Szinyei Merse Pál évforduló
A magyar festészet egyik legnagyobb alakja 1845. július 4-én született Szinyeújfalun ( Sáros megye, ma Szlovákia).
Pacsirta
Az 1873-as bécsi világkiállításon a bejárattal szembe, a fő helyre választották egy fiatal, mindössze 28 éves, ismeretlen festő, Szinyei Merse Pál képét, a Majálist. A témaválasztás akkor merőben szokatlan volt. "Kár, hogy a feldolgozott tárgy rémisztően prózai. Modern pantallóban, zubbonyban, felöltőben mulatozó emberek! Egy modern majális. Lehet-e köznapibb anyag a világban?" - írta a "Pesti Napló" tudósítója. A kép az igazi elismerést csak hatalmas késéssel kapta meg. Érdekesség, hogy a kép műteremben készült, pedig tipikusan plein-air képnek tartják.
A bécsi világkiállítás után hosszú ideig nem fest, a művészvilággal is megszakítja a kapcsolatot, csak a századfordulón kezdett újra festeni.
Egyik legismertebb alkotása a "Lila ruhás nő", amely modellje felesége, Zsófia volt.
Lila ruhás nő
Tragikus események sorozata következett életében, családtagjai közül többen meghaltak.
1882-ben Bécsbe költözött. Bár az aktábrázolás nem tartozott korábban kedvelt témái közé, mégis ekkor bizonyítani akart. Valami klasszikust akart alkotni, így született a "Pacsirta". A kritika negatívan fogadta, "brutálisnak" minősítették, a mezőn fekvő ruhátlan nőt bizarrnak tartották. Már-már visszavonta a képet a kritikák hatására, de egy új ötletet valósított meg. Gyeptéglákat rakatott a kép előterébe, mintha ott folytatódna a festmény, azaz a rét. Ehhez hasonló megoldásokat csak a XX. században alkalmaztak.
Hóolvadás
Bécsből - csalódottan - hazaköltözött. Megfestette a "Hóolvadás" című képet, a magyar naturalizmus egyik remekét, de ekkor is csalódnia kellett. Hosszú ideig nem vett kezébe ecsetet.
Magánélete megromlott, felesége elvált tőle. belevetette magát a vármegye életébe, képviselő is lett.
Barátai cselvetésének köszönhető, hogy Szinyei ismét festeni kezdett. Egy fiatal festőt, Zemplényi Tivadart küldtek birtokára, hogy ott fessen. Reménykedtek benne, hogy a mester ismét festeni fog a fiatal kolléga hatására. Így történt. Megszületett az "Almavirág" című festmény.
Képeit Budapesten állították ki, egyiket maga Ferenc József vásárolta meg.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek már ismét ereje teljében, a fővárosi művészeti élet sűrűjében találták a festőt.
Nevét az impresszionizmussal, tehát a kor előre mutató irányzatával hozzák összefüggésbe. De Szinyei öntörvényű művész révén nem követett irányzatokat vagy stílusokat.
Bár utolsó korszakában folyamatosan dolgozott, évi öt-hat műnél akkor sem készített többet. Kitüntetésekben azonban nem szenvedett hiányt. Németországban, különösen tanulmányai színhelyén, Münchenben aratott fényes sikert az 1900-as években.
Még megérte, hogy 1914-ben a Szépművészeti Múzeumban felállították a Szinyei-termet.
1920-ban hunyt el.
PacsirtaAz 1873-as bécsi világkiállításon a bejárattal szembe, a fő helyre választották egy fiatal, mindössze 28 éves, ismeretlen festő, Szinyei Merse Pál képét, a Majálist. A témaválasztás akkor merőben szokatlan volt. "Kár, hogy a feldolgozott tárgy rémisztően prózai. Modern pantallóban, zubbonyban, felöltőben mulatozó emberek! Egy modern majális. Lehet-e köznapibb anyag a világban?" - írta a "Pesti Napló" tudósítója. A kép az igazi elismerést csak hatalmas késéssel kapta meg. Érdekesség, hogy a kép műteremben készült, pedig tipikusan plein-air képnek tartják.
A bécsi világkiállítás után hosszú ideig nem fest, a művészvilággal is megszakítja a kapcsolatot, csak a századfordulón kezdett újra festeni.
Egyik legismertebb alkotása a "Lila ruhás nő", amely modellje felesége, Zsófia volt.
Lila ruhás nőTragikus események sorozata következett életében, családtagjai közül többen meghaltak.
1882-ben Bécsbe költözött. Bár az aktábrázolás nem tartozott korábban kedvelt témái közé, mégis ekkor bizonyítani akart. Valami klasszikust akart alkotni, így született a "Pacsirta". A kritika negatívan fogadta, "brutálisnak" minősítették, a mezőn fekvő ruhátlan nőt bizarrnak tartották. Már-már visszavonta a képet a kritikák hatására, de egy új ötletet valósított meg. Gyeptéglákat rakatott a kép előterébe, mintha ott folytatódna a festmény, azaz a rét. Ehhez hasonló megoldásokat csak a XX. században alkalmaztak.
HóolvadásBécsből - csalódottan - hazaköltözött. Megfestette a "Hóolvadás" című képet, a magyar naturalizmus egyik remekét, de ekkor is csalódnia kellett. Hosszú ideig nem vett kezébe ecsetet.
Magánélete megromlott, felesége elvált tőle. belevetette magát a vármegye életébe, képviselő is lett.
Barátai cselvetésének köszönhető, hogy Szinyei ismét festeni kezdett. Egy fiatal festőt, Zemplényi Tivadart küldtek birtokára, hogy ott fessen. Reménykedtek benne, hogy a mester ismét festeni fog a fiatal kolléga hatására. Így történt. Megszületett az "Almavirág" című festmény.
Képeit Budapesten állították ki, egyiket maga Ferenc József vásárolta meg.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek már ismét ereje teljében, a fővárosi művészeti élet sűrűjében találták a festőt.
Nevét az impresszionizmussal, tehát a kor előre mutató irányzatával hozzák összefüggésbe. De Szinyei öntörvényű művész révén nem követett irányzatokat vagy stílusokat.
Bár utolsó korszakában folyamatosan dolgozott, évi öt-hat műnél akkor sem készített többet. Kitüntetésekben azonban nem szenvedett hiányt. Németországban, különösen tanulmányai színhelyén, Münchenben aratott fényes sikert az 1900-as években.
Még megérte, hogy 1914-ben a Szépművészeti Múzeumban felállították a Szinyei-termet.
1920-ban hunyt el.
Hozzászólások