Színháztörténeti nap a Magyar Nemzeti Levéltárban
Színháztörténeti napot rendeznek a Magyar Nemzeti Levéltárban; a Bécsi kapu téri épületben izgalmas programokkal várják a látogatókat az Emlékhelyek napja alkalmából, vasárnap.
A 10. Nemzetközi Színházi Olimpiához kapcsolódva színháztörténeti levéltári kiállítás, előadások, raktár- és épületséták mutatják be a levéltárban őrzött iratanyag sokszínűségét és a levéltárosok egyedülálló munkáját - olvasható a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Mint írják, a levéltár 300. évfordulója alkalmából egész évben az levéltárban őrzött iratanyag sokszínűségére és a levéltárosok egyedülálló munkájára hívják fel a figyelmet. Az Emlékhelyek napja idei témája - a 10. Színházi Olimpiához kapcsolódva - a színháztörténet a levéltári iratok tükrében. A programban szerepel Katona Csaba történész előadása, Érdekességek a reformkori magyar színjátszás történetéből címmel.
A vasárnap, 13 órakor nyíló színháztörténeti kamarakiállításon Mikó Zsuzsanna, az MNL általános főigazgató-helyettese és Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója mond köszöntőt. Mint írják, a 19. század első évtizedeiben, a reformkor idején, amikor kialakul a modern nemzettudat, a közös nemzeti kultúra komoly kohéziós erővé vált, a színészet, a színészek megítélése is megváltozott.
A szórakoztatás mellett fontos üzenetek, a nemzeti gondolat hordozója és közvetítője is lett a színjátszás: így lettek a korábban csepűrágóknak csúfolt művészekből a társadalom megbecsült tagjai. A tárlat a 19. és 20. századi magyarországi színművészet múltjából villant fel kuriózumokat: ismert és mára elfeledett színészekről, társulatokról, ünnepi előadásokról és a hétköznapok problémáiról egyaránt.
Megtekinthető például Egressy Gábor, a reformkori Nemzeti Színház művészének útlevele, a karmelita kolostor (későbbi Várszínház térképe), Grassalkovich Antal telekadományozásának dokumentuma, amelynek nyomán megnyílt a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház, a Nemzeti Színház földszint helyszínrajzai és tervei, színészi igazolványok 1919-ből. Látható Blaha Lujza vagy idősebb Latabár Árpád portréja (fiaival, az ifjabb Árpáddal és Kálmánnal), a Bánk bán színlapja a kecskeméti színházból 1896-ból vagy a Pesti Magyar Színházban 1837-ben bemutatott A sevillai borbély színlapja.
A színház múltja és jelene címmel kerekasztal-beszélgetést is rendeznek: Kornya Istvánnal, a Nemzeti Magazin főszerkesztőjével és Mikita Gábor színháztörténész-muzeológussal Katona Csaba beszélget. Találkozót szerveznek a Momentán Társulat tagjaival, és több időpontban indulnak raktárséták és épületséták. A Színháztörténeti kamarakiállítás és a Nemzet emlékezete - történelmünk mérföldkövei című állandó kiállítás 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások