Potsdam
A német városka neve szorosan összefonódott az 1945-ös nagyhatalmi konferenciával.
Az Amerika Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam- és kormányfői tanácskoztak itt július 17-től augusztus 2-áig. Teherán (19439 és Jalta (1945) után Potsdamban dőlt el a második világháború utáni nemzetközi politikai és jogrend.
A háborút eldöntő nagyhatalmainak három első számú vezetője közül Potsdamban már csak Sztálin lehetett jelen. Az USA egyetlen négyszer megválasztott elnöke, Franklin Delano Roosevelt Utóda Harry Truman lett. 1945. április 12-én elhunyt. Winston Churchill pedig elvesztette az általános választásokat, így az új miniszterelnök, Clement R.
Az első számú vezetőkkel egyidőben a három nagyhatalom külügyminiszterei, illetve vezérkari főnökei is tanácskozásokat folytattak.
1945. augusztus 2-án aláírták a konferencia záróokmányát, amely "potsdami megállapodások" néven került a történelemkönyvekbe.
A konferencia első számú témája Németország volt - a nagyhatalmak ragaszkodtak hozzá, hogy a tanácskozások német területen folytatódjanak -, de mellette más országok, így Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Olaszország, Finnország, Bulgária és Románia jövőjéről is tárgyaltak. Ennek céljából létrehozták az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió, Franciaország és Kína külügyminisztereinek tanácsát, hogy a felsorolt országokkal előkészítse a békeszerződést. (Magyarországgal 1945 januárjában írták alá a fegyverszüneti megállapodást, de a békekötésre csak 1947 februárjában került sor.) A bulgáriai, a finnországi, az olaszországi, a romániai és a magyarországi békével kapcsolatban jelezték, hogy a békeszerződések megkötése "ezen államok elismert demokratikus kormányaival" után lehetőség nyílik felvételükre az ENSZ tagjai sorába.
A záróközlemény előírta, hogy a Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon élő németeket át kell telepíteni Németországba, egyenlő elosztásban a megszállási övezetek között és az emberiesség messze menő figyelembe vételével.
Potsdamban megerősítették Németország négyhatalmi megszállását, az ország teljes leszerelését, a nácizmus teljes felszámolását és a háborús bűnösök felelősségre vonását.
A legfőbb kormányzati hatalmat minden nagyhatalom saját zónájában gyakorolja. Berlin egésze maradt a szovjet megszállási övezetben. Königsberget a Szovjetunióhoz csatolták és rögzítésre került Lengyelországgal az Odera-Neisse határ.
Legnagyobb vita a jóvátétele kérdésében merült fel.
A következő éveket a nagyhatalmak közötti hidegháború jellemezte.
www.mult-kor.hu
Az Amerika Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam- és kormányfői tanácskoztak itt július 17-től augusztus 2-áig. Teherán (19439 és Jalta (1945) után Potsdamban dőlt el a második világháború utáni nemzetközi politikai és jogrend.
A háborút eldöntő nagyhatalmainak három első számú vezetője közül Potsdamban már csak Sztálin lehetett jelen. Az USA egyetlen négyszer megválasztott elnöke, Franklin Delano Roosevelt Utóda Harry Truman lett. 1945. április 12-én elhunyt. Winston Churchill pedig elvesztette az általános választásokat, így az új miniszterelnök, Clement R. Attlee tárgyalt a Cecilienhofban. (A német kastélyban pedig számítottak Churchillre és számára egy extra nagy méretű széket is készítettek, ugyanis lehetett tartani tőle, hogy a normál méretű székekbe nem fér bele.)
Az első számú vezetőkkel egyidőben a három nagyhatalom külügyminiszterei, illetve vezérkari főnökei is tanácskozásokat folytattak.
1945. augusztus 2-án aláírták a konferencia záróokmányát, amely "potsdami megállapodások" néven került a történelemkönyvekbe.
A konferencia első számú témája Németország volt - a nagyhatalmak ragaszkodtak hozzá, hogy a tanácskozások német területen folytatódjanak -, de mellette más országok, így Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Olaszország, Finnország, Bulgária és Románia jövőjéről is tárgyaltak. Ennek céljából létrehozták az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió, Franciaország és Kína külügyminisztereinek tanácsát, hogy a felsorolt országokkal előkészítse a békeszerződést. (Magyarországgal 1945 januárjában írták alá a fegyverszüneti megállapodást, de a békekötésre csak 1947 februárjában került sor.) A bulgáriai, a finnországi, az olaszországi, a romániai és a magyarországi békével kapcsolatban jelezték, hogy a békeszerződések megkötése "ezen államok elismert demokratikus kormányaival" után lehetőség nyílik felvételükre az ENSZ tagjai sorába.
A záróközlemény előírta, hogy a Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon élő németeket át kell telepíteni Németországba, egyenlő elosztásban a megszállási övezetek között és az emberiesség messze menő figyelembe vételével.
Potsdamban megerősítették Németország négyhatalmi megszállását, az ország teljes leszerelését, a nácizmus teljes felszámolását és a háborús bűnösök felelősségre vonását.
A legfőbb kormányzati hatalmat minden nagyhatalom saját zónájában gyakorolja. Berlin egésze maradt a szovjet megszállási övezetben. Königsberget a Szovjetunióhoz csatolták és rögzítésre került Lengyelországgal az Odera-Neisse határ.
Legnagyobb vita a jóvátétele kérdésében merült fel.
A következő éveket a nagyhatalmak közötti hidegháború jellemezte.
www.mult-kor.hu
Hozzászólások