Ősök Napja - Kiállítással és tudományos előadásokkal is emlékeznek a magyar ősökre
Régészeti és antropológiai kiállítás, a honfoglalás kori népességről, a magyar és kirgiz dallamvilágról, valamint a besenyők történetéről szóló tudományos előadások is várják az érdeklődőket augusztus 14. és 16. között Bugacon, az Ősök Napja című, harmadik alkalommal megrendezett hagyományőrző rendezvényen.
A Kárpát-medencében tömegmozgalommá növekedett a magyar múlt iránti érdeklődés, vizsgálódás és kutatás, és ebben Bugac sajátos, kiemelt szerepet tölt be - hangsúlyozta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke a programokról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Kiemelte: az év 365 napja az ősök napja kell, hogy legyen, hiszen minden mozdulatunkban, hanghordozásunkban ott van az ősök mozdulata, amely meg tud jelenni a táncban, a dalban, a mítoszvilágban és egy stílusban, amelyet nemzeti magyar stílusnak is nevezhetünk.
A rendezvényen ezúttal is felállítják a világ legnagyobb jurtáját, az Atilla-sátrat, ahol ismét látható lesz Kerkai Zalán Hunok bejövetele című festménye, az ősök sátrában pedig Atilla portréja. Az Ősök arcképcsarnoka címmel régészeti és antropológiai kiállítás is nyílik, amelynek részeként most először láthatnak az érdeklődők egy besenyő harcos koponyája alapján készült rekonstrukciót.
Az előadók között lesz Bernert Zsolt antropológus, aki a honfoglalás kori népesség struktúrájáról beszél a Kárpát-medencei antropológiai adatbázis alapján. Sipos János népzenekutató a magyar és kirgiz dallamvilág ősi párhuzamaira mutat rá, Gallina Zsolt és Litauszki Zoltán régészek a besenyők történetét és hagyatékát mutatják be, Lezsák Sándor A nemzeti gondolat a történelem tanításban címmel tart előadást.
A magyar ősöket és hagyományokat a háromnapos rendezvényen tudományos előadások és kiállítások mellett csatajelenetekkel, gyorsasági lovasversennyel, lovasíjász bemutatóval, vívó párbajokkal, solymász és agarász bemutatóval és táncházzal is megidézik.
Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy a hagyományőrző seregszemlén mintegy 200 lovas vonul fel avar, hun és honfoglalás kori öltözetben és fegyverzetben. Az érdeklődők megismerhetik a lovas-nomád harcművészetet és a köböre elnevezésű, csoportos lovas-nomád ügyességi játékot is.
Varga Zoltán szervezési igazgató beszámolt arról, hogy a tavalyihoz képest idén 25 százalékkal megnövelik az árnyékoló felületeket és a lelátókat, amelyeken több mint ezer ülőhelyet létesítenek. Hozzáfűzte, hogy a kempingben újabb kutat létesítettek, ezzel bővül a zuhanyzási lehetőség és a vízellátás, a gyerekeknek játszóházat és pancsolási lehetőséget is biztosítanak.
Hunok Bejövetele
A találkozónak a helyszínen felállított több mint száz jurtából álló, a honfoglalás korát idéző nomád tábor ad otthont, a rendezvényre több napra kilátogató érdeklődők a közelben kialakított kempingben szállhatnak meg.
MTI
A Kárpát-medencében tömegmozgalommá növekedett a magyar múlt iránti érdeklődés, vizsgálódás és kutatás, és ebben Bugac sajátos, kiemelt szerepet tölt be - hangsúlyozta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke a programokról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Kiemelte: az év 365 napja az ősök napja kell, hogy legyen, hiszen minden mozdulatunkban, hanghordozásunkban ott van az ősök mozdulata, amely meg tud jelenni a táncban, a dalban, a mítoszvilágban és egy stílusban, amelyet nemzeti magyar stílusnak is nevezhetünk.
A rendezvényen ezúttal is felállítják a világ legnagyobb jurtáját, az Atilla-sátrat, ahol ismét látható lesz Kerkai Zalán Hunok bejövetele című festménye, az ősök sátrában pedig Atilla portréja. Az Ősök arcképcsarnoka címmel régészeti és antropológiai kiállítás is nyílik, amelynek részeként most először láthatnak az érdeklődők egy besenyő harcos koponyája alapján készült rekonstrukciót.
Az előadók között lesz Bernert Zsolt antropológus, aki a honfoglalás kori népesség struktúrájáról beszél a Kárpát-medencei antropológiai adatbázis alapján. Sipos János népzenekutató a magyar és kirgiz dallamvilág ősi párhuzamaira mutat rá, Gallina Zsolt és Litauszki Zoltán régészek a besenyők történetét és hagyatékát mutatják be, Lezsák Sándor A nemzeti gondolat a történelem tanításban címmel tart előadást.
A magyar ősöket és hagyományokat a háromnapos rendezvényen tudományos előadások és kiállítások mellett csatajelenetekkel, gyorsasági lovasversennyel, lovasíjász bemutatóval, vívó párbajokkal, solymász és agarász bemutatóval és táncházzal is megidézik.
Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy a hagyományőrző seregszemlén mintegy 200 lovas vonul fel avar, hun és honfoglalás kori öltözetben és fegyverzetben. Az érdeklődők megismerhetik a lovas-nomád harcművészetet és a köböre elnevezésű, csoportos lovas-nomád ügyességi játékot is.
Varga Zoltán szervezési igazgató beszámolt arról, hogy a tavalyihoz képest idén 25 százalékkal megnövelik az árnyékoló felületeket és a lelátókat, amelyeken több mint ezer ülőhelyet létesítenek. Hozzáfűzte, hogy a kempingben újabb kutat létesítettek, ezzel bővül a zuhanyzási lehetőség és a vízellátás, a gyerekeknek játszóházat és pancsolási lehetőséget is biztosítanak.
Hunok BejöveteleA találkozónak a helyszínen felállított több mint száz jurtából álló, a honfoglalás korát idéző nomád tábor ad otthont, a rendezvényre több napra kilátogató érdeklődők a közelben kialakított kempingben szállhatnak meg.
MTI
Hozzászólások