Múzeumok világnapja - Programok Nyíregyházán
Mesélő paloták címmel interaktív kultúrtörténeti sétát, valamint műemlékeket bemutató poszter kiállítást rendeznek a múzeumi világnap alkalmából szombaton a nyíregyházi Jósa András Múzeumban és a Kállay Gyűjteményben, hétfőn pedig a múlt század mindennapi életét, közte a régi, hatosztályos elemi iskola egyik tanítási óráját is felelevenítik a Sóstói Múzeumfaluban.
A Mesélő paloták című ingyenes program keretében délelőtt és délután három időpontban indul el a túra a múzeum aulájából, az érdeklődők "sétapálcáikkal és lámpásaikkal" bejárhatják a palotát a pincétől a padlásig - közölte az intézmény az MTI-vel.
Ezzel párhuzamosan a szervezők a megyei értékeket, elsősorban műemlékeket bemutató poszter-kiállítással is várják a közönséget.
Hétfőn, a világnapon a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn lévő skanzenben, a barabási iskola épületében a valamikori padokba ülhetnek be a látogatók és lehetnek részesei a 20. századi tanórának - mondta el Kisgyörgy Tamás, az intézmény munkatársa az MTI-nek.
A tanító természetesen a két világháború közötti viseletben, nádpálcával a kezében tartja majd az iskolai foglalkozást, palatáblára, palavesszővel írhatnak a felelésre kihívottak, akik megismerhetik az egykori követelményeket.
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által kezdeményezett múzeumi világnapon az idén 120 ország mintegy 30 ezer intézménye a Múzeumok a fenntartható társadalomért elnevezésű központi téma jegyében szervezi a rendezvényt.
A nyírségi skanzenben olyan példákat mutatnak be, amelyet már az elődök is alkalmaztak mindennapi életük jobbá tételéhez. A természeti erőforrások egykori használatából látható lesz a vesszőkerítés-fonás, a tetőfedés, a kenderfeldolgozás, a szövés, a gyertyamártás, a házi nagymosás folyamatai, a gyógynövénytermesztés a főzetek kóstolásával, valamint a mézeskalácssütés.
A látogatók előtt megnyitják a skanzen raktárait is, ahol kincsként őrzött használati tárgyakat őriznek, így például a híres habán kerámiákat. A Magyarországra betelepült hutteriták, habánok, a 16. századtól foglalkoztak ónmázas edények gyártásával, a fajansz készítéséhez egyedül ők értettek akkoriban a kontinens keleti felén.
Főként ónmázzal bevont díszkerámiákat készítettek, de gyártottak olcsóbb használati tárgyakat is, kulacsokat, kancsókat, talpas tálakat és kályhacserepeket.
A raktárakban különös formájú üvegedények és textilruházatok is vannak, így például a híres ajaki népviselet. Az észak-szabolcsi, Kisvárda melletti községben a hónap négy vasárnapján eltérő színű, fodros-zsinóros ruhát viseltek a nők, először fehér selymet, majd fehér alapú rózsás kasmírt, aztán pirosat, végül pedig zöld színűt.
Az úgynevezett technikai raktárban pedig régi telefonokat, telefonközpontokat, postagépeket, sőt a televíziók kezdeti készülékeit is láthatják majd a látogatók, akik jelképes összegért, egységesen 100 forintért vehetnek részt a múzeumi világnap rendezvényén a nyírségi Sóstói Múzeumban.
MTI
A Mesélő paloták című ingyenes program keretében délelőtt és délután három időpontban indul el a túra a múzeum aulájából, az érdeklődők "sétapálcáikkal és lámpásaikkal" bejárhatják a palotát a pincétől a padlásig - közölte az intézmény az MTI-vel.Ezzel párhuzamosan a szervezők a megyei értékeket, elsősorban műemlékeket bemutató poszter-kiállítással is várják a közönséget.
Hétfőn, a világnapon a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn lévő skanzenben, a barabási iskola épületében a valamikori padokba ülhetnek be a látogatók és lehetnek részesei a 20. századi tanórának - mondta el Kisgyörgy Tamás, az intézmény munkatársa az MTI-nek.
A tanító természetesen a két világháború közötti viseletben, nádpálcával a kezében tartja majd az iskolai foglalkozást, palatáblára, palavesszővel írhatnak a felelésre kihívottak, akik megismerhetik az egykori követelményeket.
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által kezdeményezett múzeumi világnapon az idén 120 ország mintegy 30 ezer intézménye a Múzeumok a fenntartható társadalomért elnevezésű központi téma jegyében szervezi a rendezvényt.
A nyírségi skanzenben olyan példákat mutatnak be, amelyet már az elődök is alkalmaztak mindennapi életük jobbá tételéhez. A természeti erőforrások egykori használatából látható lesz a vesszőkerítés-fonás, a tetőfedés, a kenderfeldolgozás, a szövés, a gyertyamártás, a házi nagymosás folyamatai, a gyógynövénytermesztés a főzetek kóstolásával, valamint a mézeskalácssütés.
A látogatók előtt megnyitják a skanzen raktárait is, ahol kincsként őrzött használati tárgyakat őriznek, így például a híres habán kerámiákat. A Magyarországra betelepült hutteriták, habánok, a 16. századtól foglalkoztak ónmázas edények gyártásával, a fajansz készítéséhez egyedül ők értettek akkoriban a kontinens keleti felén.
Főként ónmázzal bevont díszkerámiákat készítettek, de gyártottak olcsóbb használati tárgyakat is, kulacsokat, kancsókat, talpas tálakat és kályhacserepeket.
A raktárakban különös formájú üvegedények és textilruházatok is vannak, így például a híres ajaki népviselet. Az észak-szabolcsi, Kisvárda melletti községben a hónap négy vasárnapján eltérő színű, fodros-zsinóros ruhát viseltek a nők, először fehér selymet, majd fehér alapú rózsás kasmírt, aztán pirosat, végül pedig zöld színűt.
Az úgynevezett technikai raktárban pedig régi telefonokat, telefonközpontokat, postagépeket, sőt a televíziók kezdeti készülékeit is láthatják majd a látogatók, akik jelképes összegért, egységesen 100 forintért vehetnek részt a múzeumi világnap rendezvényén a nyírségi Sóstói Múzeumban.
MTI
Hozzászólások