzal a feladattal küldte el Lady Jessica Tisztelendő Anyát (Rebecca Ferguson), hogy legyen Leto Atreides ágyasa. Ennek köszönhetően született meg Paul Atreides (Timothée Chalamet).

A fremenek: Az Arrakis őslakosai egy sivatagi nép. A fremeneket a galaxis nagy részén lenézik, vérszomjas barátoknak tartják őket, ám valójában náluk jobban senki sem ismeri a bolygójukat, és a fűszer valódi természetét. A fremenek több ezer éve igyekeznek élhetővé tenni az Arrakis-t, miközben azt várják, hogy megjelenjen a messiás, Lisan al Gaib.Az 1965-os Dűne története: A Dűne egyike azon bestseller-alapanyagoknak, amelyek kihívás elé állítják az olvasót, hiszen elég nehezen befogadható történetről van szó, ezért eleinte több kiadó is nemet mondott Frank Herbertnek.

Az író végül az Analog magazinban, részletekre bontva kezdte megjelentetni a regényt. Miután sikerült „rendesen” kiadni a Dűnét, azután gyorsan felkapták, Herbert pedig már 1966-ban átvehette a Hugo-díjat.

Napjainkban amellett, hogy minden idők egyik legnagyobb hatású science fiction művének tartják, még olyan alkotások is megidézik, mint a Star Wars, aminek történetéből jól ismert a sivatagi környezet és a fiatal főhős, akiről lassan kiderül, hogy nagy dolgokra szánta a sors.

A Dűne elején Paul Atreides próbál megbékélni a különleges képességeivel, miközben a családjával éppen az Arrakis-ra készülnek költözni, hogy átvegyék az uralmat a bolygó felett. A fiúban rejlő lehetőségek először akkor mutatkoznak meg, amikor sikeresen átmegy Gaius Helen Mohiam Tisztelendő Anya kegyetlen tesztjén, amiből kiderül, hogy „ember”, azaz tökéletesen uralja az akaratát és a képességeit.

Ezzel együtt Paulnak különös álmai vannak az Arrakis-szal és egy titokzatos nővel kapcsolatban. Azt követően, hogy a fiú és a családja megérkezik a bolygóra, hamarosan megtámadják őket a Harkonnenek, az Arrakis korábbi hűbérurai.

A támadás elől csak Paul és Leto herceg ágyasa, Lady Jessica tud elmenekülni a sivatagba, ahol a fremenek befogadják őket, mert Paulban látják a rég várt messiást. Paul felveszi a Muad’Dib nevet, majd ágyasául fogadja azt a Chani nevű nőt (Zendaya), aki a korábbi álmaiban megjelent.

Eközben a régen Bene Gesserittől alapos kiképzést kapó Lady Jessica, a képességeinek hála, a fremen vallás papnőjévé, Sayyaddinává (azaz Tisztelendő Anyává) válik. Idővel Paul meglátja a fremenekben azt az erőt, amivel felszabadíthatnák a bolygót az elnyomás alól, még akkor is, ha ezzel azt kockáztatja, hogy az ellenőrzés nélkül hagyott sivatagi nép destabilizálhatja a galaxist.

Azt követően, hogy Paul átmegy ugyanazon a próbán, amin az édesanyja, hetekre kómába esik, majd az ébredés után képes lesz a magasabb dimenziók feldolgozására és felhasználására. Ennek a képességnek köszönhetően, néhány év alatt erős hadsereget kovácsol a fremenekből.

Ezt követően a bolygóra csalja a Sardaukarokat és a Harkonnen-csapatokat, akiket lerohan, majd a fűszer felett szerzett hatalmát arra használja, hogy megzsarolja, hogy Űrligát, hogy engedelmeskedjen neki, különben elpusztítja a fűszert.

Mivel az utóbbi behódol neki, ezért a császár, aki tulajdonképpen sehova sem utazhat Paul engedélye nélkül, lemond a trónról a fiú javára. A regény úgy ér véget, hogy Paul érdekházasságot köt Padisah Császár egyik lányával, Irulan hercegnővel, és retteg, hogy a fanatikus fremen követői, akik a hadjáratukat kiterjeszteni az egész galaxisra, milyen pusztítást hagynak maguk után.

