Szentendrei művésznők
"Alkotó vagy múzsa" címmel a MűvészetMalom új időszaki kiállítással tiszteleg ki azon Szentendréhez kötődő művészek előtt, akik híres művész férjüket támogatták, de közben maguk is maradandót alkottak művészetükkel.
Anna Margit
Anna Margit, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vaszkó Erzsébet és Modok Mária műveiből válogattak a kiállítás rendezői. A tárlat aktualitásul az ötből három művésznő születésének 100. évfordulója szolgáltatott. Bár korukban már a művészképzés nyitva állt a nők előtt, különösen a művészpályán még nem kezelték egyenrangúaknak a női művészeket. Műveiket önmagukon túl úgyis vizsgálták, vizsgálják, mint művészfeleségek alkotásait. Vizsgálható, hogy milyen szerep jutott nekik férjük mellett, illetve saját jogukon a művészvilágban. Anna Margit férje Ámos Imre, Vajda Júliáé Vajda Lajos, Szántó Piroskáé pedig az író Vas István volt. Anna Margit és Vajda Júlia viszonylag hamar megözvegyült, s a társ elvesztése végig jelen volt művészetükben. Másrészről így léphettek ki férjük árnyéka mögül, s bontakoztathatták ki egyéni művészetüket. Szántó Piroska is dolgozott a férje halála után is műveihez a hozzá kapcsolódó műveket. Ők nem voltak versenytársai egymásnak a művészvilágban, hiszen más-más területen alkottak, de Szántó Piroska nevét is leggyakrabban a Vas István műveihez készített illusztrációi kapcsán említették.
Anna Margit (1913-1991), Szántó Piroska (1913-1998) és Vajda Júlia (1913-1982) a modernizmus képviselői, mindamellett az európai iskolának nevezett irányzathoz is kapcsolódtak műveik.
Modok Mária (1896-1971) Czóbel Béla felesége volt. Ő tényleg férje művészetének rendelte alá közös életüket. Titokban festett, ágya alá rejtette képeit. Igazán csak halála után derült ki, milyen értékeket teremtett.
Szántó Piroska
Vaszkó Erzsébet (1902-1986) a többi művésszel ellentétben nem festett önarcképeket, kettős portrékat. Inkább a tájképek, nonfiguratív megfogalmazások jellemzik képeit. Mégis, az avatott szem meglátja a képeken az alkotó művész személyiségét is.
Az öt szentendrei művésznő nem volt harcos nőjogi harcos. A férfi művészekkel együtt alkottak, s nem képeztek külön csoportot. Inkább műveiken keresztül próbáltak érvényt szerezni művészetüknek.
2012. január 12-ig látogatható az öt művész mintegy száz festményét és grafikáját felvonultató tárlat, amelyet Kratochvill Mimi művészettörténész nyitott meg.
www.museum.hu, www.kulturpart.hu
Anna MargitAnna Margit, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vaszkó Erzsébet és Modok Mária műveiből válogattak a kiállítás rendezői. A tárlat aktualitásul az ötből három művésznő születésének 100. évfordulója szolgáltatott. Bár korukban már a művészképzés nyitva állt a nők előtt, különösen a művészpályán még nem kezelték egyenrangúaknak a női művészeket. Műveiket önmagukon túl úgyis vizsgálták, vizsgálják, mint művészfeleségek alkotásait. Vizsgálható, hogy milyen szerep jutott nekik férjük mellett, illetve saját jogukon a művészvilágban. Anna Margit férje Ámos Imre, Vajda Júliáé Vajda Lajos, Szántó Piroskáé pedig az író Vas István volt. Anna Margit és Vajda Júlia viszonylag hamar megözvegyült, s a társ elvesztése végig jelen volt művészetükben. Másrészről így léphettek ki férjük árnyéka mögül, s bontakoztathatták ki egyéni művészetüket. Szántó Piroska is dolgozott a férje halála után is műveihez a hozzá kapcsolódó műveket. Ők nem voltak versenytársai egymásnak a művészvilágban, hiszen más-más területen alkottak, de Szántó Piroska nevét is leggyakrabban a Vas István műveihez készített illusztrációi kapcsán említették.
Anna Margit (1913-1991), Szántó Piroska (1913-1998) és Vajda Júlia (1913-1982) a modernizmus képviselői, mindamellett az európai iskolának nevezett irányzathoz is kapcsolódtak műveik.
Modok Mária (1896-1971) Czóbel Béla felesége volt. Ő tényleg férje művészetének rendelte alá közös életüket. Titokban festett, ágya alá rejtette képeit. Igazán csak halála után derült ki, milyen értékeket teremtett.
Szántó PiroskaVaszkó Erzsébet (1902-1986) a többi művésszel ellentétben nem festett önarcképeket, kettős portrékat. Inkább a tájképek, nonfiguratív megfogalmazások jellemzik képeit. Mégis, az avatott szem meglátja a képeken az alkotó művész személyiségét is.
Az öt szentendrei művésznő nem volt harcos nőjogi harcos. A férfi művészekkel együtt alkottak, s nem képeztek külön csoportot. Inkább műveiken keresztül próbáltak érvényt szerezni művészetüknek.
2012. január 12-ig látogatható az öt művész mintegy száz festményét és grafikáját felvonultató tárlat, amelyet Kratochvill Mimi művészettörténész nyitott meg.
www.museum.hu, www.kulturpart.hu
Hozzászólások