Romhányi-rímhányó
1921-ben ezen a napon, március 8-án született a magyar nyelv egyik virtuóza, költő, író, műfordító Romhányi József.
Eredetileg zeni pályára készült, brácsán játszott, több magyar kortárs opera szövegét írta, így Ránki György "Muzsikus Péter" című művét is. Kabaréversek írását, operettek és musicalek szövegeinek fordítását is vállalta. Ez utóbbiak közül a legismertebb T. S. Eliot verseiből Andrew Lloyd Webber zenéjére összeállított "Macskák", amely a budapesti Madách Színház egyik sikerdarabja immár harminc éve.
Pályáját a Magyar Rádióban dramaturgként kezdte, majd művészeti vezető volt előbb az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságon, majd a Magyar Televízióban. 1962-től haláláig (1983) ismét a Magyar Rádióban dolgozott dramaturgként. Halálának évében érdemes művész díjjal tüntették ki.
A nagyközönség elsősorban állatverseit ismeri, amely halála utána összegyűjtve Szamárfül néven jelent meg. Mára már klasszikussá vált a "A pék pókja", a "Kecskére káposztát", a "Nyúliskola", a "Szamármese", a "Moszkitó opera", a "Teve fohásza", "A majom búcsúbeszéde társaihoz" vagy a "Marhalevél". Teljes életműve bemutatása több száz mű címének felsorolását jelentené. Ehelyett évfordulójára a "Marhalevél" című versének egy részlete álljon itt, amelyben a szerelmes bika levélben vall szerelmet az imádott tehénnek:
"Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája,
Üdvözli Önt a marhája."
Eredetileg zeni pályára készült, brácsán játszott, több magyar kortárs opera szövegét írta, így Ránki György "Muzsikus Péter" című művét is. Kabaréversek írását, operettek és musicalek szövegeinek fordítását is vállalta. Ez utóbbiak közül a legismertebb T. S. Eliot verseiből Andrew Lloyd Webber zenéjére összeállított "Macskák", amely a budapesti Madách Színház egyik sikerdarabja immár harminc éve. Az ő nevéhez fűződik Gluck, Orff és Rossini egy-egy művének magyar operalibrettója. A Dargay Attila által rendezett "Lúdas Matyi" és a Nepp József rendezte "Hófehér" című rajzfilmek forgatókönyvét és más rajzfilmek szövegét is ő írta. Az eredetileg televíziós bemutatásra szánt rajzfilm sorozatok közül a "Mézga család", a "Kérem a következőt" (Dr. Bubó), "Mekk Elek az ezermester" és a "Flinstone család" (magyar változatban "Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki") bravúros szövegeit kiváló színészek hangjával (a teljesség igénye nélkül Szabó Gyula, Psota Irén, Várady Hédi, Csákányi László, Márkus László, Harkányi Endre, Tomanek Nándor, Földessy Margit, Geszti Péter) máig idézik a nézők. A "Két vallomás" című filmben elhangzott "Párizsban szép a nyár" című dal Horváth Tivadar előadásában sokáig az egyik legnépszerűbb hazai sláger volt. Gyerekkönyveivel is maradandót alkotott.
Pályáját a Magyar Rádióban dramaturgként kezdte, majd művészeti vezető volt előbb az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságon, majd a Magyar Televízióban. 1962-től haláláig (1983) ismét a Magyar Rádióban dolgozott dramaturgként. Halálának évében érdemes művész díjjal tüntették ki.
A nagyközönség elsősorban állatverseit ismeri, amely halála utána összegyűjtve Szamárfül néven jelent meg. Mára már klasszikussá vált a "A pék pókja", a "Kecskére káposztát", a "Nyúliskola", a "Szamármese", a "Moszkitó opera", a "Teve fohásza", "A majom búcsúbeszéde társaihoz" vagy a "Marhalevél". Teljes életműve bemutatása több száz mű címének felsorolását jelentené. Ehelyett évfordulójára a "Marhalevél" című versének egy részlete álljon itt, amelyben a szerelmes bika levélben vall szerelmet az imádott tehénnek:
"Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája,
Üdvözli Önt a marhája."
Hozzászólások