Szent Iván éji tűzugrás a Sóstói Múzeumfaluban
Tűzugrás, zsonglőrbemutató és Kormorán-koncert várja az év legrövidebb éjszakáján, június 23-án, Szent Iván éjén a Sóstói Múzeumfalu a látogatóit.Kisgyörgy Tamás, a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn lévő skanzen közművelődési munkatársa az MTI-nek elmondta: a régi hagyományt elevenítik fel, hogy az egykori hiedelem szerint a tűz tisztító és gonoszűző erejével, a szerelem, illetve a termékenység varázslásával megismerkedhessen mindenki, aki egy éjszakára betér az intézménybe.
A Szent Iván éji tűzrakást a szláv népek terjesztették el egykor Európában, és a kontinens északi és déli részén még ma is él a néphagyomány. A nyári napforduló idején gyújtott tűzről azt tartották, s tarják, hogy megvéd a jégeső, a köd, a dögvész ellen és elősegíti a jó mezőgazdasági termést. Az elhamvadó parazsat átugró párok, valamint a távol lévő kedvesük miatt egyedül ugrók pedig megerősítik szerelmüket, összetartozásukat, s a hiedelem szerint bőséges gyermekáldásban lesz részük.
A Sóstói Múzeumfalu hajnalig tartó éjszakai programja 21 órakor kezdődik Szent Iván éjjelén. A skanzen épületei a misztikumhoz illő sejtelmes világítást kapnak az alkalomra. A jármi kiállítóházban az Ahová a király is gyalog jár című tárlatot nyitják meg elsőként, az illemhelyek többezeréves történetével ismerkedhetnek meg a résztvevők.
Ezt követően 22 órakor a Sárkánylányok nevű együttes tagjainak tűzzsonglőr bemutatóját nézhetik meg a látogatók, és utána lesz a Szent Iván-i máglyagyújtás, amely valamikor hazánkban is gyakorolt volt, mára azonban szinte teljesen kikopott a szokásból.
Amíg a máglya ég, a Kormorán együttes koncertje szórakoztatja a közönséget, éjfélhez közeledve pedig a Nyírség Táncegyüttes magyar és kelet-európai néptáncokból, illetve népszokásokból összeállított műsorát rendezik meg.
Az elhamvadó máglya felett hajnalba nyúlóan következik ezután a Szent Iván éji tűzugrás, ki párjával, ki egyedül veti át majd magát a parázson, varázsolva szerelmet, örökké tartó kapcsolatot és gyermekáldást magának, illetve választottjának.
(Forrás: MTI)
A Szent Iván éji tűzrakást a szláv népek terjesztették el egykor Európában, és a kontinens északi és déli részén még ma is él a néphagyomány. A nyári napforduló idején gyújtott tűzről azt tartották, s tarják, hogy megvéd a jégeső, a köd, a dögvész ellen és elősegíti a jó mezőgazdasági termést. Az elhamvadó parazsat átugró párok, valamint a távol lévő kedvesük miatt egyedül ugrók pedig megerősítik szerelmüket, összetartozásukat, s a hiedelem szerint bőséges gyermekáldásban lesz részük.
A Sóstói Múzeumfalu hajnalig tartó éjszakai programja 21 órakor kezdődik Szent Iván éjjelén. A skanzen épületei a misztikumhoz illő sejtelmes világítást kapnak az alkalomra. A jármi kiállítóházban az Ahová a király is gyalog jár című tárlatot nyitják meg elsőként, az illemhelyek többezeréves történetével ismerkedhetnek meg a résztvevők.
Ezt követően 22 órakor a Sárkánylányok nevű együttes tagjainak tűzzsonglőr bemutatóját nézhetik meg a látogatók, és utána lesz a Szent Iván-i máglyagyújtás, amely valamikor hazánkban is gyakorolt volt, mára azonban szinte teljesen kikopott a szokásból.
Amíg a máglya ég, a Kormorán együttes koncertje szórakoztatja a közönséget, éjfélhez közeledve pedig a Nyírség Táncegyüttes magyar és kelet-európai néptáncokból, illetve népszokásokból összeállított műsorát rendezik meg.
Az elhamvadó máglya felett hajnalba nyúlóan következik ezután a Szent Iván éji tűzugrás, ki párjával, ki egyedül veti át majd magát a parázson, varázsolva szerelmet, örökké tartó kapcsolatot és gyermekáldást magának, illetve választottjának.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások