Mucha-kiállítás Budapesten
November 18-tól december 20-ig látogatható a "Mucha és társai" című tárlat a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay-termében.
Mintegy nyolcvan szecessziós plakátból rendeztek tárlatot, amely egyszerre kíván megfelelni oktatási célra és az érdeklődő nagyközönség igényeinek.
1900 körül került a poszterekből álló gyűjtemény a "Képző" jogelődjéhez, a Mintarajztanodához. Az akkor hetven darabból álló egység azóta 14 újabb darabbal bővült. A korszak és a szecessziós plakátok iránt az elmúlt években megnőtt az érdeklődés.
Bakos Katalin és Földi Eszter, a Magyar Nemzeti galéria két művészettörténésze dolgozta fel a gyűjteményt. Az ő munkájukat dicséri még az a 2001-ben kiadott album, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményét mutatja be "Mucha és társai - Szecessziós plakátok a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből" címmel. A gyűjtemény gazdag könyvtárral, irattárral és fotográfiákat, rajzokat, sokszorosított grafikát és japán metszetet tartalmazó művészeti anyaggal rendelkezik.
Most a látogatók magukat a zömében litografált plakátokat meg is tekintheti Mucha mellett a kor kiváló szecessziós művészei tervezésében. Mucha önmagát nem nevezte a szecesszió követőinek, sokkal inkább a szimbolizmussal rokonította műveit, az utókor azonban a szecessziós mesterek legkiválóbbjai között tartják számon.
Alfons Maria Mucha egy morva kisvárosban, Ivanciceben született 1960-ban. Autodidaktaként kezdte, majd Bécsben és Münchenben tanult. A Világkiállításra Párizsba utazott, s érte el első igazi sikereit. 1901-ben megkapta a Francia Becsületrend lovagi címét. Két évig az USA-ban el és dolgozott, ekkor már az amerikai Képzőművészeti Akadémián oktatott. 1906-ban tért vissza Csehországba. Egy amerikai milliomos megbízásából készítette monumentális művét, a "Szláv eposzt", amelyet 1928-ban Prága városának adományozott azzal a feltétellel, hogy méltó helyen állítsák ki. Akkor erre nem nyílt lehetőség, csak rövid ideig volt látható. Most unokája azt szeretné, ha a mű 2015-re vagy új galéria épülne, vagy a prágai főpályaudvar szecessziós épületében állítanák ki. A tervnek anyagi akadálya van. Prágában, a Kaunitz-palotában a művészetének szentelt múzeum látogatható. Ugyanígy látogatható a magyar fővárosban azonban a Mucha és kortársainak időszaki plakátkiállítása.
www.fidelio.hu
Mintegy nyolcvan szecessziós plakátból rendeztek tárlatot, amely egyszerre kíván megfelelni oktatási célra és az érdeklődő nagyközönség igényeinek.1900 körül került a poszterekből álló gyűjtemény a "Képző" jogelődjéhez, a Mintarajztanodához. Az akkor hetven darabból álló egység azóta 14 újabb darabbal bővült. A korszak és a szecessziós plakátok iránt az elmúlt években megnőtt az érdeklődés.
Hasonló kiállítás már sikert aratott a közelmúltban Bécsben, Rómában, Bolognában és Genovában, amelyhez katalógus is készült.
Bakos Katalin és Földi Eszter, a Magyar Nemzeti galéria két művészettörténésze dolgozta fel a gyűjteményt. Az ő munkájukat dicséri még az a 2001-ben kiadott album, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményét mutatja be "Mucha és társai - Szecessziós plakátok a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből" címmel. A gyűjtemény gazdag könyvtárral, irattárral és fotográfiákat, rajzokat, sokszorosított grafikát és japán metszetet tartalmazó művészeti anyaggal rendelkezik.
Most a látogatók magukat a zömében litografált plakátokat meg is tekintheti Mucha mellett a kor kiváló szecessziós művészei tervezésében. Mucha önmagát nem nevezte a szecesszió követőinek, sokkal inkább a szimbolizmussal rokonította műveit, az utókor azonban a szecessziós mesterek legkiválóbbjai között tartják számon.
Alfons Maria Mucha egy morva kisvárosban, Ivanciceben született 1960-ban. Autodidaktaként kezdte, majd Bécsben és Münchenben tanult. A Világkiállításra Párizsba utazott, s érte el első igazi sikereit. 1901-ben megkapta a Francia Becsületrend lovagi címét. Két évig az USA-ban el és dolgozott, ekkor már az amerikai Képzőművészeti Akadémián oktatott. 1906-ban tért vissza Csehországba. Egy amerikai milliomos megbízásából készítette monumentális művét, a "Szláv eposzt", amelyet 1928-ban Prága városának adományozott azzal a feltétellel, hogy méltó helyen állítsák ki. Akkor erre nem nyílt lehetőség, csak rövid ideig volt látható. Most unokája azt szeretné, ha a mű 2015-re vagy új galéria épülne, vagy a prágai főpályaudvar szecessziós épületében állítanák ki. A tervnek anyagi akadálya van. Prágában, a Kaunitz-palotában a művészetének szentelt múzeum látogatható. Ugyanígy látogatható a magyar fővárosban azonban a Mucha és kortársainak időszaki plakátkiállítása.
www.fidelio.hu
Hozzászólások