Október 31. - a reformáció napja
1517. október 31-én Martin Luther (Luther Márton) ezen a napon függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontját.
Bár újabb kutatások szerint nem a vártemplom falára függesztette ki a tételeket, ahogy a köztudatban él, hanem levélben juttatta el feletteséhez, a megyés püspökhöz, több protestáns egyház ezt a napot ünnepnapként, a reformáció születése napjaként tartja számon.
Az ágostonrendi szerzetes célja a keresztény egyház megreformálása volt, nevezetesen a búcsúcédulák árusításának elutasítása, a bűnök pénzbeli megváltásának elítélése, a búcsú gyakorlatának elutasítása, az azzal kapcsolatos visszaélések megszüntetése. A professzor a pápa kiátkozta és kiközösítette.
Luther ezt követően Wartburg várában talált menedéket III. (Bölcs) Frigyes választófejedelem védelme alatt. Ott fordította le német nyelvre az Újszövetséget.
Nézeteinek elfogadása nem volt problémáktól mentes. Irányzatát lutheránusnak, ágostai hitvallásnak vagy evangélikusnak nevezték. Nálánál radikálisabb nézeteket vallott Jean Calvin (Kálvin János), genfi reformátor. Az ő követői a reformátusok. Az evangélikuson és a reformátuson kívül más irányzatok is tért nyertek, amelyek meg akarták újítani a vallást és az egyházat, de elterjedésük, hatásuk nem érte el Luther és Kálvin követőinek hatását.
Európa számos országához hasonlóan Magyarországon már 1517 előtt is sokan követelték az egyház megreformálását. A XVI. század közepén a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével a reformáció Magyarországon is elterjedt, kezdetben főleg a városi polgárság, a szászok, a magyarok és a szlovákok körében egyaránt. A hazai reformáció kimagasló vezetői Melius Juhász Péter, Heltai Gáspár, Johannes Honterus és Károli Gáspár voltak.
A 150. évforduló óta a vallásjavítás, megújítás napja. Ez a nap hivatalos ünnepnap Szlovéniába, illetve Németország egyes tartományaiban (Brandenburg, Mecklenburg, Elő-Pomeránia, Szász-Anhalt, Szászország, Türingia). Svájcban és más német tartományokban a protestáns egyházak az október 31-e utáni vasárnapon ünneplik a reformáció napját. Magyarországon is nagy hagyománya van október 31-ének. 1939-től az Országos Protestáns Napok rendezvényeinek időpontja is. Az idei évben a 2017. évi 500. évforduló előkészületeinek első lépéseit tették meg.
Bár újabb kutatások szerint nem a vártemplom falára függesztette ki a tételeket, ahogy a köztudatban él, hanem levélben juttatta el feletteséhez, a megyés püspökhöz, több protestáns egyház ezt a napot ünnepnapként, a reformáció születése napjaként tartja számon.Az ágostonrendi szerzetes célja a keresztény egyház megreformálása volt, nevezetesen a búcsúcédulák árusításának elutasítása, a bűnök pénzbeli megváltásának elítélése, a búcsú gyakorlatának elutasítása, az azzal kapcsolatos visszaélések megszüntetése. A professzor a pápa kiátkozta és kiközösítette.
Luther ezt követően Wartburg várában talált menedéket III. (Bölcs) Frigyes választófejedelem védelme alatt. Ott fordította le német nyelvre az Újszövetséget.
Nézeteinek elfogadása nem volt problémáktól mentes. Irányzatát lutheránusnak, ágostai hitvallásnak vagy evangélikusnak nevezték. Nálánál radikálisabb nézeteket vallott Jean Calvin (Kálvin János), genfi reformátor. Az ő követői a reformátusok. Az evangélikuson és a reformátuson kívül más irányzatok is tért nyertek, amelyek meg akarták újítani a vallást és az egyházat, de elterjedésük, hatásuk nem érte el Luther és Kálvin követőinek hatását.
Európa számos országához hasonlóan Magyarországon már 1517 előtt is sokan követelték az egyház megreformálását. A XVI. század közepén a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével a reformáció Magyarországon is elterjedt, kezdetben főleg a városi polgárság, a szászok, a magyarok és a szlovákok körében egyaránt. A hazai reformáció kimagasló vezetői Melius Juhász Péter, Heltai Gáspár, Johannes Honterus és Károli Gáspár voltak.
A 150. évforduló óta a vallásjavítás, megújítás napja. Ez a nap hivatalos ünnepnap Szlovéniába, illetve Németország egyes tartományaiban (Brandenburg, Mecklenburg, Elő-Pomeránia, Szász-Anhalt, Szászország, Türingia). Svájcban és más német tartományokban a protestáns egyházak az október 31-e utáni vasárnapon ünneplik a reformáció napját. Magyarországon is nagy hagyománya van október 31-ének. 1939-től az Országos Protestáns Napok rendezvényeinek időpontja is. Az idei évben a 2017. évi 500. évforduló előkészületeinek első lépéseit tették meg.
Hozzászólások