A folytatások: Az 1965-ben megjelent Dűnét tizenkilenc regény és több novella követte. Maga Herbert összesen öt kötettel bővítette a történet univerzumát. Ezek közül az első 1965-ben jelent meg, A Dűne messiása címmel, míg az utolsó, A Dűne Káptalanház, 1985-ben. Ez az öt folytatás többnyire Paul trónra kerülése után játszódik, és a fremenek lázadásának következményeivel foglalkozik.

A Dűne messiása tizenkét évvel az első rész után játszódik. Ebben Pault eleinte nyomasztja, hogy a fremen hadjáratban 61 milliárd ember meghalt, de a látomásai azt sugallják, hogy ennél sokkal rosszabb sors vár az emberiségre. Paul igyekszik a legkisebb rossz felé terelni a dolgokat, miközben a rejtett ellenségei összeesküvést terveznek ellene.

Az ezt követő folytatások tovább szövik a sagát, de a hangsúly idővel áthelyeződik Paul gyermekeire, akik közül Leto II követi őt a trónon. Leto II A Dűne gyermekeitől kezdve egyre inkább egy ember-homokféreg hibriddé kezd válni, ami a 3500 évig tartó zsarnoki és elnyomó uralkodásának kezdete. Ebből is látszik, hogy míg a Dűne első része egész pozitívan zárult, addig a folytatások tragikusabb irányt vettek.

Herbert 1986-os halála jóval az előtt következett be, hogy befejezhette volna a hetedik Dűne-regényt, ezért a fia Brian Herbert és a sci-fi író Kevin J. Anderson (a Jedi Akadémia-trilógia szerzője) olyan könyvsorozaton kezdett dolgozni, ami a Dűneverzum történetével és meghatározó konfliktusaival foglalkozott. Ennek köszönhetően jelent meg az 1965-ös első regény előtt játszódó Előjáték a Dűnéhez, majd az ennél is korábbi eseményeket elbeszélő A Dűne legendái-trilógia.

Az idő múlásával Brian Herbert megtalálta az apja jegyzeteit, amelyeket a soha el nem készült hetedik résszel kapcsolatban készített. Ezeket felhasználva írta meg ő és Anderson a Dűne-saga utolsó részeit, a 2006-os A Dűne vadászait és a 2007-es A Dűne homokférgeit.

A Dűne világa azonban ennyivel nem ért véget, hiszen az évek múlásával még két spinoff-sorozat készült hozzá. Ezek egyike A Dűne hősei, a másik a Great Schools Of Dune, ami magyarul még nem jelent meg.Filmadaptációk: Már 1971-ben is beszéltek a Dűne megfilmesítéséről, de ezek a próbálkozások mind kudarcot vallottak. A tervek közül a legismertebb a chilei-francia rendező, Alejandro Jodorowsky elképzelése, aminek eredménye egy 10 órás film lett volna, benne Orson Welles, Gloria Swanson, David Carradine, Geraldine Chaplin és Salvador Dalí szereplésével.

A filmzenét a Pink Floyd szállította volna, míg a dizájnokért H. R. Giger és Moebius lett volna felelős. Sajnos, a terv nem valósulhatott meg, de egy 2013-as dokumentumfilm betekintést enged abba, hogy milyen lett volna az eredmény.

Tizenhat évvel később a Sci-Fi Channel berendelt egy három részes minisorozatot a Dűnéből. A Frank Herbert: Dűnében Alec Newman kapta Paul Atreides szerepét, William Hurt Leto herceget alakította, Saskia Reeves pedig Lady Jessicát kelthette életre. A kritikusok szerint ez az adaptáció egész hű volt a regényhez, de távolról sem volt tökéletes. A fogadtatás azonban elég pozitív lett ahhoz, hogy 2003-ban elkészüljön a második és a harmadik könyvre épülő folytatás, A Dűne gyermekei.

1984-ben aztán moziba került a hírhedt első Dűne-adaptáció, amit az a David Lynch írt és rendezett, aki bevallotta, hogy valójában soha nem olvasta a könyvet. Ebben a változatban Kyle MacLachlan alakítja Paul Atreidest, Francesca Annis Lady Jessicát, Sean Young Chanit, Kenneth McMillan Harkonnen bárót, Sting pedig Feyd-Rauthát.

