Pejácsevich Dóra zeneszerzőre emlékezik a MÁV Szimfonikus Zenekar péntek esti koncertjével
Halálának 100. évfordulóján Pejácsevich Dóra horvát-magyar zeneszerzőre emlékezik Kesselyák Gergely vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar péntek esti koncertjén, a Zeneakadémián - tájékoztatta a zenekar az MTI-t szerdán.
A műsoron Pejácsevich Dóra Verwandlung op. 37, Liebeslied op. 39, Szimfónia, fisz-moll, op. 41 című művei, valamint Liszt A-dúr zongoraversenye szerepelnek, közreműködik Láng Dorottya mezzoszoprán, valamint Balog József zongoraművész. A MÁV Szimfonikusokat Kesselyák Gergely karmester vezényli - áll a közleményben.
Mint a zenekar közleményében felidézik, Pejácsevich Dóra 1885-ben horvát-magyar arisztokrata családban született Budapesten, apja, Teodor Pejacevic horvát arisztokrata, anyja pedig Vay Erzsébet magyar grófi család sarja, széles körben elismert zongoraművész volt. Lányukat ő kezdte zenére tanítani, majd Pejácsevich Dóra magasabb fokú tanulmányait Zágrábban, Drezdában és Münchenben végezte, 12 éves korában kezdett komponálni. Az első világháború alatt betegápolóként dolgozott, háborús élményei mély nyomot hagytak benne. Művei kezdetben a késő romantika stílusát követték, a világháború hatása alatt fordult a századelő expresszionista és modernista zeneszerzői felé.
Műveit már életében bemutatták, Budapest, Bécs, Zágráb, Prága, München, Drezda és más városok hangversenytermeiben. 1913-ban komponálta op. 33 számú zongoraversenyét, amely az első horvát versenymű, valamint 1916-17-ben az első horvát szimfóniát. A Horvát Zenei Információs Központ több mint 100 művét adta ki, zenekari művei 2000 után jelentek meg CD-n - áll a közleményben.
Kesselyák Gergely karmester zenei tevékenységének jelentős része a szomszéd népek zenéjének kutatása és bemutatása Magyarországon, ennek keretében ismerheti meg a közönség a hangversenyen a horvát-magyar zeneszerző három fontos alkotását. Mint írták, a magyar, horvát és osztrák hazájához egyaránt szorosan kötődő Pejácsevich Dóra zenéjében az Osztrák-Magyar Monarchia városainak századfordulós világa tükröződik, ahol a polgárság otthon érezhette magát Budapesten, Bécsben, Pozsonyban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások