Szabad György 90 éves
1990-től 1994-ig a rendszerváltás utáni első országgyűlés elnöke, akadémikus, Széchenyi-díjas történész ma kilencvenéves. Fő kutatási területe a XIX. századi magyarországi polgári átalakulás.
Szabad György és Antall József a parlamentben
Aradon született, szülei Trianon után optálással megtartották magyar állampolgárságukat. 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költöztek. 1942-ben továbbtanulási kérelmét a numerus clausus miatt elutasították. A német megszállás alatt kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra kellett jelentkeznie, ahonnan megszökött.
1945-ben a Független Kisgazdapárt tagja lett, ahonnan 1946 tavaszán kilépett. Ezt követően 1989-ig semmilyen párttevékenységet nem folytatott. 1956-os tevékenysége miatt zaklatták, de eljárást nem indítottak ellene.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen (később ELTE) 1945-ben megkezdhette tanulmányait történelem-levéltár szakon. Közben szőlőt és gyümölcsöst mintagazdasággá fejlesztett, de azt a kuláklistás időben fel kellett adnia.
Gyakornok az országos levéltárban, majd aspiráns az ELTE-n. Ugyanott később adjunktus, majd docens, végül egyetemi tanár. 1994-ben nyugdíjba vonulása után professor emeritus a magyar történeti tanszéken.
Megszerezte a történelem kandidátusa, majd doktora címet. Előbb a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja.
Kutatási területe pályája kezdetén a magyar gazdaság- és társadalomtörténet volt, majd egyre inkább a polgári átalakulás kérdéseit vizsgálta. Foglalkozott - többek között - Kossuth Lajossal. Foglalkozott az önálló államiság kérdésével, a jogállamiság és az abszolutista törekvések közötti ellentéttel. Könyvei, tanulmányai a magyaron kívül idegen nyelven is megjelentek. Néhány műve: Forradalom és kiegyezés válaszútján 1860–61, Kossuth on the Political System of the United States of America, Deák Ferenc és a reformkori Széchenyi–Kossuth-vita, Hungarian Political Trends between the Revolution and the Compromise 1849–1867, Kossuth politikai pályája, Az önkényuralom kora 1849–1867, Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán, Miért halt meg Teleki László?, Magyarország önálló államiságának kérdése a polgári átalakulás korában, Wesselényi és Kölcsey, A kormány parlamenti felelősségének kérdése, Conceptualization of a Danubian Federation,
A parlamentáris kormányzati rendszer megteremtése, védelmezése, és kockáztatása Magyarországon 1848–1867, Magyarország polgári átalakulása a reformkorban és 1848–49-ben, Kossuth irányadása és Antall József újraolvasott kormányprogramja.
1965-ben és 1973-ban nyerte el az Akadémiai Díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2006-ban a Széchenyi-díjat.
A politikai életbe 1987-ben tért vissza. Aktív részese volt a lakiteleki találkozónak, az Ellenzéki Kerekasztal munkáinak. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, majd pártelnökségi tagja lett. Előbb az országgyűlés alelnöke, majd három hónap múlva elnöke lett. A párt szakadásakor a Magyar Demokrata Néppárthoz (MDNP) csatlakozott. A párt frakciójának egyik helyettes vezetőjévé választották. Miután a párt nem került be a parlamentbe, a pártból kilépett, az aktív politizálástól visszavonult.
www.mult-kor.hu
Szabad György és Antall József a parlamentbenAradon született, szülei Trianon után optálással megtartották magyar állampolgárságukat. 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költöztek. 1942-ben továbbtanulási kérelmét a numerus clausus miatt elutasították. A német megszállás alatt kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra kellett jelentkeznie, ahonnan megszökött.
1945-ben a Független Kisgazdapárt tagja lett, ahonnan 1946 tavaszán kilépett. Ezt követően 1989-ig semmilyen párttevékenységet nem folytatott. 1956-os tevékenysége miatt zaklatták, de eljárást nem indítottak ellene.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen (később ELTE) 1945-ben megkezdhette tanulmányait történelem-levéltár szakon. Közben szőlőt és gyümölcsöst mintagazdasággá fejlesztett, de azt a kuláklistás időben fel kellett adnia.
Gyakornok az országos levéltárban, majd aspiráns az ELTE-n. Ugyanott később adjunktus, majd docens, végül egyetemi tanár. 1994-ben nyugdíjba vonulása után professor emeritus a magyar történeti tanszéken.
Megszerezte a történelem kandidátusa, majd doktora címet. Előbb a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja.
Kutatási területe pályája kezdetén a magyar gazdaság- és társadalomtörténet volt, majd egyre inkább a polgári átalakulás kérdéseit vizsgálta. Foglalkozott - többek között - Kossuth Lajossal. Foglalkozott az önálló államiság kérdésével, a jogállamiság és az abszolutista törekvések közötti ellentéttel. Könyvei, tanulmányai a magyaron kívül idegen nyelven is megjelentek. Néhány műve: Forradalom és kiegyezés válaszútján 1860–61, Kossuth on the Political System of the United States of America, Deák Ferenc és a reformkori Széchenyi–Kossuth-vita, Hungarian Political Trends between the Revolution and the Compromise 1849–1867, Kossuth politikai pályája, Az önkényuralom kora 1849–1867, Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán, Miért halt meg Teleki László?, Magyarország önálló államiságának kérdése a polgári átalakulás korában, Wesselényi és Kölcsey, A kormány parlamenti felelősségének kérdése, Conceptualization of a Danubian Federation,
A parlamentáris kormányzati rendszer megteremtése, védelmezése, és kockáztatása Magyarországon 1848–1867, Magyarország polgári átalakulása a reformkorban és 1848–49-ben, Kossuth irányadása és Antall József újraolvasott kormányprogramja.
1965-ben és 1973-ban nyerte el az Akadémiai Díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2006-ban a Széchenyi-díjat.
A politikai életbe 1987-ben tért vissza. Aktív részese volt a lakiteleki találkozónak, az Ellenzéki Kerekasztal munkáinak. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, majd pártelnökségi tagja lett. Előbb az országgyűlés alelnöke, majd három hónap múlva elnöke lett. A párt szakadásakor a Magyar Demokrata Néppárthoz (MDNP) csatlakozott. A párt frakciójának egyik helyettes vezetőjévé választották. Miután a párt nem került be a parlamentbe, a pártból kilépett, az aktív politizálástól visszavonult.
www.mult-kor.hu
Hozzászólások