A Lynch-féle Dűne eléggé megosztotta a kritikusokat. Többüknek az nem tetszett, hogy a direktor túlságosan zanzásította a történetet, amiből azok semmit sem értenek, akik nem olvasták a regénysorozatot. Az idő múlásával mégis egyfajta kultkedvencévé vált, de nem véletlen, hogy nem szokták megemlíteni Lynch legjobb filmjeinek rangsorában.

Most pedig érkezik a Denis Villeneuve (Szárnyas fejvadász 2049) rendező és Eric Roth (Csillag születik) forgatókönyvíró közös munkájából készült Dűne, amiről eddig annyit lehet tudni, hogy a kétrészes filmből az első 2020. december 17-én érkezik a magyar moziba.

Előzetes még nincs, de a szereposztás már ismert: Timothée Chalamet alakítja Paul Atreides-t, Rebecca Ferguson Lady Jessicát, Oscar Isaac Leto Atreides herceget, Josh Brolin Gurney Halecket, Jason Momoa Duncan Idahót, Stellan Skarsgård Vladimir Harkonnen bárót, Dave Bautista Glossu Rabantot, Charlotte Rampling pedig Gaius Helen Mohiam Tisztelendő Anyát.

Emellett ugyancsak Villeneuve rendezi a Bene Gesserit Rendről szóló spinoff-sorozat, a Dune: The Sisterhoodot pilotját. Ez alapján kijelenthető, hogy nemcsak a Legendary és a Warner, hanem Villeneuve is elkötelezte magát a Dűneverzum mellett.

(Forrás: hu.ign.com)


Hozzászólások

Alacsony önértékeléshez vezethetnek a mesebeli hercegnőkről szóló mesék

Alacsony önértékeléshez vezethetnek a mesebeli hercegnőkről szóló mesék

Ezeket a dolgokat tanulhatják meg rosszul a gyerekek a kedvenc történeteikből.

A valóságban idegtudós az Agymenők sztárja

A valóságban idegtudós az Agymenők sztárja

Zenészek és színészek, akikről nem is tudtad, hogy még milyen különleges hivatással teszik érdekesebbé az életüket.

Ezeknek az íróknak csak egy könyve lett sikeres

Ezeknek az íróknak csak egy könyve lett sikeres

A többi mű csak árnyéka annak, ami meghozta a hírnevet a szerzőnek.

A magyar irodalom nagy alakjait sem kímélte a spanyolnátha

A magyar irodalom nagy alakjait sem kímélte a spanyolnátha

Műveket ihletet, szerelmeket és barátságokat erősített meg a sok áldozatot követelő járvány.

Daniel Defoe regénye erősen emlékeztet a koronavírus-járványra

Daniel Defoe regénye erősen emlékeztet a koronavírus-járványra

Betegségek megjelenéséről, lefolyásáról és az élet normális kerékvágásba való visszatéréséről szóló történetek.

Disney párokat vizsgált egy pszichológus, aki szerint lesznek, akik idővel szakítanak

Disney párokat vizsgált egy pszichológus, aki szerint lesznek, akik idővel szakítanak

Nyolc mese szerelmesei, akik közül nem mindegyikre igaz, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.

Idézetek Csukás Istvántól, amelyeket érdemes örökre megjegyezni

Idézetek Csukás Istvántól, amelyeket érdemes örökre megjegyezni

Fontos gondolatok az ország mesemondójától.

Szabó Lőrinc átengedte a menyasszonyát Babits Mihálynak

Szabó Lőrinc átengedte a menyasszonyát Babits Mihálynak

A magyar irodalom legkülönlegesebb barátságai.

A nemzetközi megjelenés előtt is komoly kultusza volt Geraltnak

A nemzetközi megjelenés előtt is komoly kultusza volt Geraltnak

Kevésbé ismert tények a Vaják-franchise-ról.

Ritkán hallott érdekességek A diótörőről

Ritkán hallott érdekességek A diótörőről

Ezeket a tényeket talán te sem ismered a világ legsikeresebb balettjéről.

http://ujhazak.com